Magyar Vízgazdálkodás, 1981 (21. évfolyam, 1-12. szám)
1981-04-01 / 4. szám
A szennyvíztisztítás költségeinek elemzése 1. 1. A költségelemzés fontossága A népgazdaság hatodik ötéves tervében a vizek szennyeződésellanii védelméről a 32., 51. és 52. paragrafusban ©sík szó. Köztudomású, hogy a pontszerű szennyezőforrások között a csatoinonahálózat végén levő szennyvíztisztító telepieknek kiemelt szerepük van. E telepek működése döntő mértékben befolyásolja a vizek szennyezés elleni védelmét és e védelemre fordított gazdasági erőforrások mennyiségét. A hazai szennyvíztisztítási gyakorlat a múltban főleg a technológiák műszaki problémáival foglalkozott és — a nemzetközi gyakorlatban is elterjedt szemléletnek megfelelően — a tisztító telepeket szükséges infrastrukturális létesítményeknek fogta fel. Az utóbbi évtizedben azonban világszerte megfigyelhetők azok a tendenciák, melyek a szennyvíztisztításban a költségiprotalémáifckal valló foglalkozást lényeges feladatnak tekintik. A gazdasági szemlélet térhódítása szükségszerű következménye annak a jelenségnek, hogy a gazdasági tevékenység fejlődése és a népsűrűség elért egy olyan határponthoz, melyen túl a további fejlődés csak a (környezetkímélő gazdasági tevékenység jegyében történhet. Ha a környezetkímélés és a gazdasági tevékenység ilyen szorosan összekapcsolódik, okkor a gazdasági szemléletet ki kell terjeszteni a környezet és a szennyező tevékenység között elhelyezkedő szennyvíztisztító telepre is. A terv-törvényiben kinyilvánított gazdaságpolitikai célkitűzés az, hogy a gazdaság megszilárdításának eszköze a gazdasági hatékonyság erőteljes növelése. Ez érvényes a vízvédelmi feladatok megoldásában is. A szennyvíztisztítás vonatkozásában a tisztítási feladatok a telepek számára adottak, minthogy a befogadóba bocsátható szennyezett vizek minőségi komponensei hatóságilag kötötték. Ilyen eseteikben a hatékonyság növelésének döntő eszköze a beruházási és üzemelési ráfordítások kai való takarékosság, vagyis a tisztítási feladat lehető legkisebb (költséggel történő végrehajtása. Tanulmányúinkban a szennyvíztisztítás költségeinek elemzésére szolgáló módszert mutatunk be. A fő figyelmet a szennyvíztisztítás társadalmi költségeinek meghatározására fordítjuk, ami annál is fontosabb, mert a szennyvíztisztításban a számvitelileg nyilvántartott költségek a ráfordításaik értékét általában csökkentett mértékben tükrözik. A társadalmi költségeik további vizsgálata, a fajlagos költségek, iköltsógiindexek, költségszerkezet kimunkálása, lehetőséget ad arra, hogy a technológiai fejlesztés 'irányának kitűzésében a költségeket is figyelembe vegyük és ebből következőleg a szennyvíztisztítási feladatokat a gazdaságilag hatékony irányban továbblépve oldjuk meg. A tanulmánynak van egy újdonsága, éspedig az, hogy kísérletet teszünk hazai és fejlett országokból származó mutatószámok összehasonlítására. Vizsgálataink alapját képezik a fejlett szennyvíztisztítással és piaci gazdálkodással rendelkező nyugati országokban (USA, NSZK, Ausztria) publikált költségtanulmányok. E tanulmányok tükrözik a költségekben jelentkező világpiaci hatásokat. Számunkra tanulságos a társadalmi ráfordításokat jól tükröző költségek összefügg őseinek tanulmányozása, 'különösen akikor, ha figyelembe vesszük azt az árpolitikai célkitűzésünket, hogy a hazai arányok jövőbeni kialakításában figyelembe kell venni a világpiaci árarányokat. A hazai szennyvíztisztítás elsősorban az anyagi jellegű beruházási és üzemeltetési rátördírások oldalán kapcsolódik a nemzetközi piachoz, mivel ezek az anyagok a nemzetközi áruforgalomban szerepelnek. A vizsgálataikhoz felhasznált hazai adatolk az 1970 óta készült telepekre vonatkoznak. Kis számuk (miatt összehasonlításra osaik az eleveniszapos rendiszerek esetében van lehetőség. A számvitelben nyilvántartott költségek rendkívüli ín homogenitást mutattak, ezért oormativálk alapján kalkulált költségeket is számítottunk és ezeket is bevontuk az összehasonlításiba. A kalkuláció alapja a „Települési szennyvíztisztítás egységesítése" c. VSZK kiadvány 10. sz. típustechnológ'iája volt, melyet anaerob (iszapkezeléssel egészítettünk ki. A külföldi adiatdkat az előfeldoilgozások során azonos árszintre (1978-as szintre) hozták, így a publikált adatsor homogén volt és közvetlen elemzésre fel tudtunk használni. Az iszapkezelés két variánsból hiányzik, miivel a feldolgozás rekonstrukciós és fejlesztési (költségek becslésére (készült. Az elemzés során a költség-alapadatokat a napi tisztítási (kapacitás függvényében dolgoztuk fel. A szóródó pontok közé általában hatványfüggvény alakú kiegyenlítő vonalat fektettünk. Az eltérések okainak megmagyarázására, 'illetve az illesztés pontosabbá tételére újabb ismérvék bevonásával nem volt lehetőség, a műszaki jellegű információik ösiszevo ntsá ga mi att. A költség Indexet, a fajlagos költséget, a költség - szerkezetet a kiegyenlítő vonalak alapján számítottuk, így azokat is trend vonalként kell értelmezni, amelytől az egyes esetekben tkib. 30 %-os eltérés is lehetséges. 2. A tisztítóművek költségei 2.1 A költségek szerkezete A szennyvíztisztítás (költségeinek elemzése sarán a tisztítóművak teljesítményét és e teljesítmény létrehozásához szükséges ráfordítáisolkat vetjük öszsze. A tisztítás folyamata közgazdasági értelemben megegyezik a termelő üzemek termelési folyamatával, így általános szóhasználattal a tisztitó művek működését termelési folyamatnak is nevezhetjük és adaptálhatjuk a szennyvíztisztításra a termelési folyamatokra kidolgozott gazdasági elemzési módszereket. Zeros Ms fo/ctnü ieircn építmény leírás gépészet leírás Evt ossz kts bér Ms üzem Ms energia kts anyag kts fenntartási, javítási kts iszape/helyezési kts 1. ábra. Költségkomponensek A tisztítási teljesítmény előállításához gazdasági erőforrásokat (kell igénybe venni, melyek élőmunka és termelőeszköz (ideértve aiz energiát is) ráfordításokból tevődnek össze. Az egy év alatt előállított teljesítményhez felhasznált és az adott árrendszerben, pénzértékben kifejezett ráfordítások értéke az évi összköltség. Az évi összköltség számításában (különböző módon számítjuk a tartós (több éven át használatban levő) termelőeszköz-elhasználást és az egy termelési ciklusban elhasznált termelőeszközök értékét. Az előbbi a „leírás”, vagyis a tartás eszközök egy évre eső elhasználódásának értéke, az utóbbi pedig, mint anyag-, ill. energiafelhasználás az üzemköltségek közé tartozik. A vállalati teljes költségeik a ráfordítások pénzértékén kívül, adók formájában tilszta jövedelem jellegű elemeket is tairtailmaiznak, melyek a központi jövedélemehroináisí célozzák. Az adók különféle gazdaságpolitikai megfontolások szerint «szagonként 'igen eltérőek lehetnek, ezért nem a vállalati 'költségeket, hanem a ráfordító sókat tükröző évi összköltséget tesszük elemzésünk alapjává. A tisztítóművek műszak i-güzdasági elemzésié azt kívánja, hogy a tisztítási folyamat figyelembevételével csoportosítsuk a [költségeket, az 1. ábra szerinti bantásbae. 2.2 A leírási költség számítása A leírási (költség számításának az a célja, hogy a hosszú időn át használt létesítmények, berendezések értékét részletekben terhelje rá a termelési teljesítményre, esetünkben a tisztítási teljesítményre úgy, hogy arra az időpontra, mire a berendezés elhasználódik, a beruházásba fektetett érték megtérüljön. Az amortizáció számításában szerepet játszik a műszaki élettartam és a gazdasági élettartam. A műszaki élettartam aiz az idő, amely alatt a berendezés műszaki szempontból üzemiképes, gazdasági élettartam pedig az az időszak, amely során a berendezést gazdasági szempontok figyelembevételével érdemes üzemeltetni. A leírási időszaknak az a szerepe, hogy ez idő alatt 'kívánjuk meg a beruházás visszatérülését a költségekben. 28
