Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-10-01 / 10. szám
használják a Keleti-főcsatorna vizét öntözésre. Egyrészt a nagyhegyesi szivatytyútelep segítségével, másrészt a saját szivattyúik és öntözőberendezéseik felhasználásával. A Nagyhegyesi Esőztető öntözőfürt Szivattyútelepe 1965-ben kezdett dolgozni. Innen AC csöveken keresztül vezetik a vizet két szövetkezet, a hajdúszoboszlói Búzakalász, a nagyhegyesi Vörös Október és a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság földjeire. Csak erről az egy szivattyútelepről a Búzakalász 598, a Vörös Október 649, az állami gazdaság 703 hektárt öntöztet. — A szivattyúteleppel URH-n tartjuk a kapcsolatot: mikor induljanak, másodpercenként mennyi vizet adjanak, — mondja Csiszár Tibor. — Itt elég nagyok a távolságok, másként nem boldogulnánk. Az állami gazdaság C-majori telepén hordozható berendezésekkel egy 1977-ben telepített legelőt öntöznek — évenként négy-öt alkalommal. Távolabb gépi áttelepítésű berendezéssel lucernát öntöznek — az idén negyedszer. A víz a főcsatornából gravitációs Dóró Gábor, □ halászok brigádvezetője úton kerül a csatornába — Kösely a neve — és onnan MA—350-es szivatytyúval emelik ki. Csiszár Tibor érdekes táblázatot mutat, az elmúlt 8 év termésátlagáról. Hogyan is alakult a termés az öntözött és az öntözetlen földeken? így: Öntözött ha/q öntözetlen őszi búza 49,87 43,17 kukorica 81,55 70,18 cukorrépa 515,75 438,09 lucerna 130,59 106,43 — Mit jelent ez forintban? — Kétmillió 600 ezer forintot évenként. Az öntözés révén ennyi az állami gazdaság tiszta nyeresége a 703 hektár után . .. HÉTSZAZ TONNA HAL A hajdúszoboszlói BOCSKAI Halászati TSZ a mesterséges halastavak egész rendszerét építette ki két évtized alatt a Keleti-főcsatorna mindkét partja közelében. Az l-es tóegységhez 6, a ll-es tóegységhez 5 tó tartozik. — Abban is kifejezésre jut a Keletifőcsatorna óriási jelentősége a halastavak mellett, — mondja Dr. Sallai Lajos, a szövetkezet elnöke, — hogy Bakonszeg térségében, a 115 hektáros К—X!-es tározón a halászati jog gyakorlásával tógazdaságszerű haltermelést folytatunk. Erről a területről 120 tonna halat halászunk le évenként. A Keleti-főcsatornán egyébként halászati jogunk is van és a szövetkezet halászai elsősorban varsával és kerítőhálóval dolgoznak a főcsatorna vizein. Végig jó út vezet a töltés koronáján Ugyanakkor rendszeres telepítést is végzünk a Keleti-főcsatornába. Elsősorban pontyot telepítünk, hiszen a hozzánk tartozó csatornaszakasz úgynevezett közös víz, amelyen sporthorgászat is folyik. — Mennyi halat szállítanak piacra az idén? — Közel 700 tonnát és ezt tógazdasági hozamokban meghaladja az országos átlagot. Ma egy 60 millió forintos árbevétellel rendelkező szövetkezetei mondhatunk magunkénak, amely 250 dolgozójának biztosít munkalehetőséget, jó munkafeltételeket és kereseti lehetőségeket. — További tervek? — Az időközben elhasználódott halastavakat felújítjuk és újabbakat építünk. A tavakhoz Jenvári Béla, a szövetkezet agronómusa kisér. A parton a halászok brigádszállása, előtte kert és szépen gondozott fák, virágok. A tavakon? Csodálatos vízivilág: szürkegém, vörösgém, vadkacsa, szárcsa, Vizhozammérés a főcsatornán Balmazújvárosnál Vízkivételi mű nagyhegyesnél 4
