Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-06-01 / 6. szám

SPORT Megalakult a Gyulai Vízügyi SE A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak régi vágya volt, hogy a vízzel való napi foglalkozás utón sza­badidejüket hasznosan töltsék, lehetősé­get kapjanak üdülésre, sportolásra. Az igazgatóságnál már korábban is szerettek volna egyesületet alakítani, ám elsősorban pénzügyi nehézségek mi­att nem sikerült a szervezett vízi spor­tot meghonosítani. Bizonyos sporttevé­kenységek — asztalitenisz, természet­­járás, sakk, kispályás labdarúgás, lö­vészet, stb. — az igazgatóság több egységénél különböző szervezésben folytak, s ezekre megfelelő anyagi tá­mogatást is biztosítottak. Az egyesület megalakításával sike­rült elérni, hogy koncentrálják a pénz­eszközöket, s a sportolási lehetőségeket megvalósítsák. Háromtagú előkészítő bizottság dol­gozott, egyeztette a feladatokat, össze­állították az alapszabály-tervezetet. Az 1980. január 4-én megtartott közgyű­lésen megalakult a Gyulai Vízügyi SE, elfogadták az alapszabályt és a fe­gyelmi szabályzatot, megválasztották az egyesület vezetőit, az elnökség tagja­it, és a háromtagú számvizsgáló bi­zottságot. A 13 tagú elnökségben min­den egység, szervezet képviselője jelen van, s mintegy összekötőiként biztosít­ja a kapcsolatot az őt delegáló egy­ség, szervezet egészével. Tagja az el­nökségnek — kizárólag vízi sport vo­natkozásban — a 8. számú Volán és a Békés megyei Tégla és Cserépipari Vállalat képviselője is. A Gyulai Vízügyi SE mint tömeg­sport-egyesület tömegsport szakosztály­­lyal és hat szakcsoporttal (lövészet, asz­talitenisz, természetjárás, vízi sport, sakk és labdarúgás) működik. Célja az üze­mi tömegsport szervezett előmozdítása, a dolgozók egészséges, sportszerű élet­módjának biztosítása, a szabadidő jó kihasználása. A szervezés során tagtoborzás is folyt, s hogy mennyire nagy volt az igény és az érdeklődés a dolgozók körében a sport iránt, arra bizonyíték, hogy 240- en (!) vállalták az egyesületi tagságot a Körösvidóki Vízügyi Igazgatóságnál. Opitzer Károly SAKK____________ MEDOSZ Buda pest-bajnokság Az 1980. évi MEDOSZ Budapest-baj­­nokságon a VITUKI és a VGI sakkozói к ét-két bajnoki címet szereztek. Ered­mények : Nők. Egyéni (6. ind.) 1. Vargáné (VITUKI) 4,5 2. Tagányiné (VGI) 4,5. 3. Hanzli (VITUKI) 3 pont. Az első he­lyért újrajátszás után Vargáné 2 : 0-ra nyert. Csapatban (5 ind.) 1. VITUKI (Hazíiné, Vargáné) 7, 2. VGI 6, 3. VITUKI II. 3 pont. Férfiak. Egyéni. (21. ind.) 1. Ritter (VGI) 6, 2. Tichy-Rács (VITUKI) 5, 3. Pethő (MÉM) 4,5 pont. Csapatban (11 ind.) 1. VGI (Pálfalvi, Horkai, Csapó, Sárközy) 33,5 2. VITUKI 26, 3. FOKA 25,5 pont. ASZTALITENISZ „Hajdú Kupa” verseny Debrecenben Lassan hagyománnyá válik, hogy évente megrendezik a vízügyi szervek országos asztalitenisz bajnokságát. A sorozat első versenye 1977 tavaszán Nyíregyházán volt. Szolnok és Szeged után idén május 31-én és június 1-én Debrecen, a Vá­rosi Sportcsarnok következik. A verseny az OVH Vízügyi Sport Club támogatá­sával a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szervezésében zajlik le. A versenyzők férfi, női csapat, egyéni és páros ver­senyszámokban vetélkedhetnek. A csa­patmérkőzések döntik el a Hajdú Ku­pa sorsát. REJTVÉNYFEJTÉS Vízügyi sikerek a „húszak” bajnokságán Hat rejtvényfejtőnk: Magyar nagymes­ter! Az ország legjobb rejtvényfejtőinek részvételével februárban rendezték meg a mesterfokú „Húszak Bajnokságá”-t. Kellemes meglepetésre a VSC fiatal, újdonsült mestere, Gyócsi Géza nyerte a versenyt a rutinos nagymesterek előtt. A második hely is a VSC-nek jutott, Nagy Balázs nagymester révén. Pálfal­vi Zoltán nagymester a hatodik helyen végzett; Ugyancsak februárban tartották meg az ország rejtvényklub-vezetőinek évi értekezletét. Több éves eredményes szereplésük alapján néhány versenyzőnek nagymes­teri, mesteri, illetve mesterjelölti címe­ket adományoztak. A tizennégy nagymesteri címet nyert versenyző közt, — s ez nagy dicsősége klubunknak — hatan VSC-sek: Barna László, Károlyi Zoltán, dr. Lélfay Bo­­tond, Nagy Balázs, Németh György és Pálfalvi Zoltán. Mesteri címet ketten kaptak klubunkból: Gyócsi Géza és Né­meth Éva. Az 1980. évi rejtvényfejtő versenynap­­tár: Augusztus 23. Csákvár — Vértes Ku­pa (egyéni verseny), Szeptember 20. Bu­dapest — Duna Kupa (csapatverseny) (VSC-rendezvény), Október 19. Pécs — Hagyományos csapatverseny, November 16. Budapest — Posztó Kupa (egyéni verseny), December Indul az 1981. évi Füles Kupa. P. Z. IHI í RIК HELYESBÍTÉS! Lapunk 5. számának 14. oldalán a „Vízgazdálkodás Japánban" című cikk első bekezdése sajnálatos nyomdahiba (sorcsere) következtében félreérthető. A helyes szöveggel így szól a bekezdés: Japán gazdasági adottságai, termé­szetföldrajzi körülményei teljesen elté­rőek a hazai viszonyoktól, ennek ellené­re a japán vízgazdálkodás fejlődésében meglepően sok hasonlóság, közös gond fedezhető fel. A hibáért olvasóink szíves elnézését kérjük. ■ NÉVADÓ ÜNNEPSÉG MISKOLCON Az Északmagyarországi Vízügyi Igaz­gatóságon a gazdasági, szakszerveze­ti és KISZ-vezetőség közös 'kezdemé­nyezésére névadó ünnepségre került sor. A névadón tíz kisgyerek kapott ne­vet. A MÁV óvodások rövid műsorral ked­veskedtek az ünnepség résztvevőinek, majd virággal köszöntötték a kicsiket és a mamákat. ■ ARGENTIN VENDÉGEK AZ OVH-BAN Dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke április 29-én, kedden fo­gadta a hazánkban tartózkodó Mario Pablo Pallet kapitányt, az Argentin Köztársaság Kereskedelmi és Hajózási Hivatalának miniszterhelyettesét. A ta­lálkozón áttekintették a két ország víz­ügyi helyzetét és beszélgetést folytat­­tatk a Duna és a Paraná folyó hason­lóságáról, elsősorban hajózási és kiépí­tési szempontból. Az eszmecserénél je­len volt az Argentin Köztársaság buda­pesti nagykövete. Mario Pablo Pallet kapitány ellátoga­tott a Vízgazdálkodási Tudományos Ku­tató Központba és az Országos Vízügyi Beruházási Vállalathoz, ahol tájékozó­dott a magyar vízgazdálkodás eredmé­nyeiről, feladatairól, és megtekintette a modellkísérleteket.. TERVJAVASLAT A TISZA III. VÉDELMÉRE Az Északmagyarországi Vízügyi Igaz­gatóság javaslatot készített a Kiskörei víztározó Poroszló-tiszavalki öblözetének racionális hasznosítására. A javaslat elkészítését indokolja, hogy a III. duzzasztási szint előállítása után az öblözetben sekély vízmélység ala­kul ki, alacsony vízállásnál esetleg az öblözet teljes területe szárazra kerülhet, így nagy biológiai produktummal keli számolni, ami az egész tározóra kiha­tó vízminőségi romlás mellett az öblö­zet elmocsarasodásának veszélyét is magában rejti. A tanulmány javasolja az öblözetnek a tározótól való elkülönítését. Az elkü­lönített öblözet ímegkotrásával 1,5—2 méteres jellemző vízmélység alakítható ki, amely halászati hasznosításra al­kalmas. A haltermelés mellett az öb­lözet a tiszai halpótlás bázisaként is figyelembe vehető. Saljai 35

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents