Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
Amikor a csatornaövezet katonai parancsnoka sokallotta a 'kiadásokat, és szemrehányást tett a doktornak, hogy minden szúnyog egy dollárba került, a derék orvos azt felelte: — Ha egyetlen szúnyog megmarad, és önt csípi meg, mi lesz akkor? A franciáknak annyi bajt okozó Chagres folyót meg kellett zabolázni. 20 millió köbméter, 30 millió tonna súlyú 'kő- és földkeverékből építettek gátat, amely alul 150, koronáján 30 méter széles volt, és 6 méter magasságban húzódott. A felduzzasztott folyó elöntötte az egykori Gatun-telepet, ahol oly sokan elpusztultak. A düledező házak, szennyes utcák mély víz alá kerültek. A csatornaépítők (Talonból kiindulva dombos vidéket vágtak át. A legmagasabb pontot az úgynevezett Culebra magaslatnál érték el, ami a legnagyobb akadályként állt az ásógépek előtt. Egyik-másik régi tervező csatornaalagútat akart ide építeni. Helyette 11,2 kilométer hosszú bevágás épült, mérföldenként 10 millió dollár költséggel. A munka nagy erőfeszítést követelt. Csuszamlások, omlások követték egymást, gőzásák kerültek a lezúduló földtömeg alá. Egykorú képes folyóiratokban érdekes képek jelentek meg az építkezésekről. (Ezek fontos technikatörténeti dokumentumok.) A Culebra átvágását robbantásokkal, gigantikus méretű gőzüzemű ásógépekkel végezték. Gőzgépekkel hajtott kompresszorok szállították a sűrített levegőt c fúrógépekbe. A robbantáshoz dinamittöltényeket használtak, nagy földtömegek megmozgatásához, fellazításához feketelőporos tölteteket. Ahogy épült a csatorna, úgy követte a normális nyomtávolságú vasút. A törmeléket, kitermelt követ, földet a mélyedések, mocsaras területek feltöltésére, terepegyenetlenségek kiigazítására használták fel. Az utolsó akadályt, a Culebra átvágásban 1914. augusztus 15-én robbantották fel. A gyújtóvezetéket távíró- és kábelvonalhoz csatlakoztatták és Washingtonban nyomták meg a gombot, nagy ünnepélyességgel. Óriási föld és kőtömeg emelkedett a magasba Panamában, és az út szabaddá vált a zsilipek megépítésére. Sokan álmodoztak zsilip nélküli megoldásról. Lesseps is. De a századforduló körül ez sokszoros költséget jelentett volna. A zsilipkamrák, kapuk, szivattyúk megépítése, felszerelése azonban csupán érdekes technikai feladatnak bizonyult. A Gatun-tó közelében az egyik oldalon három, a másikon két zsilip épült. A kamrák 304 méter hosszúak, 33,5 méter szélesek és 12,2 méter mélyek. A zsilipkapuk zárására, nyitására szivattyúk stb. működtetésére 388 villamos motort szereltek fel. A hajók nem saját erővel haladnak a zsilipkamrákban. A partról villamos mozdonyok vontatják, nehogy a csavarhullámok az építményt megrongálják. A csatorna hossza, kisebb mellékágakkal együtt 83,3 kilométer. Tengerparttól tengerpartig 67 kilométer, légvonalban csak 57 kilométer. A két tenger partján, mélyen a sziklába építve hatalmas erődítményeket emeltek, amelyekből messzehordó lövegekkel távol tarthatták a támadó flottákat. Olyan lövegek is voltak, amelyek a horizont alatt levő hajókat is lőhették. A csatorna légvédelmét erősen kiépítették. A Panama-csatorna régen elavult, de még mindig nagy forgalmat bonyolít le. Nagy tartályhajók, repülőgép-anyahajók már nem használhatják. A II. világháború alatt az anyahajók éppen átcsúszhattak a zsilipkamrákon. A normandiai partraszálláshoz készített hatalmas kikötőpontonokat úgy vontatták át, hogy egyik oldalukon vízzel terhelték, s ekkor a másik oldal a levegőbe emelkedett, úgy araszolt át a kamrákon. Tehát méretei miatt is időszerű már az átépítés, vagy új csatorna építése. Az amerikai törvényhozás megbízásából 34 tanulmányterv készült. (Potom 25 millióért, 10 év előtti dollárértékben számítva.) A stratégák sürgetik az új csatornát, amely zsilipek nélkül működne. A zsilipszerkezet és a kamrák könynyen sebezhetők, akár bombázással, Az egyik átvágás építése Zsilipkapu szerelése akár rakétatámadással. A jelenlegi csatorna átépítése 3 milliárd dollárba kerülne, az új, zsilip nélküli — Nicaragua és Costa Rica határán — lényegesen többe. Az óriási föld- és kőmunkák gyorsítására mérlegelik egy atomrobbantás lehetőségeit is. Igaz, ebben az esetben a sugárveszély miatt nem lehetne megközelíteni a munkahelyeket 3 évig. De még így is gyorsabban, és lényegesen olcsóbban épülne meg a csatorna, mint a hagyományos módon. Latolgatják a Lesseps-féle alagutas megoldást is. Két chilei mérnök Costa Rica hegyein át fúrt alagútat tervez. A hajókat villamos mozdony vontatná. Bizonyosnak látszik, hogy az ifjabb nemzedék életében megépül az új csatorna. Előbb azonban még sok politikai kérdést kell tisztázni. Dr. Horváth Árpád 15
