Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-07-01 / 7. szám
A sulejowi tározó látképe és végül a Sola folyó vízi energiájának felhasználására létesült. A vízlépcsőrendszer legfontosabb tározója a tresnai. A tározó 100 millió m3 víz befogadására alkalmas, vízfelülete 1000 hektár. A 39 m magas völgyzáró gát anyaga tömörített föld, aminek rézsűjét bazaltkőréteggel erősítették meg. Belsejébe vízzáró agyagmagot építettek be. A gátkorona hossza 300 m, szélessége 10 m, rajta kétirányú, 30 km-es sebességkorlátozású közúti forgalommal, A gátba — kizárólag a helyszínen bányászott anyagból — 482 ezer m3-t építettek be. A tározó vizének kifolyását a 3 db (négyzet keresztmetszetű) 4X4 m-es, 173 m hosszú csővezeték biztosítja, amelyek maximális kapacitása 730 m3/sec. Az árapasztó műtárgy három beömlőnyílása közül a középső 1,7 méterrel alacsonyabban van, mint a szomszédos kettő és fesztávolsága is csak 15 m, a két szélső 23 méteres ívnyílásával szemben. Az árapasztó 841 m3 vízmennyiséget képes elvezetni másodpercenként. A völgyzáró gátba 2 db csehszlovák gyártmányú, összesen 21 MW teljesítményű Kaplan turbinát építettek be. A szinkronizált generátorok 10 kV feszültségű áramot állítanak elő. A vízi erőmű egység névleges vízhasználata 122 m3/sec, amit 171 m hosszú és 6,7 m belső átmérőjű csövön vezetnek a turbinalapátokhoz. A „Tresna project” egyébként számos kapcsolódó munkát is magában foglalt: 16,7 km hosszú közút és 8 közúti híd építésére került sor a tározó környezetében. At kellett helyezni 2750 m vasúti sínt, továbbá elektromos vezetékeket és telefonvonalakat. A kitelepített lakosok számára új lakások és két általános iskola felépítésére is sor került. A terv kivitelezésének költsége meghaladta a 737 millió zlotyt, ami hazai tározólétesítési költségeinket figyelembe véve szolidnak minősíthető. A másik több célú tározó a Pilica folyón létesült sulejowi. A 22 km2 felületű, s 10 m átlagmélységű tározó befogadóképessége 75 millió m3. A talaj nagyfokú vízáteresztő képessége miatt a gáttól számított 1 km-es mélységig a mederfenék fóliázott. A tározót tápláló vízfolyás vízhozama átlag 26 m3/sec, amellyel szemben 3,5 m3/sec-os vízkivétel áll. A tározó 1260 m hosszú gátjába 3 db, 20 m nyílású, hidraulikus mozgatású billenőgátat építettek be, amelyek maximális átbocsátóképessége 750 m3/sec. A gáthoz tartozó kis erőmű 2 db 2 MW-os Ganz turbinát foglal magába, amelyek működtetése 48 m3/sec vízmennyiséget igényel. A tározót elsősorban Lodz város ivó- és ipari vízellátási problémáinak megoldására létesítették, de árhullámcsökkentés és mezőgazdasági vízhasznosítás is szerepel a felhasználási célok között. A tározótól mintegy 70 km-re fekvő nagyváros távvezetéken naponta 250 ezer m3 vizet kap. Meghibásodás esetén a tartalék (eredetivel párhuzamos) vezeték bekapcsolásával kerülik el még az átmeneti vízhiányt is. A roznowi völgyzáró gát építése 1935- ben kezdődött meg. A terv megvalósítását felgyorsította az 1934. évi nagy árvíz, amely számos emberéletet követelt, és nagy anyagi károkat okozott. A második világháború késleltette a létesítmény befejezését: a völgyzáró gát építését 1941, a vízi erőművet pedig 1943 végén fejezték be. Elkészültekor a tározó befogadóképessége 228 millió m3 volt. Az évi kb. 1,8 millió m3-es hordalék ezt 1965-re 183 millió m3-re csökkentette. Vízfelülete 1600 hektár. A 22 km hosszú és 56 km-es partvonallal rendelkező tározó megépítésével 20 km-es közút került víz alá és 35 km új közút épült. A 49 m magas és 550 m hosszú völgyzáró gátba 450 ezer m3 vasbetont építettek be. A két egységből álló, mechanikus működtetésű árapasztó normál vízszint esetén 2780 m3 vizet tud elvezetni másodpercenként. A vízi erőmű névleges kapacitása 50 MW. Az évi átlagos 2200 órás üzemidő alapján 107 GWh villamos energiát állítanak elő. A vasbetonból készült vízi erőmű részben a völgyzáró gát testébe épült be úgy, hogy az egyenként 12,5 MW teljesítményű 4 db Kaplan turbina vertikálisan helyezkedik el, s a maximális fordulatszámot 50 m3/sec-os vízátfolyásnál éri el. A három fázisú szinkronizált generátorokat Svájc szállította. A 6,3 kV feszültségű áramot előállító erőmű transzformátorokon keresztül kapcsolódik a 110 kV-os hálózathoz. A hidrológiai szolgálat modern hálózata különböző csapadék- és lefolyásmérő állomásokból áll, amelyek mindegyike telemetrikus relékkel van felszerelve. Az állomásokról származó információt rádión fogadják a diszpécserközpontban, ahonnan előre jelzik a hozzáfolyást, és meghatározzák a vízelosztást. A vízi létesítmények helyszíni tanulmányozása mellett szervezőink módot adtak arra is, hogy a lengyel vízgazdálkodás fejlesztési elképzeléseit megismerhessük. Varsóban, a Vízügyi Tervező Vállalat mérnöke, Miroszlav Peniaz előadását hallgathattuk meg arról a nagyszabású programról, amely a Visztula 1981—2000 közötti fejlesztésére irányul. A mintegy 300 milliárd zloty beruházási előirányzatú program keretében 30 vízlépcsőt és hajózsilipet építenek 2000 MW kapacitású villamosenergia-termelő kapacitás egyidejű létrehozásával. Ennek révén a hajózási feltételek annyira megjavulnak, hogy Sziléziától 1000, Varsótól pedig 2500 tonna vízkiszorítású hajók számára alkalmas vízi út jön létre, s évi 100 millió tonna áru szállítására nyílik mód. Az árvízvédelmi műveket 1%-os valószínűségű árvizekre tervezik, 1 méteres ma-31
