Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
Hazánk részvétele a vízgazdálkodással kapcsolatos műszaki-tudományos együttműködésben van. Ennek során 1979-ben elkészült magyar nyelven a ,,KGST Egységes Vízvizsgálati Módszerek V. Technológiai Módszerek” kiadvány. Ezen túlmenően az 1979-évben végzett magyar vízvizsgálati szabványok (MSz 260, MSz 448, MSz 12 739, MSz 12 750) kidolgozása is messzemenően a KGST-módszerek alapulvételével történt. A KGST-módszerek képezték alapját a szennyvízbírságos eljárásoknál alkalmazandó módszerek összeállításának is, valamint az ISO-szabványok kidolgozásánál, elsősorban az általunk koordinált „Fenolok" meghatározására. KGST II—05 „Ajánlások kidolgozása a jelzés módjára és a védekezés módszereire, a vizek havária szennyezése kőolaj, savak, mérgező anyagok esetére". A KGST VVÉ az 1978. évi XXV. ülésén az 1978—80-ig terjedő időszakra nézve a témát műszaki információk cseréjére és összegzésére korlátozta, megőrizve Lengyelország koordinátor szerepét. A téma új területet ölel fel, így az 'információk értékelése hasznos alapozó munka az 1980. évtől esedékes kutatásokhoz. KGST II—06 „Automatikus vízminőségellenőrző módszerek fejlesztése” A kutatás az alábbi résztémákból tevődik össze: — Elektrokémiai elveken, elsősorban ionszelektív elektródok használatán alapuló automatikus analizátorok. — Spektrofotometriás elveken működő analizátorok. — Szerves és ásványi anyagok ellenőrzésére alkalmas analizátorok, más fizikai és kémiai módszerek alapján. — Automatikus vízminőség-ellenőrző állomások. — Automatikus mintavételi módszerek, mintavétel, automatikus berendezései és a minták tárolásának, valamint konzerválásának korszerű módszerei. — Felszíni vizek ellenőrzését szolgáló analizátorok és automatikus állomások alkalmazása. — Különböző típusú vizek ellenőrzését szolgáló automatikus állomások kifejlesztése és alkalmazása. — Távközlés kialakítására alkalmas módszerek fejlesztése és alkalmazása. — A KGST-tagországokban az együttes vízminőség-ellenőrző rendszerekhez gyártott berendezések és műszaki eszközök komplex felhasználására vonatkozó lehetőségek vizsgálata. A téma keretében Magyarországon több, kereskedelmi forgalomban már kapható eszköz (pl. Aquadat, hordozható monitorok, Aquafot, stb.) kifejlesztése, illetőleg alkalmassági vizsgálata történt meg. Befejeződött és KGST-tagországokban hasznosításra került a korábbi kutatási időszakról áthúzódott téma „A befogadók vízminőségének előrejelzése szennyvíz-bevezetések esetén” címmel, melynek eredményei eredményesen alkalmazhatók a hazai kutatási gyakorlatban is. Dr. Homonnay András Századunkban a technika fejlődése korábban elképzelhetetlen iramúvá vált. Ebből következik, hogy egyetlen ország sem képes arra, hogy a technikai fejlődés minden területén kutatói, fejlesztői kapacitásával és a szükséges anyagi ráfordításokkal egyedül oldjon meg minden feladatot. így minden ország, s köztük hazánk is, arra törekszik, hogy részese legyen a nemzetközi tudományos munkamegosztásnak, kiaknázza az ebben rejlő előnyöket, fokozottabban támaszkodjék a más országban elért kutatási és műszaki fejlesztési eredményekre. Ezzel kapcsolatban az MSZMP XII. Kongresszusának határozata feladatainkat a következőkben határozta meg: „Tökéletesíteni kell a tudományos eredmények alkalmazásának gyakorlatát, gyorsítani az új, korszerű hazai és külföldi technológiák bevezetését.” A nemzetközi kutatási és műszaki fejlesztési munkamegosztásra irányuló törekvés az alapkutatásokban a külföldi szakirodalom ismeretét és felhasználását, a műszaki fejlesztési munkában pedig az alkalmazott kutatásoknak licence és know-how vásárlások révén való helyettesítését jelenti. A vízgazdálkodási kutatások közül a természeti adottságok által jelentősen befolyásolt folyamatok vizsgálata helyhez kötött, kutatásuk csak ott végezhető, ahol maga a folyamat létrejön. Ide sorolhatók pl. a hidrológiai kutatások. Mások függetlenek a helytől, mert a vizsgált folyamatok, a befolyásoló paraméterek birtokában bárhol lejátszhatók. Ilyenek a hidraulikai, vízkémiai folyamatok, vagy a műszaki fejlesztés területei, amelyek építési, gyártási vagy üzemelési kérdésekhez kapcsolódnak. Ezek alapján a vízgazdálkodás műszaki—tudományos nemzetközi együttműködésében a következőkre törekszünk : — segítse távlati és középtávú terveink megvalósítását, — átvételre, vagy közös kidolgozásra olyan témákat keresünk, amelyek az együttműködés révén gazdaságosabban biztosítják az eredményt, illetve amelyekhez nem rendelkezünk kapacitással, — saját eredményeinket, vagy az átvételből eredő adaptációs eredményeinket a nemzetközi együttműködés útján átadjuk az ezeket igénylő országoknak, — segítjük saját kutatóinkat, hogy megismerjék más országok eredményeit és lehetőséget adunk más országok szakembereinek, hogy megismerjék a mi eredményeinket. Pártunk XII. Kongresszusának határozata megállapítja: „Gazdasági fejlődésünk alapvető feltétele, hogy bővítsük és elmélyítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a hosszú távú célprogramok megvalósításában". A többoldalú kutatási—műszaki fejlesztési tevékenységünk szempontjából alapvető a KGST VVÉ keretében kialakult műszaki—tudományos együttműködésünk. A KGST megalakulásakor a tagországok zömében még nem alakult ki önálló minisztérium, vagy országos hatáskörű szerv a vízgazdálkodási tevékenység irányítására, ezért vízügyi állandó bizottságot nem szerveztek. Amikor a vízügyi témáik koordinálásának igénye felmerült, létrehozták a Vízügyi Vezetők Értekezletét, amely 1963 óta évenként megtartott ülésein szervezi az együttműködést a tagországok vízügyi szervezetei között. Az V. ötéves tervben hazánk a KGST VVÉ keretében 23 műszaki—tudományos téma kidolgozásában vett részt. Közülük 5 témában vállaltunk koordinátori szerepet is. A témák kidolgozására 5 fejezetben került sor. Ezek: — a műszaki—tudományos együttműködés kérdéséi, — a vízminőség-védelem kérdései, — a vízgazdálkodás gazdaságtanának kérdései, — a hidraulika, a vízépítés és a vízgazdálkodás építési kérdései, — a műszaki—gazdasági együttműködés kérdései. Az V. ötéves tervben kidolgozott műszaki tudományos témák számottevő eredményeket hoztak. Ezek közül is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a vízkémiai vizsgálatok egységesítése, a természetes vízfolyások vízminőségi osztályozásának kialakítása, a hidrológiai adatgyűjtés és feldolgozás egységesítése, a hidrológiai mérőműszerek katalógusának összeállítása, különböző ipari szennyvizek gazdaságos tisztítási módszereinek, valamint a tisztítóberendezések célszerű kialakításának feltárása terén elért eredményeknek. Az V. ötéves terv időszakában 11 szabvány készült, amelyek hasznosítása folyamatban van. A gazdasági munkamegosztás példájaként kiemelhetjük a KGST-ben Intervodoocsisztka néven létrehozott társulást, amelynek célja az, hogy egy-egy országban csak kisebb számban szükséges szennyvíztisztító berendezések gyártását szakosítsa a különböző típusok előállítását szétosztva a részt vevő or-9
