Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
KITÜNTETÉSIEK FELSZABADULÁSUNK ÜNNEP IÉINI ros fedett és nyitott uszodája, gyógyvizes medencéikkel, ahová a téli hideg ellenére minden meghűlés veszélye nélkül fciúszká'lhatnak a fürdő téli vendégei. Mindössze néhány méterre a folyó ívelten kiképzett kőpartja alsó részén ömlik az uszoda felesleges vize az élővízbe és a kellemes meleg utóhatását a téli vízimadaraik élvezik. Persze meggazdagodott az egész megye hőv izek ben. Tucatszám nyitották meg a témád kutakat, s közülük nem egyetlen már, amely gyógyhatása'ival európai hírnévre is szert tett. A vizek városa kezdetben élővizeiről kapott jól hangzó melléknevet .mostanra már gyógyvizét is megismerték a szomszéd országok népei. Az emlékmű És ha még néhány gondolatig elidőzünk az emlékműnél, a XIX. századi nagy vízszabályozások kora bukkan föl a múlt századból, amikor ‘legnagyobb alkotóink, a kétkezi munkásokkal, kubikosokkal átformálták Magyarország felszínét. A Czirákya'k is az alkotó közbirtokosok rendjébe tartoznak. A Rába, a Felső-Duna és a többi kis vízfolyás is mind rendezésre szorult. A kiterjedt mocsarak itt is uralták a tájat és nemes búzák helyett a vízi világ vadnövényei díszlettek a kanyargós, szeszélyes, gyakran nagy vizeket zúdító folyók mentén. 1873-tól tulajdonképpen napjainkig tart a Rába-szabályozás nagy munkája és amikor a kezdetet említjük, a Cziráky-családról feltétlenül szólni kell. 1873- tól a Rába Szabályozó Társulat alakulásától 1895-ig Cziráky Antal, Cziráky György, Cziráky Béla kezdeményezők, irányítók, a szabályozás munkáinak ‘legfőbb megbízottai voltak. A magasodó emlékműben ugyan azok munkája emelkedik föl, akik névtelen alkotói voltak az árvízszabályozásnak, de így is mindenképpen a vízügyi történelem egy emlékművét tekinthetjük benne, amely mindenkor múltunkra irányítja a figyelmet. F. Gy. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Országos Vízügyi Hivatal elnökének javaslatára, hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a magyarországi árvízvédelmi rendszer fejlesztésében, megvalósításában nyújtott kiemelkedő tevékenységükért az ÁLLAMI DlJ-at adományozta: dr. Simády Bélának, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjének, Stéfán Mártonnak, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettesének, Kovács Sándornak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének, Gyöngyösy Lázárnak, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezetőjének, Dávid Bélának, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság építésvezetőjének, Tolnai Kálmánnak, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság gátbiztosának. Kiemelkedő gazdasági, politikai és társadalmi munkája elismeréseként a MUNKA ÉRDEMREND arany fokozata kitüntetést kapta': dr. Csermák Béla, a Vízgazdálkodási Intézet irodavezetője, Gerencsér Árpád, az OVH főosztályvezető-helyettese. A MUNKA ÉRDEMREND ezüst fokozata kitüntetést kapta : Bessenyei József, a Vízügyi Építő Vállalat művezetője, Góóts Kálmán, a Középdunántúíi Vízügyi Igazgatóság szakaszmérnökség vezetője, Illés Pál, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság munkása, Kardos Imre, az Aísótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, Németh Bertalan, a Forrás Vízgazdálkodási Egyesület igazgatója, Szabó Gyula, a VIZDOK nyomda vezetője, A. Szabó István, a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szerelője, dr. Varga György, a Vízügyi Tervező Vállalat irodavezetője. A MUNKA ÉRDEMREND bronz fokozata kitüntetést kapta: Árvái Imre, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság brigád vezetője, Brandtmüller Istvánná, a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat osztályvezetője, Danka Béla, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat gépkocsivezetője, Domin Kálmán, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság szivattyúgépésze, Juhász László, az Északdunántúli Víz- és Csatornaművek telepvezetője, Izsák Béla, az OVIBER létesítményi főmérnöke, Németh Zoltán, az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat osztályvezetője, Kariczler Ferenc, a FOKA hajóskapitánya, Kuzma József, a Déldunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat brigádvezetője, Sándor István, az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság csatornaőre, Sejben Mátyás, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője, Szabó József, a Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat brigádvezetője, dr. Szabó Csabáné, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság csoportvezetője, Sörés Imre, a Vízügyi Építő Vállalat gépkocsivezetője. Az OVH elnöke a tudományos kutató munkában elért kimagasló eredményeiért EÖTVÖS LORAND-DÍJAT adományozott: dr. Stelczer Károlynak, a VITUKI főigazgató-helyetteséndk. Kiváló munkáért kitüntetésben 250-en, elnöki elismerésben 150-en részesültek. Több mint- 7000 könyv A Hajdú-Bihar megyei Víz- és Csatornamű Vállalat könyvtára az elmúlt esztendőben is jól segítette a dolgozók művelődési, olvasási igényét. A vállalatnak mintegy 4000 kötetes könyvtára van, s ehhez jön még az SZMT 3000 kötete, s így összesen 7000 kötet várja a dolgozókat. Huszonkét telepi könyvtár is működik, s tavaly Sáránd, Létavértes és Hosszúpályi vízmüvei kaptak fiókkönyvtárat, amelyeket a szocialista brigádok kezelnek. A könyvtárnak 429 beiratkozott olvasója volt, a kölcsönzött kötetek száma 5480. A központi könyvtár tavaly az év végén a vállalat nagy tanácstermében kapott helyet, ahol a kölcsönzés mellett bizományosi könyvárusítás is folyik. Tavaly, elsősorban о központ dolgozói 17 ezer forint értékben vásároltak könyvet. Terv, hogy az idén a fiókkönyvtárak könyveinek cseréjét negyedévenként ejtik majd meg, s ezzel még jobb olvasási lehetőséget kívánnak teremteni. 33
