Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
• • ___ г ONTOZESTERVEZES A számítástechnika hazai történetében 1979 a jubileumok éve. 75 esztendeje született Neumann János, a számítógép kifejlesztésének világhírű magyar származású úttörője, ebben az évben van az első magyar elektronikus számítógép üzembe állításának 20-ik és az ESZR (a szocialista országok Egységes Számítógép Rendszere) létrehozásának 10-ik évfordulója. Alig húszéves a számítástechnika története hazánkban, de már a múlt évben megkezdték a szervezését és valószínűleg ebben az évben meg is nyílik a számítástechnikai múzeum. A 15—20 évvel ezelőtti számítógépekre mosolyogva gondolunk vissza — régen eljárt felettük az idő. Vajon a felhasználás terjedése is ilyen gyors ütemű volt? A számítógép forradalma a mérnöki munkában lezajlott, vagy most kezdődik? A számítógépek és a hozzájuk kapcsolódó berendezések, az úgynevezett „hardware”, az elmúlt évtizedekben gyorsan és nagymértékben fejlődtek. A számítástechnikának a műszaki tervezésben való alkalmazásában is születtek szép eredmények, azonban korántsem lehet azt mondani, hogy a fejlődés a „hardware” fejlődésével arányos volt. MÁSKÉPPEN GONDOLKODNI A számítógép alkalmazása egészen új tervezési módszereket tesz lehetővé, amelyek növelik a tervezői munka hatékonyságát. Fontos előnyük, hogy korszerűbb, gazdaságosabb a vízgazdálkodási rendszerek egészébe beleilleszkedő létesítmények tervezését teszik lehetővé. Az új módszerek alkalmazását sokszor se a beruházó, se a tervező, se a kivitelező nem igényli még, mert a gondolkodási mód átalakulása sokkal hosszabb folyamat, mint a számítástechnikai berendezések fejlődése. Pedig a hagyományos módszerekkel dolgozó tervező nagyon keveset tud arról, hogyan fog a valóságban viselkedni a tervezett létesítmény: milyen hatással lesz egy új műtárgy az egész csatornahálózatban kialakuló hidraulikai viszonyokra, hogyan fog üzemelni egy esőztető öntözőfürt az öntözőberendezések különböző elhelyezése esetén. Az öntözés műszaki tervezésére a hatvanas évek közepén kezdtük először alkalmazni hazánkban a számítógépeket, az öntöző csőhálózatok számítógéppel történő méretezésével kapcsolatban 19ó4-ben folytak az első kísérletek. ZSEBSZÁMLÓGÉP, SZÁMÍTÓGÉP, TÁVADAT-FELDOLGOZÁS Várható, hogy a közelmúltban forgalomba hozott hazai gyártmányú PTK— 1096 típusú zsebszámológép, a hozzá csatlakoztatható KA—100 típusú nyomtatóval széles körű felhasználásra kerül majd az öntözéstervezés egyes részfeladatainak megoldása terén. A nagy számítógépek nehezebb elérése, a hosszú átfutási idők olyan szakemberekben, akik a számítástechnikában nem elég tájékozottak, azt a látszatot keltheti, hogy a zsebszámológépeké a jövő. A zsebszámológépek és különösen az asztali programozható számítógépek megkönnyítik a tervezők munkáját, azonban az igazán hatékony automatizált műszaki tervezést általában nem teszik lehetővé. A jövőben várhatóan további jelentős mértékben csökkenni fog a számítástechnikai berendezések ára. így például a párbeszédes tervezést lehetővé tevő grafikus képmegjelenítők, a nagy gépekhez kapcsolt terminálok lényegesen olcsóbbak lesznek. Ez lehetővé teszi a tervezőknek, hogy párbeszédes kapcsolatba kerülhessenek a nagy számítógépekkel, könnyen használhassanak bonyolult, nagy feladatokat megoldó program-csomagokat és a tervezéshez szükséges adatbankokat. A számítógép-alkalmazások általátözés-tervezésben a hetvenes évek elején terjedt el igazán. A számítógép alkalmazások általában az említett első fokozatba tartoztak: a tervezők egy-egy feladatrészt számítógéppel oldottak meg, a tervezés azonban hagyományos módszerekkel folyt. Az öntözés műszaki tervezéséhez a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében készült a legtöbb számítógépi program. Az OVH és a MÉM, valamint egyes tervezőirodák — elsősorban a KEVITERV és a VIZITERV — erkölcsi és anyagi támogatásával az öntözés tervezéséhez nemzetközi viszonylatban is jelentős program-sorozat alakult ki. Egyes programokat a nemzetközi együttműködések keretében Bulgária és a Szovjetunió is átvett. Az egyik nagyobb program kalandos utat jár be: Bulgária továbbadta a Szovjetuniónak és onnan programcsere keretében hazakerült. Csak itthon derült ki a változók és szubrutinok magyar nevéből, hogy a program hazánkból indult útnak. A hatvanas évek második felében az esőztető öntözés fejlesztése, a hetvenes évek elején a rizstelepek gyors ütemű rekonstrukciójának és az új rizstelepek létesítésének igénye tette szükségessé nagyobb programrendszer létrehozását. Nagyon munkaigényes hidraulikai számításokat tett szükségessé a csepegtető, illetve kortyogtató öntözőberendezések tervezése, ezek megkönnyítésére szintén sok számítógépi program készült. A hetvenes évek második felében a gépesített óttelepítésű öntözőberendezések gyors fejlődése következtében sok esőztető öntözőtelepen nem olyan öntözőberendezéseket és nem olyan üzemrenddel alkalmaznak, mint amilyen berendezésekre és üzemrendre a felszín alatti csőhálózatot tervezték. Ezért készültek az esőztető öntözőtelepek működésének hidraulikai szimulációjára szolgáló programok, amelyek segítségével megvizsgálható, hogy az új típusú gépesített óttelepítésű öntözőberendezések hogyan üzemeltethetők. ÖNTÖZÉSI PROGRAM ÉS SZUBRUTIN CSOMAG A BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében az Országos Vízügyi Hivatal megbízására, az elmúlt évtized hazai és külföldi kutatási eredményeit, a meglevő hazai számítógépi programokat felhasználva és a szükséges további kutatásokat elvégezve számítógépi program és szubrutin (program modul, program rész) csomag kialakítását kezdték meg a mezőgazdasági vízhasznosítás számítógéppel segített műszaki tervezési, kutatási és üzemeltetési feladatainak megoldásához. A program és szubrutin csomag a feladatok megoldását különböző fokon automatizáló programokat, valamint az állandóan jelentkező újabb és újabb típusú feladatok megoldására szolgáló programok gyors összeállítását lehetővé tevő szubrutin sorozatot fog tartalmazni, amelyek R 40 típusú számítógépen, illetve lehetőleg az ESZR számítógépeken általánosan alkalmazhatók lesznek. A program és szubrutin csomag számítástechnikai azonosítója a tervezett angol elnevezés rövidítése: IPSP. Az IPSP segítségével elérendő végső cél a tervezés, kutatás és az üzemeltetési döntéselőkészítés magas fokú automatizálása. Ez azonban csak nagyon szívós fejlesztő munka eredménye lehet, általános megvalósítására csak hosszabb, 10—15 éves távlatban lehet számítani. Jelenleg és a következő években az IPSP a következő célokat szolgálja: Az öntözéssel foglalkozó tervezők, kutatók és üzemeltetők számára lehetővé tenni, hogy feladataik megoldásához minél nagyobb mértékben és minél könnyebben alkalmazhassanak számítógépet. Az öntözési feladatok megoldásához programot írók számára megkönnyíteni a programozást azzal, hogy az általánosan előforduló program-részletek megoldására az IPSP- ben meglevő kész szubrutinokat építhetik be a programjaikba, vagy az IPSP programjait fejleszthetik tovább, amit a programdokumentációk a lehető legnagyobb mértékben elősegítenek. Az IPSP kidolgozásának fontos alapelve, hogy nem a hagyományos módszereket visszük számítógépre, hanem: tudományos módszerekkel megkeressük azokat az új tervezési eljárásokat, ame-29
