Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
Hódmezővásárhelyen Százéves az Alföld első artézi kútja A vízellátás hazai történetében a XIX. század végétől jelentős szerepet töltöttek be az Alföld artézi kútjai. A lakosság az ásott kutak fertőzött vize miatt szinte évenként megújuló járványokat szenvedett el. Az egészséges tiszta víz fontosságát hamar felismerték, ,,Hód- Mező-Vásáгhelyen,’. Az Alföld első artézi kútját itt fúrta Zsigmondy Vilmos. A kutat 1880. június 8-án kapta meg a város lakossága. Halaváts Gyula ,,A hód-mező-vásárhelyi két artézi kút" című munkájában 1889-ben a következőket írta az első kútról: ,,Hód-Mező-Vásárhely is azon alföldi városok közé tartozik, melyeknek rossz, egészségtelen az ivóvizük, dicséretére legyen mondva már a 60-as években tudatára jött ennek, valamint annak is, hogy csak artézi kút adhat a városnak jó, egészséges vizet, — mint sajnos — a legtöbb alföldi város még ma sem akar elismerni. S miután elhatároztatott volna az artézi kút fúrása, szerződött egy külföldi kútmesterrel, ki fúrt is a városház előtti piactéren, de fúrója beszorulván a fúrólyukba egy szép napon eltűnt a városból. Az eszme aztán elaludt. Felébredt azonban azon alkalomból, hogy Zsigmondy Vilmos oly szépen oldotta meg feladatát a budapesti Városligetben, s csakhamar rá a város megbízta Zsigmondi Béla urat a furaíással.” A város lakossága ,,Bakay" kútnak ismerte és ismeri jelenleg is az Alföld első artézi kútját. A város főterén dr. Bakay György kórházi főorvos háza előtt fúrták a kutat, illetve építették meg felette a díszmedencét és a kifolyót. Az oszlop tetején kovácsoltvas tartóban előbb petróleum, később villanylámpa égett. A kút vízhozama a 40-es években erősen csökkent. A medencét sajnos földdel töltötték fel, és virággal ültették be. Végül a Kossuth tér tereprendezésekor, 1963-ban lebontották. Darabjait évekig őrizték, sajnos nem a legmegfelelőbb módon. 1978-ban a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű vállalat hódmezővásárhelyi üzemmérnöksége telephelyére szállította és összeállította a kút megmaradt darabjait. Az üzemmérnökség megkereste a városi tanácsot, hogy a Kossuth téren az évfordulóra állítsák helyre az értékes kutat. Amikor még a kúthoz jártak a vásár helyiek ... A VÍZMŰ üzemmérnökségének szocialista brigádjai felajánlották, hogy a helyreállítási és üzembe helyezési munkákat elvégzik. A város lakossága is örülne, ha 1980- ban, a 100 éves évfordulón ismét láthatná a muzeális értékű kutat. Harmat Péter Körmöcbánya kútja Csengő aranyakra, ezüstpénzekre gondoltunk, amikor Körmöcbányára érkeztünk. Az erdőktől őrzött völgykatlanban elterülő hangulatos kisváros szász, thüringiai és elszászi bányászok és aranyművesek által vált híressé. Rezet, aranyat, ezüstöt, ólmot bányásztak itt, s miután Károly Róbert szabad királyi városi rangot adott 1328-ban Körmöcbányának, hét év múlva már a pénzverőben verték az aranyforintot és az ezüstgarast. Volt hogy évenként 8—10 millió arany- és ezüstpénz hagyta el Körmöcbányát. A bányaműveléshez víz kellett. Híres volt az a XVI. században megépített vízvezeték, amely 21 kilométer távolságból, a Turcseki völgyből szállította a vizet, akkor amikor a városka virágkorát élte. A vízvezeték ma is megvan, működik és egy föld alatti erőműhöz szolgáltat vizet. (Egy másik vezeték 3,6 kilométerről ivóvizet hoz a városba.) Egykoron 38 házból állt Körmöcbánya belvárosa. Ma is megindulással, csodálattal tekint szét a látogató, amikor az Alsó kapun, a Dolna branán bejut a főtérre. Szlovákia legépebb művészi érzékkel híven megőrzött gótikus épületegyüttesét látjuk együtt, gazdag polgárok házait a XIV—XVI. századból. Mi a bécsi Stanetti mester faragott barokk kődíszkútját kaptuk lencsevégre, amely mögött ott magasodik a Szent Katalin vártemplom védőtornya s a múltat idéző egykori várfalak íve. (sz. I.) 15
