Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
Ha van víz, van élei! Ilyen szólásmondás járja szovjet Közép-Ázsia lakói között, akik ősidőktől fogva gondosan vigyáznak minden csepp vízre. A legenda szerint Tamerlánnak vissza kellett fordulnia hódító útjáról, mert az Éhség-sztyeppén nem talált egyetlen csepp vizet sem. Még javában dúlt a polgárháború, amikor Lenin halaszthatatlan feladatként jelölte meg az ország keleti részén fekvő területek öntözését. Ez az oka annak, hogy a közép-ázsiai köztársaságokban az egyik legfontosabb, elsőként elfogadott törvény a vízről szóló törvény volt. Szovjet Üzbegisztánban a vízellátást megoldották. A szovjethatalom évei alatt több, mint kétmillió hektárnyi földet vontak művelés alá. Ez több, mint amennyit az itt élők az évszázadok során elhódítottak a természettől. A köztársaságban hatalmas víztározók épültek, öntözőcsatornák, hidrotechnikai központok, duzzasztógátak létesültek, amelyekben évente több mint 4 milliárd köbméter vizet gyűjtenek össze. Ez hozzájárul az itt termesztett növényi kultúrák, elsősorban a világhírű üzbég gyapot termesztésének fejlesztéséhez. A köztársaságban a vizet ma is drága kincsnek tartják. A vízkészleteket korszerű gépek osztják el elektronikus számítógépek segítségével. A serebádi szivattyúállomás. A gépek 28 méter magasra emelik és másodpercenként nagy sebességgel továbbítják a dél-szurhani víztározó vizét a serebádi oázis földjére Litvánia energiagazdálkodása Az utóbbi években Litvániában az urbanizáció és az iparosítás felgyorsult. Az ipar új, energiaigényes ágait teremtették meg. Ezért szükségessé vált az energiagazdálkodás megerősítése, a Litván Állami Körzeti Erőmű felépítése. Kapacitása 1 millió 800 ezer kilowatt. Az energetikai központ építését 1972- ben fejezték be Elektrenai városban, amely félúton fekszik a köztársaság két nagy városa, Vilnius és Kaunas között. Jelenleg Litvánia csaknem 140-szer több villamos energiát termel, m'int1940- ben, amikor visszaállították a szovjethatalmat. A köztársaság teljesen el tudja látni magát villamos energiával, pedig az ipari termelés több mint 54- szeresére növekedett. Az utóbbi években a felesleges energiát az egyesített északnyugati energetikai rendszer távvezetékein keresztül a szomszédos szovjet köztársaságokba juttatják el. Ám az ország ipari potenciáljának a növekedése, a termelés növekvő energiaigényessége megkívánja az energetikai kapacitások további növelését. Már épül az atomerőmű Litvánia északkeleti részén. Reaktorainak teljesítménye egyenként — 1,5 millió kilowatt. Minden egyes reaktor teljesítménye csaknem akkora lesz, mint az eddigi legnagyobb erőműé, a Litván Állami Körzeti Erőműé. Az Ignalini Atomerőmű első reaktorai a következő ötéves tervben kezdenek üzemelni, és kétszer annyi villamos energiát termelnek majd, mint jelenleg Litvánia egész energiarendszere. Az atomerőmű azért lesz különösen előnyös, mert a hőerőművek részére nem kell a Szovjetunió más körzeteiből szállítani a kőszenet. Az Ignalini Atomerőmű beindításával a nap egyes szakaszaiban áramfelesleg termelődik. Ezért a Kaunasi Vízierőmű víztárolójának magas partján 1 millió 600 ezer kilowattos hidroakkumulációs állomást építenek. Éjjel a felesleges energiát arra használják, hogy a vizet a felső medencékbe szivattyúzzák. Azokban az órákban, amikor a legtöbb villamos energiára van szükség, a víz turbinákat forgat, s jelentősen növeli az energia áramlását. (APN) A Kaunasi vízi erőmű a Nyeman folyón 65
