Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

LÁBAKRA ÁLL A HAJÓ... NAGYMAROSI MEDERFÚRÁSOK A Nagymaroson létesítendő vízlép­cső tervezéséhez szükséges feltárások 1951-ben kezdődtek, és rövidebb-hosz­­sza'bb szünetekkel tartanák ma is. Az AEJKSZ 1976-ban kapcsolódott be a mun­kába, a VIZITERV megbízásából. Eb­ben az évben huszonnégy darab 30 m mélységű és egy 40 m-es mederfurat készült el. 1978—1979-ben újabb 25 szintén 30 m-es mederfurat készült a kapcsolódó mérnökgeológiai vizsgálatokkal együtt. 1980-ban további mederfúrások és vizs­gálatok végzésével folytatódtak a fel­tárási munkák. A legújabb feltárások a korábbi adatok ellenőrzése és az idő­közben — részletekben — megváltozott tervezési koncepció miatt szükségesek. Fúrások készültek az építendő műtárgy helyén, közvetlen környékén és a mun­katér körtj'lzárásának új nyomvonalában. A kérdéses területen a miocénkori vul­káni működés során keletkezett kőzetek uralkodnak: andezit, agglomerátum és tufa. A vulkáni kőzetek a vizsgált te­rületen mind kőzettani, mind mérnök­­geológiai szempontból nagy változatos­ságot mutatnak. A Duna nagymarosi partjának környezetében, a tervezett ha­józsilip környékén oligocén agyagréteg is megjelenik. A nagymarosi mederfúrásokat végző „F—01" fúróhajót az ÄBKSZ megbízása alapján a BME Gépelemek Tanszéke tervezte 1971-ben, és az MHD Balaton­füredi Gyáregysége építette meg 1973- ban. A hajó két úszótestre, katamarán elrendezésben épült, 4 db egyenként 11,5 m hosszú, letalpalható lábbal felszerel­ve. Rétegsor magminták, geofizika alapján teljesen felőrölt zóna teljesen felőrölt zóna teljesen felőrölt zóna teljesen felőrölt zóna teljesen felőrölt zóna teljesen felőrölt zóna erősen bontott bontóit erősen repedezett erősen töredezett erősen repedezett erősen repedezett erősen repedezett bontott erősen repedezett bontott Nagymaros, 9035. számú fúrás Rétegsor a 9035 sz. furatban magminták és geofizikai vizsgálatok alapján Az „F—OI” fúráhajót vontatja a „Neptun" kisjégtörö Fúrás előtt a hajótest úszó helyzeté­ből kb. 60—70 cm magasságig kiemel­hető — a hajó lábakra áll —, így a hullámzás okozta mozgás már nem za­varhatja a fúróberendezés működését. A hajó kiemelését 4 sűrített levegő üzemű csörlő biztosítja. Az úszótestek belső oldalán hosszirányban csőrlővel mozgatható a munkahíd, ezen pedig keresztirányban a fúrókocsi. Az egyik úszótest legénységi tartózkodóként, a másik raktárként szolgál. A fúrógép és a 4 légcsörlő üzemel­tetését az egyik úszótesten mereven rögzített Ingersoll-iRand kompresszor biztosítja (teljesítménye 660 m3/á). A hajó 1 anyahorgonnyal és 4 oldalhor­gonnyal rögzíthető, ezek szintén lég­­csörlőkkel kezelhetők. A munkahídon mozgathatóan elhelye­zett fúrógép Ingersoll-Rand rotációs tí­pusú, Crawlair kalapácsoszloppal. A fu­rat tisztítása sűrített levegővel és vízzel egyaránt történik. A geodéziai kitűzésnél beállított hajón a fúrási munka a 165 mm-es átmérő­jű béléscső mederfenékbe süllyesztésé­vel kezdődik. Utána saruzárás készül cementezéssel. A cementdugót 116 cm átmérőjű kettősfalú magcsővel fúr­ják keresztül. (A magcső hossza: 3 mé­ter.) A magfúrás legfontosabb szempont­ja: maximálisan zavartalan mintameny­­nyiség kerüljön a felszínre. A fúróhajó személyzete hét főből áll. Vontatását és pontra való beszállítását a 300 LE-s „Neptun" nevű kis jégtörő­hajó végzi. (Érdemes megjegyezni, hogy az ,,F"­­Ol" fúróhajó 1974—76 között a budafoki gázló megszüntetéséért végzett munkán robbantó furatokat készített.) A fúrási munka megkezdése óta tör­ténik Nagymaroson a furatonkénti Lu­­geon-vizsgálat. Az ABKSZ által kialakí­tott nyelető berendezéssel a mederfe­nék kavics alatti képződményeinék re­­pedezettségét, az injektálási lehetősége­ket, a kőzeten átszivárgó vízmennyisé­get lehet meghatározni. Az ún. súly­­záras pakker szerszámmal a megfúrt an­dezit 3 méteres szakaszonként vizsgál­ható. A víznyelés folyamatos mérése köz­ben állandó — maximálisan 4 atm. — nyomású tiszta víz kerül a furat alul— fölül felfújt vászonbetétes gumitömlővel izolált szakaszába.

Next

/
Thumbnails
Contents