Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
SZOVJET Eredmények, feladatok .ж VILLAMOS NERGETIKA* Vízierőmű a Zéja-folyón (Orosz Föderáció Amuri terület) Képünkön: a csőszerelés befejező stádiuma 1979-ben a Szovjetunió erőműveiben 1245 milliárd kWh-t termeltek*, kb 43 milliárd kWh-val (vagyis 3,6%-kal) többet, mint 1978-ban. A SZU Energetikai és Villamosítási Minisztériumának irányítása alá tartozó erőművek termelése az ország összes erőművében termelt villamos energiának 94,2%-a, ami az 1978. évi termeléshez viszonyítva 39 milliárd kWh-s, illetve valamivel több, mint 3,5%-os növekménynek felel meg. Az 1979. évi 1245 milliárd kWh-s össztermelésből 1022 milliárd kWh-t (82,1%-ot) gőzturbinás hőerőművekben, 169 milliárd kWh-t (13,6%) vízerőművekben, 54 milliárd kWh-t (4,3%) atomerőművekben termeltek. A SZU keleti területein — az Uralt is beleértve — az erőművek termelése 479 milliárd kWh (38%) volt. Ez arra mutat, hogy ez a vidék egyre nagyobb szerepet jászik a szovjet népgazdaság vi I la mosenergia -ellátásának biztosításában. A tüzelőanyag-energiagazdaság korszerű fejlesztésével összhangban álló, elfogadott villamos energia ipari fejlesztési koncepciónak megfelelően a villamosenergia-termelésben növekszik a víz. erőművek és az atomerőművek részaránya. A vízerőművekben és az atomerőművekben termelt villamos energia együttes mennyisége 1979-ben 223 milliárd kWh volt (az éves össztermelés 18%-a) ami 72,5 millió tonna egyezményes tüzelőanyag megtakarítását tette lehetővé. Egyre fokozódik az atomerőművek jelentősége a városok és az ipari központok távhőellátásában is. 1979-ben atomerőművekben több mint 5 millió Gcal hőt termeltek. A SZU Energetikai és Villamosítási Minisztériuma határozatot fogadott el az atomerőművi kondenzációs turbinák szabályozatlan elvételeiből származó gőz helyi lakótelepek fűtésére történő hasznosítására. Ez az új hőszolgáltató, távfűtő atomerőművek építésével együtt tovább növeli az atomerőművek szerepét a népgazdaság hőellátásában. A Szovjetunió tüzelőanyag-energia mérlegét 1979-ben jelentősen befolyásolta az a mozgalom, amely a tüzelőanyag- és az energiamegtakarítás elérését tűzte ki célul. A hasznos javaslatok valóra váltása a kilencedik ötéves tervben több mint 40 milliárd kWh villamos energia, 40 millió Gcal hőenergia és 20 millió tonna egyeményes tüzelőanyag megtakarítását tette lehetővé. A tizedik ötéves tervben ennél is jelentősebb tüzelőanyag- és energiamegtakarításokat irányoztak elő. *A cikkben közölt számadatok az 1979. évi terv teljesítésének előzetes értékelése során meghatározott értékek. Az energ i a h о rd ózó- m eg ta ka rítá sba n tevékenyen közreműködtek a villamosenergia-ipar dolgozói is. A fajlagos tüzelőanyag-felhasználás a kiadott villamos-energiára vonatkoztatva 2319 kcal/ kWh, a kiadott hőenergiára vonatkoztatva pedig 1,211 Gcal volt. A villamosenergia-termelés fajlagos tüzelőanyag-felhasználása — elsősorban a 160—800 MW egység teljesítőképességű blokkok részarányának további növekedése, valamint a fűtőerőművek villamosenergia-termelésének növekedése révén — 1978-hoz viszonyítva 7 kcai/kWh-val csökkent. Ennek eredményeként a SZU Energetikai és Villamosítási Minisztériumához tartozó hőerőművekben 0,9 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot takarítottak meg. Az elmúlt évben, mint a tizedik ötéves terv előző éveiben is, a mezőgazdasági és a városi-közüzemi háztartási villamosenergia-fogyasztás nőtt a leggyorsabban. A központosított forrásokból származó hőenergia-fogyasztás 1979-ben — 1978- hoz viszonyítva — 96 millió Gcal-val nőtt, és elérte a 2205 millió Gcalt. A SZU Energetikai és Villamosítási Minisztériumához tartozó fűtőerőművek és körzeti kazántelepek ebből 845 millió Gcal-t termeltek, ami a központosított hőenergia-szolgáltatás 39%-a. 1979-ben kondenzációs hőerőművekben 210, 300 és 500 MW-os blokkegységeket, fűtőerőművekben pedig 50, 110, 135 és 250 MW teljesítőképességű egységeket helyeztek üzembe. Megtörtént a leningrádi atomerőműben a harmadik 1000 MW teljesítőképességű, csöves típusú reaktorral felszerelt energetikai blokk ipari átadása. A Szovjetunióban — amelynek területén a világ összes vízenergia-készletének csaknem 12%-a található — a vizenergetika kiemelkedően jelentős, komplex szerepet tölt be. A regionális viszonyoktól függően a Szovjetunió vízenergetikájának fejlesztése három fő irányban halad: 1. A központi körzetekben és az Uralvidéken mind nagyobb mértékben a vízerőművekre hárul az energiarendszerekben a terhelésszabályozás. Ezekben a 12