Magyar Vízgazdálkodás, 1980 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
Mint az érrendszer К December 17-én reggel 5 óra 20 perókor érkezett az első bejelentés. Egy Váci úti ‘közértből telefonáltak. Aztán egymást követték a hívások: hivatalos szervek, magánszemélyek riasztották a Fővárosi Vízművek ügyeletét. A Káposztásmegyeri Főtelep gépésze hirtelen nyomáscsökkenést észlelt a műszereken, ami a csőtörés félreismerhetetlen jele. Ezúttal azonban nem akármilyen törésről volt szó. A Marx tér és a Káposztásmegyeri gépház közötti 1200 mm átmérőjű főnyomóvezeték robbant fel: olyan erővel, hogy a magasba törő vízsugár föltépte az útburkolatot, s pillanatok alatt beltengerré változtatta a Váci útat, s környékét. Legutóbb négy évvel ezelőtt volt hasonló méretű csőtörés a November 7. téren. A Vízművektől az összes ,,mozgatható” ember a helyszínre sietett. Mintegy 15 fős szakembercsoport látott munkához: huszonnyolc darab, különböző helyen levő utcai zárat kellett elforgatni a víztelenítésihez. Megérkeztek a BKV, a Csatornázási Művök, az Elektromos Művök, a Gázművek munkásai, működésbe léptek a Tűzoltóság nagy teljesítményű szivattyúi. Hamarosan egész kis hadsereg munkálkodott a károk helyrehozatalán. Az együttműködés nem volt hiábavaló. Délelőtt kilenc és tíz óra között eltűnt a víz az úttestről, s a vezeték másnap reggelre újból nyomás alá kerülhetett: megkezdhették munkájukat az útburkolák. A csata azonban nem ért véget. Az Ampulla-gyár előtti robbanás napján délután 5 óra 10 perckor újabb detonáció rázta meg a levegőt a Váci út és a Zsilip utca sarkán. Ez a törés már emberéletet is követelt. A Bőripari Ktsz pincéjében tartózkodó négy ember közül csak három tudott kimenekülni . .. A főváros alatt húzódó csővezetékhálózat csaknem 40%-a 50 évesnél öregebb. A Váci úti vezetéket nyolcvan évvél ezelőtt fektették le. A Kossuth tér és a Kőbányai medence között pedig immár műemléknek számító — a Vízművekkel egyidős —, száztizenkét éves nyomóvezeték közvetíti az ivóvizet. A Fővárosi Vízművek 2000-ig szóló távlati tervet készített a hálózat fejlesztésére, a jelenleg rendelkezésre álló évi huszonöt—harminc millió forint azonban a szakemberek szerint igen kevés az újjáépítéshez. Némi segítséget jelentenek az olyan nagyszabású építkezések, amelyek a föld alatti közműveket is érintik. A város rekonstrukciójával megfiatalodik a csőhálózat is. így például a Metró-építkezéssel függ össze, hogy a Váci út alatt a Marx tér és a Lőportár utca közötti szakaszt vadonatúj vezeték köti össze, ami a tervek szerint még ebben az évben eléri a Rákos-patakot. Saját költségből azonban csak a kisebb átmérőjű csöveket tudják felújítani. Az úgynevezett gerincvezetékek kicseréléséhez ugyanis megfelelő minőségű importcsövekre van szükség, s lényegesen nagyobb erőket kell összpontosítani. Ezek a munkálatok városrészek vezetékhálózatát érintik, s legtöbbször együtt járnak a gépházakban megszokott rendszerek átállításával is. Magyarországon jelenleg kétféle nagy átmérőjű vezetéket használnak: öntöttvasat, s úgynevezett feszített betont. (Ez utóbbi onnan kapta nevét, hogy a betonba előfeszített huzalokat építenek.) A hazai szakemberek többsége az öntöttvascső (korszerűsített, gömbgrafitos öntésű változatára esküszik, jóllehet feszített csöveket csak 1971 óta alkalmaznak, s így az eddigi tapasztalatok nem elégségesek az alapos összehasonlításhoz. A Vízművek egyik szakembere az emberi szervezet érhálózatához hasonlította a föld alatti vezetékrendszert. Ha tovább gondoljuk ezt a hasonlatot, úgy a gépházat bízvást nevezhetjük e „szervezet” szívének. A gépész szabályozza a hálózatot feszítő belső erő nagyságát az ő feladata törés esetén a nyomás megfelelő szintre való csökkentése. A Váci úti csőtörés a Szentendreisziget felső csücskétől a gellérthegyi ellennyomó medencéig az összes kútcsoport gépészeinek szaktudását próbára tette. r MAGYAR—ROMAN HATARVlZI TÁRGYALÁSOK Budapesten tartotta január 30—február 5. között 10. ülését a magyar—тоmán vízügyi vegyesbizottság. A magyar küldöttséget Vincze József, az OVH elnökhelyettese, a román küldöttséget Ion Badea, a Román Nemzeti Vízgazdálkodási Tanács elnökhelyettese vezette. A két ország vízügyi szakemberei áttekintették a határvizeken végzett vízgazdálkodási munkákat, megtárgyalták a közös érdekeltségi területen ebben az esztendőben elvégzendő munkákat és feladatokat. Az ülésszakkal párhuzamosan kormány-meghatalmazottak megvitatták a két ország közötti vízügyi egyezmény megújításával kapcsolatos kérdéseket is. ÉPÜL A PÉCS—MOHÁCS TÁVVEZETÉK A Dél-Dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat 23. számú siklósi építésvezetősége építi a Pécs—Mohács távvezeték hiányzó 16 kilométeres szakaszát. A járulékos munkáikat is az építésvezetőség dolgozói végzik. Szivattyútelep épül Belvárgyulán, Babarc környékén. A mohácsi vízikivételi mű bővítése, illetve egy új telep építése, a mohács-szigeti (kutak bekötése a rendszerbe, Duna alatti átvezetéssel és a szederkényi kutak bekötése is az ő feladatuk lesz. Pécsen a szállított víz tározására először egy 10 ezer, majd két egyenként 25 ezer köbméteres medence építését is a siklósiak végzik. 33 Öreg uezetekek ÉPÜLŐ VÍZI ERŐM Ü DAGESZTÁNBAN
