Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-08-01 / 7-8. szám
Д V í z ii g у i exporttevékenység Az NGKB 1976-ban hozott határozatot a vízgazdálkodási exporttevékenység fejlesztéséről. Az azóta eltelt időszakban végzett munkáról többször beszámoltak az OVH Elnöki Értekezletének, valamint az NGKB-nak. Bemutatták a szervezeti, működési feltételek kialakításával, a szellemi és anyagi háttér biztosításával, a piackutatási—üzletkötési tevékenységgel, az OVIBER export fővállalkozási szervezetének működésével kapcsolatban elért eredményeket, a felmerült problémákat, illetve a tapasztalatok alapján meghatározták a további feladatokat. 1979-ben a vízügyi szervek exporttevékenysége jelentős mértékben tovább fejlődött. Az 1978. évi 183 millió Ft nagyságrendű exportforgalom 1979-ben elérte a 338 millió Ft-ot. Az összforgalmon belül a nem rubel elszámolású export elérte a 158 millió Ft-ot. Az exportmunkákat az OVIBER, mint export-fővállalkozó mellett részben alvállalkozóként, részben önállóan döntően a VÍZGÉP, a VIKUV, a VIZITERV, a VÍZÉPITÖIPARI TRÖSZT és a VITUKI végezte. Az egyes vízügyi szervek 1979. évi exporttevékenysége a következők szerint alkuit: Rubel Nem rubel reláció (millió Ft) OVIBER 82,0 53,0 TRÖSZT 28,0 31,0 VIZITERV — 62,0 VIKUV 69,0 2,0 VÍZGÉP 0,5 3,0 VITUKI 0,3 6,4 Megjegyzés: A nem rubel reláció döntően a fejlődő országokba irányuló exportforgalmat tartalmazza. Az előbbi számadatok részét képezi az a vízügyi exporttevékenység is, amelyet más tárcák vállalatai részére, mint alvállalkozók végeztek a vízügyi szervek. (Nagyságrendje 20 millió Ft.) Az exportmunkák szocialista relációban főként az NDK-ba, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Mongóliába, Vietnámba, tőkés relációban pedig főként a harmadik világ fejlődő országaiba — Algéria, Líbia, Nigéria, Irak — irányultak. (A NIKEX és TESCO külkereskedelmi vállalatok aktív és hathatós közreműködésével.) Ezek a vállalkozások eddig még nem komplex vízügyi létesítmények megvalósítását szolgálták. Azok részeként esetenként más exportvállalkozók (belföldi-külföldi) alvállalkozójaként végzett munkát, vagy összetettebb szakértői tevékenységet jelentettek. A szocialista országokba irányuló vízügyi export alapját az érvényben levő államközi megállapodások végrehajtása, emellett esetenkénti megrendelések alapján víztoronyszállítás, vízépítőipari kivitelezés, kútfúrás, illetve különböző vízgépészeti alkatrészszállítás képezte. A nem rubel relációjú export kiemelten a harmadik világ fejlődő országaiba irányult. Egyrészt, mint szellemi export (tervezés, szaktanácsadás stb.), másrészt mint vízügyi oktatási intézetek, laboratóriumok kivitelezése, vízfeltárás. Volumenében még nem kiemelkedő, de évről évre állandó növekedést mutat a tőkés országokba (NSZK, Olaszország, Ausztria) irányuló vízügyi export, amely a kooperációs szállítások mellett gyógyvíz- és gyógyiszapértékesítést jelent. A vízügyi szervek export-tevékenységének devizakitermelési mutatói mindkét relációban kedvezőek. Lényegesen alacsonyabbak, mint a külkereskedelmi devizaárfolyamok, igen eredményesek, gazdaságosak. Ami a vízügyi exporttevékenység V. ötéves tervidőszaki végrehajtását illeti, megállapítható, hogy az a NKGB határozatával összhangban, lehetőségeinek megfelelően dinamikusan fejlődött. A vártnál jelentősebb mértékben növekedett a nem rubel elszámolású export részaránya. A korábbi évek elsősorban szellemi exporttevékenysége (tervezés, művezetés, szaktanácsadás stb.) mellett egyre inkább nőtt a berendezések szállítása, és megkezdődött a vállalkozási (kivitelezési) tevékenység is. A vízügyi szervek exporttevékenységét 1976 óta, az 1980. évre tervezettel együtt az alábbi táblázat szemlélteti (alvállalkozóként végzettekkel együtt). mill. Ft Év Rube Nem rubel ,, ., Összesen reláció 1976. 174 29 203 1977. 106 40 146 1978. 122 61 183 1979. 180 158 338 1980. (terv) 139 335 474 összesen 721 633 1344 Ebből az exportforgalomból az OVIBER részaránya közel 50%-os, a többi pedig más vízügyi szervek között osztódik meg. A jelenlegi tervidőszak vízügyi exportja nem volt problémamentes. Az OVIBER által végzett több éves piackutatási és feltárási munka — a vízügyi és külkereskedelmi szervekkel együttműködve — most kezd hosszú távon eredményt mutatni. A hosszabb előkészítést igénylő komplex vízügyi létesítmények megvalósítása — mint vízügyi exporttevékenység, kézzel fogható közelségbe került, elsősorban a fejlődő országok vonatkozásában. Eddig 17 millió dollár értékű vállalkozási szerződés megkötésére került sor; megvalósításuk folyamatban van. A továbblépés döntő momentuma az előbbiekhez kapcsolódó pénzügyi finanszírozási feltételrendszer kialakítása, illetve a finanszírozás biztosítása. A gyakorlatban szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a jelzett országok igénye egyre nagyobb komplex vízügyi létesítményekre (vízellátó rendszerek, szennyvíztisztító művek stb.). Ezek nagyságrendje eléri, vagy meghaladja a 100 millió dollárt. A műszaki, a személyi, a szervezési feltételek az OVIBER, illetve a közreműködő vízügyi és külkereskedelmi szervek részéről a hazai gyakorlat és tapasztalat alapján megteremthetők, azonban a vállalkozás pénzügyi feltétele — megfelelő forgó-, és fejlesztési alap hiányában még ágazati szinten sem biztosítható. Gondot jelent az is, hogy ilyen nagyságrendű, főleg hosszú átfutási idejű, exportvállalkozások finanszírozása a hazai pénzügyi gyakorlatban nem fordult elő. A megoldás napjaink aktuális kérdése, a VI. ötéves terv vízügyi exporttevékenység ének meg hatá rozója. 1980-ban, illetve a VI. ötéves terv időszakában a nem rubel relációjú export súlyponti területei továbbra is a harmadik világ fejlődő országai, így Algéria, Nigéria, Libia, Irak, Szíria. A kapcsolatok fejlődhetnek más országokkal, azok piaci igényeinek függvényében. Szocialista relációban az exporttevékenység főleg Mongóliába, Csehszlovákiába és az NDK-ba irányul. A jelenlegi piackutatások alapján várható piacbővülés Szovjetunió, Lengyelország és Kuba vonatkozásában. Célkitűzésnek tekintendő, hogy a hagyományos kutatási, tervezési, áruszállítási és építéskivitelezési exporton kívül megvalósuljon a komplex rendszerexport, a vízügyi létesítmények, létesítményrendszerek exportja — fővállalkozási formában. Még nagyobb figyelmet kell fordítani a vízügyi és más közreműködő szervek együttműködésére, hogy a vízügyi export évről évre jelentősebb és a népgazdaság számára fontos devizatermelő tevékenységgé váljon. Körösi László 6
