Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
A JÖVŐ ÚTJA Nagytérségi vízellátási rendszerek A Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Területi Szervezete a közelmúltban a Borsodi Műszaki Hetek keretében Kazincbarcikán, előadóülésen értékelte az észak-magyarországi regionális vízellátási rendszerek fejlődését. A távlati vízigények csak regionális vízellátó rendszerekkel elégíthetők ki. Már ez a szemlélet tükröződött a Minisztertanácsnak abban, az ötvenes évek közepén született határozatában is, melyben egységes borsodi vízellátó rendszer létrehozását irányozta elő -— mondta megnyitó beszédében Áll Lajos, az OVH főosztályvezetője, az MHT alelnöke. A vízellátó rendszerek közül (országosan is) elsőnek a Borsodi Regionális Vízmű épült meg, majd ennek tervezési, építési és üzemelési tapasztalatát felhasználva sorra épült a Mátrai, az Észak-Nógrádi, Dél-Borsodi és a Hevesi Regionális Vízmű. Ma ezek a rendszerek három megye területén 5 várost, 52 községet, összesen mintegy 500 ezer lakost látnak el jó minőségű ivóvízzel, ezenkívül 14 üzemnek szolgáltatnak ivó-, illetve ipari vizet. Észak-M agyarország vízműrendszere a múlt év végén újabb egységgel bővült, ekkor az MRV Ili. ütemének befejezéseként elkészült a csórréti víztározó és víztisztító, mely Mátraháza térségében 9 község jó minőségű ivóvízzel való ellátását teszi lehetővé olyan kapacitással, mely a bővülő igényeket az ezredfordulóig képes kielégíteni. Az MSZMP Központi Bizottsága határozata értelmében 1990-ig országosan egységes nagytérségi vízellátó rendszerek kiépítése válik szükségessé. Már a VI. ötéves vízgazdálkodási terv is ennek figyelembevételével történik. Elmondhatjuk, hogy a több mint 20 évvel ezelőtt megindult regionális vízműrendszerek kiépítése jó ütemben halad, s nem illúzió ha kijelentjük: nincs messze az idő, amikor az ország „testét" a vízvezetékek úgy fogják behálózni, mint most a villamos távvezetékek. Sallai Ferenc Megmenteni az értékeket Megállapodás a Kulturális Minisztérium és az OVH között Együttműködési megállapodást kötött az Országos Vízügyi Hivatal és a Kulturális Minisztérium, hogy a következő években épülő vízügyi nagylétesítmények területén időben, egyeztetett munkával segítik a feltalálható régészeti értékek feltárását és megőrzését. A megállapodás kitér arra is, hogy a beruházási munkálatok előkészítésénél, tervezésénél és a kivitelezésnél is figyelembe veszik a történeti feltárások lehetőségét úgy, hogy az ásatások ne okozzanak késedelmet a vízügyi létesítmények munkálataiban. A két szerv közös erőfeszítéssel munkálkodik a történeti emlékek megmentésében! A feltárásokat a Kulturális Minisztérium által kijelölt múzeumok és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végzi. Az OVH alárendelt szervein keresztül segítséget ad a geodéziai felmérésekhez, a légi felvételekhez ugyanakkor megfelelő összeggel is segíti a feltárást. Az előkerült leletekből az ásatást végző múzeumok a vízgazdálkodás technikai és történeti anyagát a Magyar Vízügyi Múzeum rendelkezésére bocsátják. A két főhatóság — mondja ki a megállapodás — a területi szervek együttműködését is segíti és szorgalmazza, hogy e szervek megfelelő kapcsolattartást és információáramlást alakítsanak ki. A Kulturális Minisztérium szerveinek sajátos eszközeivel segíti majd a vízügyi szerveknél a történeti ismeretterjesztést, elsősorban a fizikai dolgozók körében végzett közművelődési munka keretében. Az OVH-ban kötött megállapodást dr. Gergely István államtitkár és dr. Boros Sándor miniszterhelyettes írta alá. 33 Áll Lajos a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke megnyitja az ülést A Csórréti víztározó
