Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-12-01 / 11-12. szám

VÍZÜGYI LAPOKBAN OLVASTUK: cíL^VÍZMÜ A SZABQLCS-SZÁTMXR MEGYEI Vll-fó CSATORNAMŰ VA'UALAT LAPJA A Szabolcs-Szatmár megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lapjában Tomasovszki Jánosné a vállalat üdülőfelelőse írt cikket a nyári üdültetés tapasztalatairól. Megtudjuk; ebben az évben több mint 400 dolgozó és családtagja részesült vál­lalati üdültetésben. Balatonmáriafürdő, Hajdúszoboszló, Bu­dapesten a Római-part és Zakopane voltak a legkedveltebb helyek. A jövő évi üdüléssel kapcsolatban már megkezdődtek a tárgyalások, szerződéskötések. A vállalati faházakat és a bérelt üdülőhelyeket jövőre is üzemeltetik. я и г Л г ЦП V. évfolyam, 1930. április — Ara 1 lórin Ш dunántúli AVÍZkillG A Dunántúli Regionális Vízmű és Vizgaxkilkod.iíi Valval dolgozumak lapja Pécs vízellátásának története 2000 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a rómaiak a Mecsek oldalán fakadó források vizét égetett agyagcsöveken vezették a városba. A mai értelem­ben vett közműves vízellátás 100 éves. Az első vízműrendszert a Tettye karsztforrás vízkészletére építették. Már a századfor­dulón azonban arra kényszerültek a pécsiek, hogy a Tortyogó mélyfúrású kútjainak vizét is városukba vezessék. A vízigé­nyek rohamosan nőttek, olyannyira, hogy a nagyváros víz­­szomját a felszín alatti vizekből már nem lehetett kielégíteni. A Mohács—Pécs regionális vezeték 1960-ban épült meg, amely a hőerőműn kívül a városnak is jelentős mennyiségű vizet juttatott. E .vízműrendszeren belül az üszögi víztisztító különféle újítások, bővítése után ma már 25 ezer köbméter Duna-vizet képes megtisztítani naponta. Pécs vízellátásában újabb fejezet kezdődött azzal, hogy ezres vezetéken a vá­rosba hozzák a Szederkényi mélyfúrású kutak vizét, amely egyelőre napi 7000 köbméterre tehető. Pécs napi ivóvízigénye most már meghaladja a napi 65 000 köbmétert, amelynek csaknem a felét a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat biztosítja. agitációs propaganda felelős a 2/1-es Acélszerkezeti Osztály dolgozói. Horváth János munkaverseny-felelős a 2/2-es Gé­pészeti Osztály irányító tervezője. Kacskovics Lajos sportfe­lelős a 3/6-os Villamos Osztály irányító tervezője. a vIzogyi épItő vállalat ozemi lapja ötös névadó ünnepséget rendeztek a vállalatnál, amelyen Balázs Enikő, Elekes Judit, Fejes Mónika, Debrecenyi István és Mayer Veronika volt az ünnepelt. A bensőséges hangulatú összejövetelen, amelyet Budapesten az I. kerületi Tanács há­zasságkötő termében rendeztek, Sulán Ernőné köszöntötte a szülőket és a gyermekeket, majd óvodások és kisiskolások műsorral kedveskedtek. A KISZ és a szakszervezet képvisele­tében ajándékokat adtak át az ünnepeiteknek. VÍZKUTATÁS A VÍZKUTATÓ ÉS FÚRÓ VÁLLALAT HÍRADÓJA Az első hódmezővásárhelyi kút üzembe helyezésének 100 éves évforduója alkalmából olvashatunk érdekes írást Csath Béla mérnök tollából. Az évforduló kapcsán feleleveníti a Zsigmondy Béla mérnök által fúrt kút munkálatainak legiz­galmasabb pillanatait. Idézi a Vásárhelyi Közlöny június 6-i számát, amelyben a cikk írója így lelkendezik: „A piactéren az artézi kút fúrása befejeztetett és a víz a felszínre ütötte magát, s azóta a közönség által nagymértékben használtat­­tatik.” Pár nappal később Nagy Miklós tollából ezt olvas­hatjuk a helyi lapban; „Egy bővizű artézi kút megbecsülhe­tetlen kincspont. A posványos vizű, agyagos és szikes talajú magyar Alföldre nézve pedig valóságos meghálálhatatlan adomány." Az Alföldön fúrt első artézi kút létesítésére 1878. március 12-én adott megbízást Hód-Mező-Vásárhely város törvényhatósági bizottsága. Az újonnan választott szakszervezeti bizottság tagjait mu­tatja be a lap, miközben a tisztségviselők munkájuk közben fotókon is megörökítették. Marton János az új titkár a 3/6-os villamos osztály irányító tervezője. Papp Ferenc elnök, a Du­nai Létesítményi Főmérnökség irányító tervezője. Krassó György bérfelelős a 2/3-as villamos osztály irányító tervezője. Schöninger Istvánná közgazdasági felelős, a Pénzügyi és Számviteli Osztály csoportvezetője. Molnár Lórántné nőfelelős az 5/2-es Komplex Vízhasznosítási Osztály irányító tervezője. Simon Agnes szociálpolitikai felelős és Fülöp Ernő kulturális­ai Kanczler Ferenc hajóskapitány portréját rajzolja meg sok­oldalúan, színesen a vállalat lapjában Pesti Klára. A kapi­tány, aki 1954-ben 18 éves korában mint matróz került a FOKA-hoz érdemesen vall életéről, s feleleveníti munká­jának legnevezetesebb dátumait is. — Első önálló hajóutam 1972. május 23-án volt, mikor Bécsből, az osztrák Duna menti kisvárosról elnevezett, 40 ezer dollárért megvásárolt Korneuburg hazahozatalát rám bízták. Megilletődtem, hogy a vállalat legnagyobb hajóját irányíthatom. Mikor Bécsben megláttam, hogy milyen nagy, kétségeim támadtak: van-e bennem akkora erő, hogy elhoz-64

Next

/
Thumbnails
Contents