Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
azonban működési, illetve érdekeltségi területükön kívül is hasznosítható. Tovább kell fejleszteni és erősíteni a testületi szervek döntési és ellenőrzési jogait, a társulati önkormányzatot, a társulati demokráciát. Külön kell választani a testületi és az operatív vezetést, érvényesíteni kell az egyszemélyi felelős szakmai vezetés elvét. Ugyanakkor a szakmai vezetés beszámolási kötelezettséggel és felelősséggel tartozik a testületi szerveknek. A társulatok szakmai és törvényességi felügyeletét a vízügyi hatóságokon keresztül az OVH látja el. A társulatok területi és országos választmánya továbbra is tanácskozó, javaslattevő, érdekképviseleti szervként kell hogy működjön, önálló jogi személyiség nélkül. Részükre az érdekképviseleti jogokat biztosítani kell. Az irányelvek alapján kimunkálták, és kiadták az 1977. évi 28. sz. törvényerejű rendeletet és az ehhez kapcsolódó minisztertanácsi rendeletet, majd A társulatok kezelésébe jelenleg 35 000 kilométert meghaladó helyi jelentőségű közcélú csatorna, illetve kisvízfolyás tartozik. Az ország területén 1978-ban 74 vízitársulat működött. Számuk évről évre csökken, tükrözve azt, hogy a viszonylag Tcis érdekeltségi területű, alacsony termelési értékű, nem mindig kellő gazdaságossággal működő társulatok egyesülése folytatódik. Múlt évi termelő-szolgáltató tevékenységük megközelítette az 1,9 milliárd forintot, (a vízügyi ág teljes termelési értékének 13,4%-a). 1977-hez képest ez 14%-ot meghaladó növekedés. A növekedést mindössze 1,7°/o-kal több dolgozóval érték el, vagyis a többlettermelés csaknem teljes egészében a termelékenység növekedésének köszönhető. 1978-ban 290 millió forint ráfordítással — 70% állami támogatás (MÉM meliorációs támogatási keret és OVH vízügyi alap) és 30% saját erő felhasználásával — 95 kilométerrel növelték a helyi jelentőségű közcélú csatornák hosszát. 90 kilométeres szakaszon pedig rekonstrukciót végeztek. A társulati vízi létesítmények fenntartására 120 millió forintot fordítottak. Kedvezőtlen jelenség, hogy ez a ráfordítás a műszakilag szükséges igényeknek alig több mint 50%-át fedezte. A fenntartási tevékenység szinte kizárólagos forrása az érdekeltségi hozzájárulás, amelynek felét — szükségszerűen — a fejlesztési tevékenység során használják fel. A mezőgazdasági üzemek egyre inkább felismerik a közcélú létesítmények az OVH elnökének államtitkári rendelkezését. Az állásfoglalás, illetve az új társulati alapjogszabályok megjelenése újabb lendületet adott a társulati mozgalom fejlődésének. Az új szabályozás minden tekintetben bevált. Megszüntetett több olyan bizonytalansági tényezőt — például a társulati demokrácia és önkormányzat gyakorlása, a tevékenységi kör meghatározása, a társulati gazdálkodás szakmai irányítása, az egységes felügyelet egyértelmű rendezésével —, amelyeknek korábbi formái már gátolták a dinamikus fejlődést. A társulatok működése az 1978-as tevékenység tükrében a következő főbb vonásokban foglalható össze: vízitársulatok Az 1958-as átszervezést követő időszak fejlődését, a termelő-szolgáltató tevékenység erőteljes növekedését jól szemléltetik az egyes tervidőszakok záróéveire vonatkozó főbb mutatók: fenntartásának jelentőségét, s az anyagi alapok bővítése érdekében egyre több helyen növelik az egységnyi érdekeltségi terület után fizetett hozzájárulás összegét. Jelentős a társulatok megrendelésére végzett tevékenység. A múlt évben a mezőgazdasági üzemek részére 400 millió forint értékben végeztek vízrendezési kivitelezési munkákat. Közel 500 millió forintos a műszaki jellegű talajvédelmi és meliorációs, illetve vízhasznosítási tevékenység. (A társulatok mintegy 65 000 hektárra juttattak öntözővizet.) Évről évre emelkedik a települések belterületi vízrendezési munkáinak kivitelezési értéke. A múlt évben megközelítette a 300 millió forintot. Az országban e feladat 60%-át a társulatok látják el. A tanácsok joggal várják el a társulatoktól — mint a területükön működő vízügyi szervektől — hogy fokozottan kapcsolódjanak be ebbe a fontos, életszínvonal-politikai célkitűzéseket, környezetfejlesztést szolgáló munkába. Említésre méltó víziközmű építési tevékenységük is. A vízitársulatok 1978-ban 580 millió forint beruházást valósították meg, amelynek felét a közcélú beruházások teszik ki. 255 millió forintot fordítottak gép, 35 millió forintot pedig egyéb termelőeszköz beszerzésére. A vízitársulatok 11 200 főnyi létszámmal látták el tevékenységüket. Az átlagos havi jövedelem 3613,— forintot tett ki, ami valamivel alatta marad a vízügyi ág átlagának. A dolgozók munkakörülményei kedvezőtlenebbek a vízügyi szolgálatban dolgozók átlagos körülményeinél. Ez a vízitársulatok sajátosságaiból ered. Sok szétszórt munka, étkeztetési, szállás- és egyéb problémák. A társulatok igyekeznek a gondokat csökkenteni, a munkakörülményeket javítani. 1978-ban is eredményesen működött a társulatok által 1977-ben létrehozott Gép-, Alkatrész és Anyagbeszerző Egyszerű Társaság. Bizományosként végezte gép-, anyag- és aíkatrészbeszerző tevékenységét. A vízitársulatok gazdaságilag is eredményesen zárták a múlt évet. Nyereségük az árbevétel és ráfordítás különbségeként 350 millió forintot tett ki; az összes árbevétel 15%-át. A felosztható eredmény megközelítette a 200 millió forintot. VÍZIKÜZMÜ TÁRSULATOK Szerepük és jelentőségük elsősorban a községekben jelentkezik, de számottevő a kiemelt üdülőterületeken is. (Balaton, Duna-kanyar, Velencei-tó környéke.) Az elmúlt 20 évben a lakosság közműves vízellátásának megoldására községeinkben és várossá fejlődő településeinken közel 800 vízműtársulat alakult. A társulati úton épült 13 000 kilométernyi vízvezetékhálózat 2,4 millió lakosnak biztosított egészséges vizet. Az ivóvíztársulatok 6,8 milliárd forintot fordítottak vízműépítésre. Jelentős eredménynek tekinthető, hogy az utóbbi időszakban nőtt az igény a csatornamű-társulatok alakítására is. 1977 végéig közel 100 társulat végzett csatornázási beruházást. A csatornamű-társulatok, elsősorban a várossá fejlődő községekben és jelentősebb üdülőterületeken, 500 kilométer szennyvízcsatornát építettek. Több jelentős szennyvíztisztító művet is üzembe helyeztek. 1978-ban 521 víziközmű társulat működött. 1209 millió forintos éves beruházási előirányzatukat — a fennálló nehézségek — például kivitelezési és kútfúrási kapacitáshiány, a technológiai szerelések és víztornyok építésénél jelentkező problémák —ellenére 100%-ra teljesítették. Megalapozottabb volt a tervezési és előkészítő munka. A társulati vízi közművesítési programban kiemelt két vízügyi igazgatóság — Budapest és Nyíregyháza — területén a nagy összegű beruházási előirányzatokat túlteljesítették. Az 1978-as víziközmű létesítések során 876 millió forintot vízművek, 332 millió forintot pedig csatornaművek beruházására fordítottak. A múlt évi tervteljesítéssel sikerült elérni a tervidőszak időarányos teljesítését. A múlt évi víziközmű-beruházások eredményéképpen 970 kilométer vízvezeték, 60 kilométer szennyvízcsatorna épült meg. A vízvezetékkel ellátott lakosok száma 164 000-rel nőtt. Átadtak 56 vízmüvet és 8 csatornaművet. Benesóczky József Év Társulatok száma Érdekeltségi terület 1000 ha Összes művelhető terület %-a Termelő-szolgáltató tevékenység millió Ft 1958 70 240 3 2 1960 211 1 250 15 42 1965 125 5 240 62 257 1970 105 7 200 86 743 1975 91 7 700 93 1 235 1980 70 7 720 93 2 000 (várható) 6
