Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

Részlet a fürdő parkjából nék végrehajtása máris elkezdődött. 1979. január 1-től új gazdája van a fürdőtelepne'k: a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Első intézke­dése az volt, hogy a fedett gyógyfür­dő megkezdett, de évekkel ezelőtt ab­ba hagyott építkezését folytatta. A mű­szaki átadásra még az idén sor kerül és a modern új gyógyfürdő 1980-ban megnyitja kapuit. Bővítik a fürdő területét is: a csóna­kázótó egyik felét lecsapolták, med­rét megtisztították. Az elképzelések sze­rint játszótér lesz itt, ahol a gyerekek a fürdőző'ket nem zavarva nyugodtan focizhatnak, labdázhatnak. Az így ki­alakított óriási játszóteret a gyerekek máris birtokukba vették. A falu, Berekfürdő egész további fej­lődésének alapja az „aranyfolyam", amely 51 esztendővel ezelőtt tört fel a föld mélyéből. A termékeiről híres he­lyi üveggyár elavult, öreg épületei mel­lé most új csarnokot építenék. Szem­ben a gyárral a régi melegházakat le­bontják, helyükre az üveggyár épít la­kásokat a saját dolgozóinak. Jövőre új és nagyobb melegházak üvegén csil­log majd a napfény. A. E. Folyamszabályozási szakemberek tanácskozása A népszerű csónakázótó Az OVH Árvízvédelmi és Folyamsza­bályozási Főosztálya a VIZDOK-kal kö­zös szervezésben a vízügyi igazgatósá­gok folyószabályozási szakembereinek részvételével 1979. augusztus 13—17. között Budapesten továbbképzést tar­tott. A szakemberek előadásokat, kon­zultációkat tartottak a folyamszabályo­zási szakágazatot érintő aktuális kér­désekről, s a résztvevők a helyszínen is megismerhették a szabályozási munká­latokat. A továbbképzésen megvitatták töb­bek között a Gabcikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésének folyam­szabályozási kihatásait. A folyó lépcső­zése ugyanis alapvetően megváltoztatja a folyószabályozási beavatkozások klasszikus szabályozási módszereit. Az új szabályozási elvek és koncep­ciók alapján elkészült és ismertették a Duna teljes magyarországi szakaszának általános szabályozási tervét. A terve­zési tapasztalatok elemzése után kiala­kultak azok az elvi, formai és tartalmi szempontok, amelyek a Tisza folyó álta­lános szabályozási tervének kidolgozá­sához a jövőben irányelvként szolgál­hatnak. Előadás foglalkozott a Budapest ka­vicsellátása érdekében végzett kotrási munkáknak a Duna medrére, a vízszin­tek alakulására gyakorolt hatásával. A továbbképzés elősegítette a közös és aktuális gondok megoldását, az V. ötéves folyószabályozási munkáinak ha­tékony befejezését és a VI. ötéves terv előkészítését is. 33

Next

/
Thumbnails
Contents