Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1980-04-01 / 4. szám

szennyvizek tisztítása a felhasznált friss víz mennyiségének, illetve ennek alapján a kibocsátott szennyvíz mennyiségéneik csökkentésére; valamint a gyártás közben előálló hulHadékveszteségek és a szennyvíz szennyezettségének csökkentésére. A legnagyobb szennyvízkibocsátó iparágakban alkalmazható megoldások a következőik: A HÚSIPARNÁL: nagy nyomású, kis vízfogyasztású mo­só-takarító berendezések beállítása, hulladékok száraz összegyűjtése, a ned­ves takarítás előtt; zsírhűtők hűtővizei­nek visszaforgatása AVZS és Alfa-La­­val centrifugákról elfolyó nagy zsírtar­talmú vizék különválasztása1, zsír­anyaguk kinyerésének megvalósítása. A BAROMFIIPARNÁL: vákuumos hulladék és aprólékszállí­­tó rendszerek teljes körű bevezetése; vízmentes toilszálfító rendszer kidolgo­zása, technikai feltételeinek megterem­tése; üzemen belüli hatékony hulladék­­leválaszták üzembe állítása. A KONZERVIPARNÁL: mezőgazdasági betakarítógépek fej­lesztése, úgy, hogy a nyersanyag mini­mális szennyezettséggel étkezzen a gyárba. Ez egyéb iparágakra is érvé­nyes, például: szeszipar, 'keményítő­­gyártás, cukoripar. Mezőgazdasági előfeldolgozás mód­szereinek kidolgozása, illetve tovább­fejlesztése (például paradicsomelőfel­­dolgozó-gépsorok, stb.); OHS sterilező berendezés általános bevezetése; zöld­ségféléknél víziben történő előfőzés helyett gőzölés; nyersanyagok száraz szállítása. A TEJIPARNÁL: víztakarékos pasztőrhűtő rendszerek kialakítása, teljes jegesvíz-cifkulációs rendszerrel; nagy nyomású mosó-tisztító rendszerek alkalmazása; savó teljes körű hasznosítása; előöblítő vizek fölözésé­­nék, fehérje kinyerésének megvalósí­tása. A CUKORIPARNÁL: folyamatos D. C. diffúzió teljes körű bevezetése; répaúsztató vizek hatékony visszaforg atá sa. A SZESZIPARNÁL: úsztató- és mosóvizek nagyobb ará­nyú visszaforgatásának megoldása; nagy nyomású takarítógépek alkalmazá­sa, moslék besűrítése és takarmányként történő értékesítése; búzakeményítő üzemben száraz technológia megvalósí­tása; kukoricakeményítő gyártásnál zárt vízforgalom kia!aíkítása. A gyártástechnológia korszerűsítésé­re vonatkozó intézkedések méllett ki­emelkedő jelentősége van a technoló­giai fegyelem szigorú betartásának. Jellemző példa erre a Budapesti Ser­tésvágóhíd, ahol belső Intézkedésekkel, a fegyelem szigorú betartásával néhány év alatt az üzemből eltávozó szennyvíz zsírtartalmát körülbelül tizedére csök­kentették. Az élelmiszeripar a jövőben is nagy sú'lyt helyez a környezetvédelmi, első­sorban a szennyvízkezelési problémák meg oldására. A lehetőségek ismeretében kell majd hangsúlyoznunk a tennivalókat. Nyilvánvaló, hogy nem tudunk min­den ágazatban azonos arányú előreha­ladást tervezni és elérni a szennyvíz­­problémák megoldásában. Sók területen még a megfelelő ered­ményt biztosító szennyvíztisztító rend­szer sem áll rendelkezésünkre. Ezért egyrészt fokoznunk kell a kutató-fej­lesztő munkát, másrészt a jelenleginél A TESCO megbízásából ebben az esztendőben 14. alkalommal rendezi meg a nemzetközi hidrológiai tovább­képző tanfolyamot a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ. A tanfo­lyam célkitűzése megismertetni a részt­vevőkkel a vízgazdálkodás gyakorlatá­ban használt elméleti és gyakorlati hid­rológiai módszerek, a hidrológiában elért legújabb kutatási eredményeket. Az idén 14 országiból 19-en vesznek részt a továbbképző tanfolyamon, amelynek hivatalos nyelve angol, s az elméleti-gyakorlati óráik, valamint a te­rep- és laborgyakorlatok óraszáma 600. A foglalkozásokat tanulmányutak, szak­mai látogatások egészítik ki. A magyar hidralógus szakemberek évről évre je­lentős mértékben hozzájárulnak a to­vábbképző tanfolyamok megrendezésé­vel a Nemzetközi Hidrológiai Program (IHP) magas színvonalú teljesítéséhez, elősegítik a fejlődő országok gazda­sági fejlődését. Az ünnepélyes megnyitón a VITUKI- ban február 12-én dr. Stelczer Károly, a tanfolyam igazgatója köszöntötte a résztvevőket, majd üdvözlőbeszédet mondott Székács Imre, a TESCO vezér­­igazgatója, Vincze József, az OVH el­nökhelyettese és Salgó Lászlóné, a Ma­nagyabb koordináció szükséges a kü­lönböző rendszerekkel folyó kísérletek­nél, hogy az elért eredményeket mi­előbb másutt is realizálni tudjuk. Komplex módon kell kezelni a szenny­vízkezelés és az iszapelhelyezés kérdé­sét. Elsősorban Olyan szennyvízkezelési technológiáikat kell kialakítani, melyek­nél a felhasznált vegyszer lehetővé te­szi az iszap mezőgazdasági hasznosítá­sát, illetve takarmányként történő fel­használását. A szennyvízkezeléssel együtt meg kell oldani az iszapok elhelyezését, az ér­téktelen iszapok vonatkozásában regio­nális iszaplerakó helyek létesítésével, a értékes iszapok hasznosításának meg­oldásával. Törekedni kell arra, hogy az egyes élelmiszeripari ágazatok tipizált szenny­vízkezelési technológiával rendelkezze­nek. Ez jelentős előny a tervezésnél, megvalósításnál és az üzemeltetésnél egyaránt. Ehhez a feladathoz meg kell teremteni a megfelelő hazai gyártó bá­zist. Böjti Zoltán A VITUKI-BAN gyár UNESCO Bizottság főtitkára. Az ünnepi megnyitó után dr. Kovács György, az IHP magyar nemzeti bizottságának elnöke, a VITUKI főigazgatója a nagy­méretű sík vidéki vízgyűjtők hidrológiai sajátosságairól tartott előadást. Radarberendezés a jégtörőkön A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat célkitűzéseiben szerepelt a jég­törő vontatóhajók 'korszerű radarberen­dezéssel történő felszerelése. A válla­lat szerződést kötött a Sperry MS cég­gel és korszerű, valamennyi hajózási előírásnak megfelelő radarberendezést sikerült vásárolnia. Ezek javítását és a folyamatos alkatrészellátást is biztosí­tani tudják. Tavaly már négy hajót lát­tak el új, modern radarberendezéssel és a jövőben várhatóan évenként 2—3 darabbal növelik majd a meglevő von­tatók ellátottságát. 14-. alkalommal NEMZETKÖZI HIDROLÓGIAI TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM 9

Next

/
Thumbnails
Contents