Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-10-01 / 10. szám
A tarhosi körtöltés magasítása és megtámasztása Üjladányi körtöltés építése zárógát mögé raktak ki. A kopolya kitakarítása közben, a homokrétegben egy ép állapotban levő rőzsepaplanra, cölöpmaradványokra és fatörzsekre bukkantak. Ezek feltehetően az 1874. évi gátszakadás helyreállítása során kerültek ide. A kitakarítási munkákat 10-én fejezték be. A töltéshelyreállítás — a közbejött eső miatt — 11-én reggel indult meg igen nagy technikai apparátussal. A töltésbe, illetve az előtérbe 62 300 m3 földet kellett bedolgozni. Amikor a visszatöltés elérte a 3 m-es vastagságot, a töltéstest meder felőli oldalán 95 m hosszban 10 m-es szádfalat vertek le, elzárva ezzel a kopolya fenékszintje alatti homok- és tőzegrétegekben a vízszivárgás lehetőségét. A töltés helyreállítása után került sor a zárógáton kívül eső kopolya feltöltésére és az előtér rendezésére. Az ideiglenes jászolgátas elzárás a töltés helyreállítása után is a helyén marad, 1981. év tavaszáig. A szivattyús visszavezetés terve szerint a Kettős-Körös jobb oldali töltése mentén hét helyen, összesen 57 db szivattyút állítottak fel 19,95 m3/s kapacitással. Az ország különböző részeiből ideszállított szivattyúk szerelését már augusztus hó 6-án megkezdték és 16- án fejezték be. Az elöntött területeken levő stabil szivattyútelepek közül egyedül a Hosszúfoki IV-es telep maradt épségben. A Hosszúfoki ll-es és lll-as telepeket augusztus 16-ára tudták üzemképes állapotba hozni. E telepek együttes kapacitása 20,5 m3/s. A vizeket a Gyepes-csatorna felőli oldalon is apasztották. Itt a csatorna medrét áttöltötték és az áttöltés felett a bal parti töltést átvágták. így az árvíz gravitációsan jutott el a sarkadi szivattyútelephez, ahol 4,5 m3-es kapacitással a Fekete-Körösbe emelték. Az árvízszint csökkenésével ez a levezetési lehetőség megszűnt. Lehetővé vált viszont a Hosszúfok felé való vezetés, ahol a Kettős-Körös apadása következtében a szivattyúzások helyett gravitációs bevezetést lehetett alkalmazni augusztus 25-től. Az elöntött terület gyorsabb mentesítése érdekében a Gyepes-csatorna töltését három helyen, a Hosszúfoki-főcsatorna bal oldali töltését nyolc helyen átvágták. Miután a vízszint esése rendkívül kicsi, a terep növényzettel való fedettsége viszont nagy, ezért a levezetési időszak igen hosszú lesz. A teljes víztelenítés IX. 25. körül várható. Az elöntésben levő víz naponta körülbelül 6,0—6,5 cm-t apadt. Ennek figyelembevételével, továbbá a meteorológiai helyzet mérlegelése alapján sor kerülhetett a kiürített területek és települések megfelelő sorrendben történő visszatelepítésére. Az Árvízvédelmi Területi Bizottság döntése alapján augusztus hó 6-án visszatelepült Újladány község lakossága, majd augusztus hó 12-én a körösladányi és bélmegyeri külterület, valamint Bélmegyer község lakossága költözhetett vissza otthonaiba. Ezt megelőzően a közegészségügyi szervek a szükséges fertőtlenítési munkákat elvégezték. A leginkább veszélyeztetett Tarhos község visszatelepítésére augusztus 19-én és 20-án kerülhetett sor. A védekezési munkák csökkenésével a résztvevő erők is leépítésre kerültek. A honvédségi alakulatok nagyobb részének ünnepélyes búcsúztatása augusztus hó 9-én volt Vésztőn, ahol Békés megye politikai és állami vezetői nagy elismeréssel nyilatkoztak a katonák eredményes munkájáról, helytállásáról. Ezt követően a közerő számának csökkentésére került sor és végül fokozatosan az ország különböző vízügyi igazgatóságaitól idevezényelt AKSZ- osztagok és műszaki, fizikai erők elengedése történt meg. Az utómunkákhoz, a védelmi anyagok visszanyeréséhez, az ideiglenes védőművek elbontásához a KISZ-fiatalok is jelentős segítséget nyújtottak. Szombati és vasárnapi munkával segítették elő a nagy tömegű anyagok összegyűjtését, rendezését. A vizek teljes visszavezetése, majd a helyreállítások elvégzése a területileg illetékes Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság feladata. A munkák befejezéséhez közeledve felmérésre kerültek a felhasznált anyagok, az árvíz által okozott károk és megszervezték a helyreállítás munkáit. Az árvízvédekezés méreteire jellemzők a következő adatok: Az aktív védekezés időszakában napi átlagban 5575 főt (csúcsidőben 9388 főt), 251 db közúti járművet, 36 db vízi 13
