Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-05-01 / 5. szám
IÁS HELYZETE Ténykedésünk tehát elsősorban a nagyszámú regionális rendszerek vízkutatására, a hálózati és gépészeti tervezéssel kapcsolatos szakmai iráinyításra, illetve a felsoroltakkal kapcsolatos államigazgatási munkákra irányul. Igazgatóságunk területén a jelenlegi vízhasználatok arányát az alábbi táblázat szemlélteti: Lakossági Ipari Mezőgazdasági Felszíni vizekből n% 90% 90 % Parti szűrésű vizekből 81% 3% 8 % Talajvizekből 2% 1 % 0,5% Rétegvizekből 4% 5% 1 % Ka rsztvizekből 2% 1% 0,5% Összesen: 100% 100% 100 % A táblázatból kitűnik, hogy a lakossági vízhasználatnál a partiszűrésű vízkészlet dominál, ez viszont a Duna partjának — mint alapvető vízbázisnak — a jelentőségét miég inkább aláhúzza. Meghatározó következtetés: az egyre nagyobb igényeket elsősorban a regionális rendszerek létesítésével tudjuk kielégíteni. Külön jellemezve két megyénk vízellátásának jelenét, illetve jövőjét: Pest megyében — a kisebb körzeti vízmüveiken kívül — két nagy rendszer épült (illetve épül), mindkettő a Duna parti szűrésű készletére alapozva. Az egyik — a jobb parti — rendszer elkészült és egyelőre 12 településnek közel 20 000 nvtynap mennyiségű vizet ad. A másik — a bal parti — még épül, és végső fejletében az előzőhöz hasonló kapacitású lesz. Nógrád megyében a már korábban jelzett kedvezőtlen adottságok miatt a regionális rendszereket részben felszíni vízfolyásokra és tározókra telepítették, de Pest megyéhez hasonlóan itt is vannak már üzemelő, illetve még épülő — felszín alatti vízbázisra telepített — rendszerek. A most épülők közül megemlítem a Közép-nógrádi — Mátravidéki Regionális Vízművek, a Nyugatnógrádi Térségi Vízművek, valamint az Észak-nógrádi Regionális Vízmű II. ütemének folyamatban levő kiépítését. Az előbbiekből is érezhető Nógrád megye egyre javuló vízellátása. VÍZ- ÉS CSATORNAMÜVEK MUNKÁJÁRÓL A területünkön működő víz- és csatornamű vállalatok munkájának arányait az alábbi táblázat szemlélteti: KÖZÜZEMI VÍZMÜVEK (1978. évi adatok) Éves átl. víztermelése 1000 m3 Napi átl. víztermelése 1000 m3 Budapest (Főv. Vízművek 318 186 871,7 Pest megye 42,645 34,6 Nógrád megye 5 138 14,1 DmRVV 18 442 50,5 ÉNRVV 3 278 9,0 KÖVIZIG 387 689 979,9 Országos 805 000 2 207,9 KÖVIZIG arány 48% 44,3% KÖZCSATORNA Hálózat hossza km A hálózaton elvezetett szennyvíz menynyi ség m3 Pudapest (FCSM) 2 552,3 453 762 Pest megye 106,8 4 658 Nógrád megye 102,5 5 706 DmRVV 96,1 8 891 KÖVIZIG 2 857,7 473 017 Országos 6 890,3 777 007 KÖVIZIG arány 41% 60,8% A táblázatból kitűnik, hogy a hálózaton elvezetett szennyvíz mennyisége mennyire távol van az optimumtól. A vízigények, illetve a kitermelt víz mennyiségének növekedése szakembereinket egyre inkább a minőségi szempontból kedvezőtlenebb készletek kitermelésére késztette, ez viszont — természetes! — a víztisztítás fokozott igényét hozta magával. A vízminőségromlás egyik jelentős okozója a csatornázottságnak a vízellátással szembeni lemaradása, az országos átlagnál (28%) jóval alacsonyabb, mindössze 16%-os ellátottsága. Budapestet nem számítva a területünkön jelenleg üzemelő 27 szennyvíztisztító-telopen —■ a településeknek kevesebb mint 10%-ón — mindössze 52 000 m3/nap mennyiségű szennyvizet tisztítanak meg, a keletkező és különböző módon kezelt, az élő- és talajvizeket terhelő szennyvizek mennyisége azonban ennek többszöröse. Ám a rendelkezésünkre álló 'korlátozott beruházási keretékre tekintettel, a víz-csatorna „olló" zárása még a következő tervidőszakokra sem várható, így elsődleges feladatunknak addig is a felszín alatti vízkészletek és a befogadók védelmét tekintjük, és csak ezek után lehet szó új telepek építéséről, illetve a már meglevő telepék korszerűsítéséről; ezek hatásfokának növeléséről. A VÍZMINŐSÉG VÉDELME A nagyfokú vízminőségromlás egyik legfőbb okozója a csatornázottságnak és a szennyvíztisztításnak a vízellátással szembeni jelentős lemaradása. Ennek egyenes következménye élővizeink elszennyeződése. A vízminőség-romlásnál azonban nem elhanyagolhatóak a határainkon túlról érkező szennyeződések sem. A hazai szennyeződés problémájánál maradva: hazánkban az összes kibocsátott szennyvíz 67,6%-a, az Igazgatóság, 10,7%-a Budapest területén keletkezett. Csupán ez az egy-két adat is elegendő A csepeli új átemelő gépház 19
