Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

KITÜNTETÉSIEK FELSZABADULÁSUNK ÜNNEP IÉINI ros fedett és nyitott uszodája, gyógyvi­­zes medencéikkel, ahová a téli hideg el­lenére minden meghűlés veszélye nélkül fciúszká'lhatnak a fürdő téli vendégei. Mindössze néhány méterre a folyó ível­­ten kiképzett kőpartja alsó részén ömlik az uszoda felesleges vize az élővízbe és a kellemes meleg utóhatását a téli vízi­madaraik élvezik. Persze meggazdago­dott az egész megye hőv izek ben. Tu­catszám nyitották meg a témád kuta­kat, s közülük nem egyetlen már, amely gyógyhatása'ival európai hírnévre is szert tett. A vizek városa kezdetben élővizeiről kapott jól hangzó mellékne­vet .mostanra már gyógyvizét is megis­merték a szomszéd országok népei. Az emlékmű És ha még néhány gondolatig elidő­zünk az emlékműnél, a XIX. századi nagy vízszabályozások kora bukkan föl a múlt századból, amikor ‘legnagyobb alkotóink, a kétkezi munkásokkal, kubi­kosokkal átformálták Magyarország fel­színét. A Czirákya'k is az alkotó közbir­tokosok rendjébe tartoznak. A Rába, a Felső-Duna és a többi kis vízfolyás is mind rendezésre szorult. A kiterjedt mocsarak itt is uralták a tájat és ne­mes búzák helyett a vízi világ vadnövé­nyei díszlettek a kanyargós, szeszélyes, gyakran nagy vizeket zúdító folyók men­tén. 1873-tól tulajdonképpen napjainkig tart a Rába-szabályozás nagy munkája és amikor a kezdetet említjük, a Czirá­­ky-családról feltétlenül szólni kell. 1873- tól a Rába Szabályozó Társulat alaku­lásától 1895-ig Cziráky Antal, Cziráky György, Cziráky Béla kezdeményezők, irányítók, a szabályozás munkáinak ‘leg­főbb megbízottai voltak. A magasodó emlékműben ugyan azok munkája emel­kedik föl, akik névtelen alkotói voltak az árvízszabályozásnak, de így is min­denképpen a vízügyi történelem egy emlékművét tekinthetjük benne, amely mindenkor múltunkra irányítja a figyel­met. F. Gy. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az Országos Vízügyi Hivatal el­nökének javaslatára, hazánk felszabadu­lásának 35. évfordulója alkalmából a magyarországi árvízvédelmi rendszer fejlesztésében, megvalósításában nyúj­tott kiemelkedő tevékenységükért az ÁLLAMI DlJ-at adományozta: dr. Simády Bélának, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Stéfán Mártonnak, az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesének, Kovács Sándornak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének, Gyön­­gyösy Lázárnak, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének, Dávid Bélának, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság építésvezetőjének, Tolnai Kálmánnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gátbiztosának. Kiemelkedő gazdasági, politikai és társadalmi munkája elismeréseként a MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetést kapta': dr. Csermák Béla, a Vízgazdálkodási Intézet irodavezetője, Gerencsér Árpád, az OVH főosztályvezető-helyettese. A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozata kitüntetést kapta : Bessenyei József, a Vízügyi Építő Vál­lalat művezetője, Góóts Kálmán, a Kö­­zépdunántúíi Vízügyi Igazgatóság sza­kaszmérnökség vezetője, Illés Pál, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkása, Kardos Imre, az Aísótiszavi­­déki Vízügyi Igazgatóság igazgató­­helyettese, Németh Bertalan, a Forrás Vízgazdálkodási Egyesület igazgatója, Szabó Gyula, a VIZDOK nyomda veze­tője, A. Szabó István, a Tiszamenti Re­gionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vál­lalat szerelője, dr. Varga György, a Víz­ügyi Tervező Vállalat irodavezetője. A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozata kitüntetést kapta: Árvái Imre, a Tiszántúli Vízügyi Igaz­gatóság brigád vezetője, Brandtmüller Istvánná, a Déldunántúli Vízügyi és Köz­műépítő Vállalat osztályvezetője, Danka Béla, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gépkocsiveze­tője, Domin Kálmán, a Középdunavöl­­gyi Vízügyi Igazgatóság szivattyúgépé­sze, Juhász László, az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek telepvezetője, Izsák Béla, az OVIBER létesítményi fő­mérnöke, Németh Zoltán, az Északma­gyarországi Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat osztályvezetője, Kariczler Ferenc, a FOKA hajóskapitá­nya, Kuzma József, a Déldunántúli Víz­ügyi és Közműépítő Vállalat brigádve­zetője, Sándor István, az Északmagyar­országi Vízügyi Igazgatóság csatorna­őre, Sejben Mátyás, a Körösvidéki Víz­ügyi Igazgatóság csoportvezetője, Szabó József, a Dunántúli Vízügyi Építő Vál­lalat brigádvezetője, dr. Szabó Csabá­­né, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgató­ság csoportvezetője, Sörés Imre, a Víz­ügyi Építő Vállalat gépkocsivezetője. Az OVH elnöke a tudományos kutató munkában elért kimagasló eredmé­nyeiért EÖTVÖS LORAND-DÍJAT adományozott: dr. Stelczer Károlynak, a VITUKI fő­­igazgató-helyetteséndk. Kiváló munkáért kitüntetésben 250-en, elnöki elismerésben 150-en részesültek. Több mint- 7000 könyv A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat könyvtára az elmúlt esztendőben is jól segítette a dolgozók művelődési, olvasási igényét. A válla­latnak mintegy 4000 kötetes könyvtára van, s ehhez jön még az SZMT 3000 kötete, s így összesen 7000 kötet várja a dolgozókat. Huszonkét telepi könyvtár is működik, s tavaly Sáránd, Létavértes és Hosszúpályi vízmüvei kaptak fiók­könyvtárat, amelyeket a szocialista brigádok kezelnek. A könyvtárnak 429 beiratkozott olvasója volt, a kölcsönzött kötetek száma 5480. A központi könyv­tár tavaly az év végén a vállalat nagy tanácstermében kapott helyet, ahol a kölcsönzés mellett bizományosi könyv­árusítás is folyik. Tavaly, elsősorban о központ dolgozói 17 ezer forint érték­ben vásároltak könyvet. Terv, hogy az idén a fiókkönyvtárak könyveinek cseré­jét negyedévenként ejtik majd meg, s ezzel még jobb olvasási lehetőséget kívánnak teremteni. 33

Next

/
Thumbnails
Contents