Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-09-01 / 9. szám
Csongrádi Napok, 1979 Országos Kubikostalálkozó ÁTRAJZOLTÁK MAGYARORSZÁG TÉRKÉPÉT... „Jön a nép az útra, mert reggel indul a vonat, amely majd viszi az egész hadat arra a vidékre, ahol a munka vár reájuk. Kászmálódnak, pakolódznak, s jó időbe kerül, amíg a talicskák tömegét a vasútra adják.. (Tömörkény) A hagyományos Csongrádi Napokat immár tizennégy esztendeje minden év augusztusában megrendezi Csongrád városa. Ilyenkor a város ünneplőbe öltözik, és szeretettel várja látogatóit, hogy a tíznapos rendezvénysorozat keretében bemutathassa múltját és jelenét. Az idei, XIV. Csongrádi Napok ünnepélyes megnyitója zászlófelvonással kezdődött a városi Tanács előtt, azon a téren, amelyen 1931. január 30-án rendőrök és csendőrök brutális támadása verte szét a tüntetést, a munkát és kenyeret követelő csongrádi szegényeket. Ugyan, mit érezhetett az országos kubikostalálkozóra és vetélkedőre öszszesereglett nép, a hatvan, hetven vagy még ennél is idősebb csongrádi, békési vagy szolnoki öreg kubikos, amikor Nagy Imre tanácselnök ünnepi köszöntőjében bejelentette: — ...a mai napon nagyszerű emléket állítunk kubikos őseinknek a Kubikos Emlékmű felavatásával. Majd az egész ünneplő közönséget meghívta a szoboravató ünnepségre. A kubikos szobrát — Tóth Béla szobrászművész alkotása — Dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese adta át a város lakosságának, a kubikosok ma is élő nemzedékének. Beszédében tisztelettel és elismeréssel szólott a kubikos népréteg több mint évszázados történelmi múltjáról. — A földnélküli, munkanélküli világ keserű időszakában halvány, de egyre erősödő reménysugáré jelentett az a történelmi pillanat, amikor 1846. augusztus 27-én Széchenyi István első kapavágásával Tiszadobnál ünnepélyesen megindította a Tisza szabályozásának és ármentesítésének nagy munkáját, — mondotta az OVH első elnökhelyettese, majd így folytatta: — A szabályozási munkák megindulásával a csongrádi földnélküli nincste-A Csongrádi Napok megnyitóján Nagy Imre tanácselnök köszöntötte a vendégeket társadalmi, politikai felfogásukat. Kialakult az a kubikosréteg, amely a szó szoros értelmében a verejtékével építette a gátakat, szabályozta a folyókat, ereje végső megfeszítésével tolta rekkenő melegben, sárban és fagyos szélben a megrakott talicskákat. A magyar földmunkások két kezük munkájával több mint egymilliárd köbméter földet mozgattak meg ... és átrajzolták Magyarország térképét. .. Csongrádon a felszabadulás után sem volt elég föld, amit fel lehetett volna osztani, a nincstelenek nagy része továbbra is föld nélkül maradt. Am a két kezük munkájára égető szükség volt, és a földmunkások serege mindenütt ott volt a legnehezebb munkában, Tiszalöktől Dunaújvárosig, a Keleti-főcsatornától Inotáig, Komlóig. A kubikosmunka ősi formáira azonban ma már nincs szükség: az ásót felváltotta a kotrógép, a talicskát a dózer, a kordét a billenő teherautó, és egy-két évtized alatt a kubikostársadalom sorsa, életformája alapvetően megváltozott. — A régi kubikosok fiai, unokái ma már milliós értékű földmunkagépeket „A magyar földmunkások több mint egymilliárd köbméter földet mozgattak meg ..." — mondotta dr. Breinich Miklós, az OVH első elnökhelyettese lenek minden más társadalmi kötődést meglazítva, olyan új foglalkozási életformára tették fel létüket, amely négyöt nemzedéken át megváltoztatta életüket, meghatározta gondolkodásukat. kezelnek — mondotta az OVH elnökhelyettese. — Az ásót, a lapátot jobbára már csak az árvizek idején veszik kézbe, amikor a gátat járva őrzik a töltéseket. A hagyományos kubikoséletet 1
