Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-02-01 / 2. szám
való részvétel minden dolgozó részéről feltételez bizonyos alkalmasságot, rátermettséget. A szükséges információk összegyűjtése, elemzése, értékelése, az álláspontok kialakítása bizonyos tudást, általános műveltséget feltételez. Ez pedig függ az adott dolgozó politikai, üzemi, társadalmi ismereteitől, amelyek gazdagításához, gyarapításához a pártszervezeteknek hozzá kell járulniuk. E képességek, felkészültségi mutatók korlátozottsága természetesen nem zárhatja ki az adott dolgozók aktív részvételét, véleménynyilvánítását a termelési tanácskozásokon, hiszen vannak egyszerűbb kérdések, bizonyos döntési helyzetek, amikor igen csekély, szinte minimális áttekintéssel is be lehet kapcsolódni a termelési tanácskozások munkájába, amire ösztönözni, bátorítani is kell a munkásokat. A pártszervezetek ne engedjék egyegy dolgozót „elmarasztalni" azért, mert elsősorban saját problémái foglalkoztatják, ha történetesen azt teszi szóvá, hogy rossz egy kocsi, több nap óta nem tudják megjavítani a szivattyút, mostohák a munkakörülményei, ezt és ezt így vagy úgy kellene csinálni, nem megfelelő a fürdők, öltözők állapota, hiányoznak a jó szerszámok, gyakran elromlik a gépe. Ugyanis ezek a látszólag egyéni vélemények, sérelmek, problémák, a dolgozók aprónak tűnő ügyes-bajos dolgai mégis összefüggnek a csoportos munkavégzés közvetlen gondjaival is. Mert ki ne látná be azt, ha egy munkás bosszankodik amiatt, hogy a gépe gyakran elromlik, holnap már ezért egy másik üzemben lehet, hogy éppen anyaghiányra kell panaszkodni. Ebből lesznek később a kooperációs gondok, a határidőcsúszások, a késedelmes szállítások, az exportlemarodások és még ki tudja milyen problémák. Ezért a dolgozók észrevételeire, javaslataira minden esetben érdemes odafigyelni és azokra szükség szerint gyorsan kell reagálni. A BRIGÁDOK TAPASZTALATAIRA TÁMASZKODVA Az üzemi demokrácia érvényesülésének, továbbfejlesztési lehetőségeinek vizsgálatánál is egyre több figyelem irányul a szocialista brigádokra. A szakszervezeteknek, a gazdasági vezetésnek, a dolgozóknak is jó a véleménye a brigádértekezletekről és a szocialista brigádvezetők vállalati tanácskozásairól. A szocialista munkaversennyel kapcsolatos tanácskozások, fórumok elsődleges szerepét a termelés és gazdálkodás hatékonyságát, a termelékenység emelését előmozdító törekvések és kezdeményezések biztosítják. Ezért is kell segíteni, hogy a munkaversenyben részt vevők elsősorban olyan önkéntes helyi közösségekké fejlődjenek, amelyekben a népgazdasági célokkal összhangban kialakult helyi versenycélok és feladatok közel állnak a dolgozókhoz és konkrétan meghatározhatók. így biztosítható a munkavégzés eredményeinek reális számbavétele és a dolgozók által történő ellenőrzése. A brigádok így válhatnak az üzemi demokrácia szerves elemeivé, mivel soraikban ott vannak az adott kollektíva legtekintélyesebb dolgozói, törzsgárdatagok, a politikailag, szakmailag legérettebb munkásemberek, párt- és tömegszervezeti aktivisták. A pártszervezetek jól érzékelik, hogy a brigádok milyen felmérhetetlen értékű tapasztalattal, kollektív bölcsességgel rendelkeznek. Megvan bennük az a jó szándék, törekvés, hogy ezt a bölcsességet, felgyülemlett és újratermelődő tapasztalati anyagot a vezetés asztalára tegyék. El kell érni, hogy a brigádtanácskozások, mint az üzemi demokrácia közvetlen fórumai mindenütt alkalmasakká váljanak a termelési, szervezési, elosztási, anyagi-erkölcsi elismerési kérdések igazságos megvitatására. Helyesen járnak el ott, ahol szorgalmdzzák a brigádok jogkörének kiterjesztését, bérezési, üzemi- és munkaszervezési, anyagi-erkölcsi fegyelmező területekre is. Természetesen ez esetben sem olyan fajta üzemi demokráciáról vagy annak kereséséről van szó, amelyben feloldódik az üzemek vezetéséért viselt egyszemélyi felelősség. A brigádok a termelésben vállalt élen járó, példamutató munkájukon túl egyre növekvő érdeklődést tanúsítanak a munkahelyi, a szélesebb közösség és a közélet ügye iránt is. A vállalatoknál akár a munkaverseny-mozgalmak, a társadalmi akciók kapcsán is tapasztalható, hogy a legtöbb kezdeményező javaslat a hibákat, a visszásságokat felfedő bírálat, de a továbblépés útját megjelölő javaslat is elsősorban a brigádok részéről hangzik el az üzemi demokrácia különböző fórumain. A politikai és a gazdasági vezetés is elismeri, hogy a brigádokkal folytatott beszélgetések olyan támaszt, segítséget nyújtanak, amelyet ma már nem lehet nélkülözni. A politikai munka gyakorlata, példák ezrei igazolják, hogy a brigádokkal és azok vezetőivel folytatott őszinte, konstruktív eszmecserék kiegészítik, gazdagítják a vezetés elképzeléseit, előzetes terveit és szőkébbre szabják, csökkentik a téves döntések lehetőségét. Az üzemi demokrácia érvényesülése, a szocialista brigádmozgalom hatékonyságának a növelése érdekében a szervezetek azt ösztönözzék, hogy az eddigi egyoldalúan mennyiségi szemlélettel szemben a minőségi követelmények teljesítése kerüljön előtérbe. Ebben nagy jelentősége lehet a „Dolgozz Hibátlanul" munkarendszer kiterjesztésének, mert megköveteli a vezetés és a dolgozók szorosabb együttműködését és szükségessé teszi a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését. Segítségével jórészt megszüntethetők a minőségi hibák, szervezettebbé, folyamatosabbá válhat a munka, csökkenthetők a termelési veszteségek és a túlórák, erősödhet az üzemi demokrácia és ugrásszerűen emelkedhet a gazdasági munka hatékonysága. A pártszervek napi politikai munkájuk során erősítsék azt a szemléletet, hogy az üzemi demokrácia nemcsak jogokat, hanem kötelességeket is ró a dolgozókra. A szocialista brigádok tagjaival szemben is egyik legfontosabb igény legyen a személyes felelősségvállalás növelése. Ezt igényeljék a brigádok munkájának a továbbfejlesztése során is. A formális vállalásokat és teljesítéseket, a munka- és üzemszervezés lazaságait, a felelősségvállalás alóli kibúvást a szocialista brigádok vezetőivel együtt tegyék szóvá, jó példák bemutatásával, terjesztésével segítsék a továbblépést. A pártszervezetek támogatják a szocialista brigádokat a lelkiismeretes, a pontos és fegyelmezett munka általánossá tételében. A kommunisták a brigádtanácskozásokon bírálják meg azokat, akik: munkájukat hanyagul végzik; munkaidő alatt alkoholt fogyasztanak, késve érkeznek az üzembe, egyéni érdekeiket igyekeznék a közösségi érdek fölé helyezni stb . . . Segítsék elő, hogy a munkahelyi kollektívák példaképe ne a hangoskodó, az ügyeskedő, hanem a becsületesen, eredményesen dolgozó, a közösségért mind több áldozatokra vállalkozó ember legyen. A dolgozók többsége a munka értelmét, szépségét keresi és munkájának lelkiismeretes elvégzésére törekszik. Büszke lehet arra, amit jól elvégez; bizonyítani akarja képességeit, rátermettségét, szakmai tudását a gépek, szerszámok hozzáértő, hatékony használatával, a munka hatásfokának növelésével, az anyagok és az energia gazdaságos felhasználásával, az előírt technológiák gondos betartásával, a gyártmányok minőségének és külső formájának javításával, új munkamódszerek, eljárások kidolgozásával. Akik ezeknek az elvárásoknak és törekvéséknek megfelelnek, azokat érdemes az üzemi demokrácia legkülönbözőbb fórumain megdicsérni, dolgozótársaik elé példaképül állítani. Ebben a szocialista brigádok a különböző fórumokon kezdeményező, élen járó szerepet vállalhatnak. A tartalmas és színvonalas szocialista brigádértekezletek előmozdíthatják a különböző munkafolyamatok, termelési és kiszolgálási tevékenységek jó összehangolását, a korszerű technika eredményesebb működtetését, a fegyelmezettebb munkavégzést, a dolgozók szakmai fejlődését, képességeik jobb és észszerűbb hasznosítását, kibontakoztatását. Sajnos a korszerű munka- és üzemszervezés elveit ma még sok üzemben meg kell tanulni és tudatosan alkalmazni, felhasználva a szervezéstudomány eredményeit és más üzemek tapasztalatait. Az új módszerek alkalmazásában különösen nagy feladat hárul a szocialista brigádokra, a versenymozgalomban részt vevő brigádok közötti tapasztalatcserékre. Az üzemi demokrácia e közvetlen keretét még több és méq nagyobb tartalommal kell megtölteni. CSELEKVÉSRE ÖSZTÖNZŐ TAJÉKOZTATAST Az üzemi demokrácia fejlődésére nagy hatással van a tájékoztatás és az információ. Sokak véleménye szerint a megfelelő tájékoztatás önmagában véve is az üzemi demokrácia egyik fokmérője. Nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy az üzemek dolgozói érdemben részt vehessenek és beleszólhassanak az őket érintő kérdések eldöntésébe. A pártszervezetek ne az általánosságokban 2
