Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-04-01 / 4. szám
Ч!чшр elí FELKÉSZÜLÉS Könnyű, egyszerű, jólesik leírni: a világ munkásságának ünnepnapja, május elseje egész bolygónkon. Az örök tél sarkkutatói ilyenkor elfelejtik a hideget, végtelen tengerek útban levő hajói megzengetik kürtjeiket, családi közösségek a hivatalosan piros betűs pihenőnapon ünneplőben elindulnak egymás kedvére, és zászlók, léggömbök, virágcsokrok színesítik az utcát, teret, megtelnek a városok és zeng, pezsdül, megéled a világ. Jóleső, megszoktuk. Egy új emberöltő ezen a földdarabon már ebben izmosodott... Nemcsak beleszületett, felnőtt benne. Mégis, a május elsejét, ha önmagának felidézi az ember és elsuhant idők emlékezetébe téved gondolata, beléjedöbben egy-egy verssor ritmusa, köréje gyűlik a gondolatkörök értékelése, és akaratlanul érzékeli a történelmet. Május ünnepén az „ember testvért" köszönti lassan fél évszázada Juhász Gyula, de néhány esztendővel korábbról Ady sorai még a kietlen történelem törvényét idézik. „Grüljön ma minden bilincses többi, Van még aki magyar földön szabad, Mert a Tavaszt nem tudták megkötözni S a Május mégis ír, izgat, beszél!” Milyen megrázó sorok voltak még bő 35 esztendővel ezelőtt is, amikor a munkásság ünnepét csak titkon, rejtetten, szűk közösségek körében lehetett megtartani, és az az összetett fogalom, hogy a nemzetközi munkásosztály egységes harci napja május elseje, csak suttogva volt kiejthető. Ma természetes, mert az életünk, valóságunk sejtjeibe rögződött éppen azok küzdelmei nyomán, akik áldoztak érte; szabadságot, egészséget, de ha kegyetlen volt a sors, életet is. Megváltozott életformánk, megszinesedett hétköznapjaink ünnepbe fordulása alkalmából nekünk a tartalmat kell igyekeznünk egyre teljesebbé tenni. Legyen május elseje mindenki számára öröm, aki alkotó munkából él! Váljon az emberiség boldogságára, mindazokéra, akik megszenvedtek igazáért! Teljesedjen egységes világünneppé, tehát ott is, ahol még suttogva ejtik jelentőségét, titokban tartják megemlékezése ünnepét! A küzdelem az óhaj mellett saját magunk részére az ünnep jelentősége, hogy új jegyekkel gyarapítsuk, gazdagítsuk fontosságát. Meg ne érinthesse az ismétlés megszokottsága, formai jegyek sohase homályosithassák tartalmát, de ettől aligha kell félni. Alkotó korszak maradt mögöttünk, harmincöt erőt, tartást próbáló esztendő. Mérlegkészítésre is teremtett alkalmat életünk, legutóbb a Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa volt az, ahol együtt tekintettük végig méltó számvetésben eredményeink tárházát, és elaz 1980-as öntözésüzemelési feladatok ellátására AZ AGROMETEOROLÓGIAI HELYZETRŐL A múlt év augusztusában — a május havihoz hasonló — aszályos jellegű időjárás ólaikult ki. Ezt 'követte a száraz időjárású szeptember, október, Így az öntözési idényt is meg kellett hosszabbítani. Novemberben országszerte megkezdődték az esőzésék, a csapadék menynyisége több helyen a 100 mm-t is elérte. Decemberben, januárban is bőséges csapadékmennyiség (eső -j- hó) hullott, és mindezek hatására 1980 február elejéig a talajok telítettsége a 0— 50 cm-es rétegben — DV kap. %-ában — meghozóiítette a 100%-ot. Az 50—100 cm-es rétegben azonban — a Kisalföld, Észak-Magyarország és Közép- és Délnyugat-Dunántúl kivételével — alacsonyabb a talajok telítettsége, mint az előző évek — hasonló időszakában vizsgált — átlaga. A hó formájában hullott csapadék — a fokozatos olvadás következtében — jól hasznosult, és a kevéssé fagyott talaj módot nyújtott kiemelten a 0—50 cm-es réteg vízkészletének fokozatos feltöltődésére is. A FŐMŰVEK ŐSZI FELÜLVIZSGÁLATA, A VÍZKIVÉTELEK JAVITÄSA A Vízügyi Igazgatóságok az üzemeltetők bevonásával 1979 októberében és novemberében megtartották a művek részletes őszi felülvizsgálatát. Az 1979. évi öntözési idény meghoszszabbitása miatt a fenntartási feladatok elvégzésére kevesebb idő állt rendelkezésre, mint az elmúlt években. Ennek ellenére a tervben meghatározott feladatok jelentős részét — a fagyok beálltáig — elvégezték. 1979. évi öntözési idény befejezését követően azonnal megkezdődtek a TMK-ban előírt —- követelményéknek megfelelő — javítási munkák. A felszín alatti nyomócsöves öntözőfürtökön a fenntartási és TMK-szerű javítási munkák — egy-két 'kivételiéi — február 15-ig befejeződtek. FŐ FIGYELMET A TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁSRA Az 1980. évi öntözés-üzemelési tervek — az elmúlt évék gyakorlatának megfelelően — három változatban — csapadékos, átlagos csapadékú és aszályos nyár esetére — készültek el és kerültek jóváhagyásra. Az OVH 24138/79. számon adott ki általános irányelveket a takarékossági tervek elkészítésére. A VIZIG-ok az üzemeltetők bevonásával konkrét helyre adaptált — öntözőrendszer megosztásé — részletes Intézkedési tervet készítettek. Az intézkedési tervek az üzemanyagfogyasztás, a villamos energia-, vízveszteség-, közlekedési költség csökkentésére, a több irányú foglalkoztatásra, a dupla őrszemélyzet kiváltására, szervizmunka hatékonyságának további növelésére vonatkoznak. Ezt a tevékenységet segíti a Vízgazdálkodási Intézet által készített — az öntöző főművekre vonatgondolkodhattunk, okulhattunk tévedéseinken is. Népet alakitó, nemzetet formáló három és fél évtized múlt el velünk, s már romjait is betemette a friss szántás, benőtték az új vetések — annak az életformának maradékát, — amelyben az boldogult legkeservesebben, aki dolgozott. Városok nőttek fel puszta helyeken, s a bizonytalanság gondjai között hányódó ország szinterén jövendőt együtt alakító kollektívum teremt egyre tágulóbb világot. Erőműveket emeltünk a folyó sodrára. Csatornákat nyitottunk a szomjas homokba, a mostohán fizető szikesek foltjai közé. Mérséklődtek idő és természet ártó szándékai, gátat tudtunk rakni veszélyes vizek elé. Megnőtt az ország ereje, az egykor szegénységre itélődött nemzet tekintélyt szerzett magának a nagy világ előtt. A létrehozó ember, a megalkotott munka az, amely eredményeink értékét bizonyítja önmagunk és a többi nép előtt. Ma természetes a tegnapi óhaj, hogy szabadon ünnepeljünk, mert elértük. De éppen ünnepek előtt érdemes végiggondolni, hogyan, s ha ezt megteszi az ember, új vonásokkal gazdagszik a már megszokott, és értékesebb lesz minden hétköznap. Fábián Gyula
