Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
MU mond a jog? Д vízminőség védelme Az emberi környezet védelméről szóló törvény mintegy a magyar környezetvédelem „alaptörvénye”. E jellege abban jut kifejezésre, hogy meghatározza a környezetvédelem egészére vonatkozó alapelveket és célokat. A környezetvédelem egyes szakterületeire csupán a legfontosabb, legalapvetőbb szabályokat tartalmazza, s a részletekbe menő szabályozást külön jogszabályokra bízza. A törvény egy széles körű és több jogalkotási program kiindulópontja is. Maga a törvény ugyanis nem helyezte hatályon kívül a korábbi időszak környezetvédelmi rendelkezéseit, de szükségessé tette általános felülvizsgálatukat. A törvény kihirdetése után a Minisztertanács határozatot hozott a törvény végrehajtásának intézkedési tervéről. Ebben egyebek közt elrendelte: a környezetvédelmet is érintő hatályos jogszabályok felülvizsgálatát, s szükség szerinti kiegészítését vagy módosítását, a környezetvédelmi bírságolásnak a korábban nem szabályozott területekre való kiterjesztését, sőt az emberi környezetre káros, illetőleg veszélyes szennyezések és ártalmak határértékeinek meghatározását a korábban nem szabályozott szakterületeken is. A környezetvédelmi törvény 1976. évi megalkotása lezárt egy korszakot a környezetvédelem jogi szabályozásának felszabadulás utáni történetében. Indokoltnak látszik röviden megvonni e korszak mérlegét. A felszabadulást követően viszonylag lassan bontakozott ki a környezetvédelmi jogalkotás. Mintegy másfél évtizedig csupán néhány környezetvédelmi vonatkozású jogszabály megalkotására került sor. A hatvanas évek elejétől viszont gyors egymásutánban jelenitek meg a különböző környezetvédelmi jogszabályok, köztük sok magas szintű jogszabály (törvény és törvényerejű rendelet). Az ezekben foglalt rendelkezések a környezetvédelem valamennyi részterületét érintették. Ugyanakkor az egyes részterületekre vonatkozó szabályozás nagy eltéréseket mutat. Mert amíg például a vízminőségvédelem vagy a levegőtisztaságvédelem tekintetében részletes és konkrét határértékeket is megszabó szabályozásra került sor, addig más környezetvédelmi szakterületek jogi szabályozása csupán érintőleges maradt. Környezetvédelmi joganyagunkat tehát az jellemezte — és ez még mg is hat —, hogy nem alkotott összefüggő rendszert. A több száz különböző szintű jogszabály a tudományos-technikai fejlődés egymástól jelentős mértékben különböző időszakainak helyzetét tükrözte. Hiányzott belőlük az emberi környezetet öszszefüggő rendszerként értékelő szemlélet. A környezetvédelem egyes részterületeire vonatkozó rendelkezések az azonos vagy hasonló kérdések tekintetében is indokolatlanul eltérő jogi szabályozást tartalmaztak. A környezetvédelmi törvény megalkotásakor hatályban volt környezetvédelmi vonatkozású jogszabályoknak egyik kiemelkedő csoportját képviselték a vízminőségvédelmi előírások. A vízügyi jogszabályok körében már az ötvenes években megjelentek a vízminőség-védelmi rendelkezések. Elsőként a vízjogi eljárási szabályok megállapításáról szóló 2/1952. (I. 8.) MT számú rendelet mondotta ki, hogy a szennyvizek csak kellő tisztítás után vezethetők a befogadóba. A vizek menynyiségi védelme körében is intézkedett: szigorú kontingentálást vezetett be, s a mezőgazdasági, illetőleg ipari célra felhasználható víz menynyiségének megállapítását az Országos Vízgazdálkodási Tanács hatáskörébe utalta. Két évvel később jelent meg a 2038/1954 12. Mt. számú határozat, amely elrendelte, hogy közegészségügyi vagy népgazdasági szempontból káros szennyvizet kibocsátó üzemet, illetőleg létesítményt szennyvíztisztító berendezés nélkül sem tervezni, sem létesíteni, sem pedig üzemeltetni nem szabad. A meglevő üzemek esetében utólag kell megépíteni, illetőleg korszerűsíteni a tisztítóberen-1 Balaton vízgyűjtőterülete .i 2 Kapós vlrgyüjtSterúlete I 3 Peru vtz-feMevrz vízgyűjtőterület* 4 Séd- öojaHódor v/rqyűjtőterúlete 6 Velenceied területe 6 'рцпакапуог 7 Budapest vízellátási bazisa 8 Rockevei Duna 9 Zagyva felső szakasz I 0 Sajó vízgyűjtőterülete II Lazberci tórozo 12 Kisköre 13 Hortobágy-Köse/y 14- latoi tó vízgyűjtőterülete 1 5 Duna és. Tisza mellékvizfüyosok nélkül 16 Koszörűrö/cjcji és Csór réti tározó 17 Szolnoki vízkivétel! mu {eJdti Tisza szakasz. 18 Szel idi tó 19 kdeti -fdcsatbrna 20 Komravölgyi tarozó 21 Mohácsi Vízkivételimő feletti Duna szakasz V r'’ J Szombathely Ч О 4 ‘s Kiemelt vízminőségvédelmi területek 20
