Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
bakcsó, vízityúk, dankasirály, gólya. Tavaly vendégségben megtelepedett öt hattyú is egy hónapra. A vízben? Ponty, busa, amúr, harcsa. Amikor halásznak, 200—250 q halat fognak ki egy nap alatt, de Dóró Gábor brigádvezető azt mondja, volt már olyan, hogy 420—500 q-t is lehalásztak egyegy alkalommal. Azt is mondják, hogy régen, amikor még nem volt itt víz meg halastó, a szikes talajon jó ha 5—6 q széna megtermett évente. Vagy még az se. RIZS 20 EZER HEKTÁRON „A rizsmező nálunk csoda. Ki termel itt rizst?... s éppen a Hortobágyon, ahol a fák mohosán születnek, s tízéves korukban megöregednek a sziken ... Munkát kíván a rizs: sok munkát és sok vizet... Hogyan tanulnak bele ebbe a búzatermelő magyarok?” — kérdezi Móricz Zsigmond az egyik, Hortobágyról szóló írásában. A Nádudvari KITE — Kukorica és Iparinövény Termelési Egyesülés — gazdaságaiban 20 ezer hektár a rizstermesztésre berendezett terület. A Tisza, a Keleti-főcsatorna, a Körösök vizének felhasználásával 3 éve kezdték a telepeket építeni. — Kiemelten foglalkozunk a rizs technológiájával, — mondja Dr. Magyar Gábor, a KITE igazgatója. — Első lépésként a -korszerű rizsteiepítés technikai bázisának megteremtésére törekedtünk. Az idén 21 Caterpillar- Rome amerikai gépsort vásároltunk. Ezek kapacitása lehetővé teszi, hogy a meglevő 20 ezer hektáron 4—5 évenként végrehajtsuk a rekonstrukciót, illetve új telepeket építsünk. A gépek munkáját segítik és korszerű rizstelepek kialakítását teszik lehetővé a lézer adó-vevő berendezések. A KITE igazgatója elmondja, hogy a rizstermesztés következő feltétele a biztonságosan beérő, jó termőképességű fajta és jó minőségű vetőmag. Jelenleg a Nucleoryza-fajta mellett további szovjet, olasz, japán, koreai fajták behozatalával és elszaporításával kívánják a szükséges fajtaválasztékot biztosítani. — Olyan módon akarjuk kialakítani a rizs agroteohnikáját, hogy az áprilisi időjárás ne okozzon bizonytalanságot, — folytatja az igazgató. — Ezt az agrotechnika megváltoztatásával, a vízben való talajelőkészítés és vetés megvalósításával kívánjuk elérni. Ezzel a technológiával készítik elő a rizs talaját az egész Távol-Keleten és Spanyolországban. A tények bizonyítják, hogy a „búzatermelő magyarok” beletanultak a rizstermesztésbe is a gonosz indulaté szikes Hortobágyon, ahol ma a Tisza vize öntözi a földeket. Alföldi Erzsébet Megérkezett a víz Berhidára HETENTE KÉTSZER Zacskós víz repelt. Hogy odáig jutott, sajnos, nem a véletlen műve volt. De még csak a természetre sem fogható, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan vízzel áldotta meg a község területének negyedrészét. Sokkal inkább okolható az emberi felelőtlenség. Ezt bizonyítja a székesfehérvári vízügyi igazgatóság vizsgálata. Az alapos elemzés szerint a Nitrokémia papkeszi gyáregységének szennyvizében levő ártalmas vegyi anyag szivárgott be a talajba, amely a berhidai határba vezette a szennyeződést. Sőt, még amolyan sűritőként is működött, amit szintén mérésekkel bizonyítottak. Ugyanis — a vegyipari üzem szennyvíztárolójában a szulfanilsav töménységét egy egységnek véve — találtak olyan kutat Berhidán, ahol a vegyi anyag koncentrációja hét egységnyi volt! A nagyközségben erősen szennyezett a viz a vasútállomásnál, a Kálvintérnél, a Kállai, a Hársfa és a Magyar Ifjúság utcában. Ez különös veszélyt jelent a csecsemőknek. A szennyezett kutakból vett vízminták egyébként aranyló óborhoz hasonlítottak. A falubeliek elmondották, hogy a viz alkalmatlan fürdésre, mosásra is. A fehérnemű sárgás lesz tőle. Még a hypo sem fehéríti ki a szennyezett vízben mosott ruhát. A megyei KÖJÁL felhívta a tanács és a fogyasztók figyelmét, hogy az ivásra, mosásra, fürdésre alkalmatlan vizet semmiféle házilagos módon nem iehet megtisztítani. Nem segít a forra-Berhida Veszprém megyei nagyközség. Vízellátásának gondja már parlamenti interpelláció témájaként is sze-Elsök a kisgyermekes családok 5
