Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-06-01 / 6. szám
Napirenden az öntözés / A MÉM és az OVH közös tanácskozása IHI í R i К Tavaly a mezőgazdasági üzemek az öntözési felszereléseket megfelelően hasznosították. A gazdaságok és a vízügyi szervezetek a felkészülési munkákat időarányosan elvégezték — ezt állapították meg a MÉM és az OVH vevezetőinek hétfői tanácskozásán. Felhívták az üzemeltetők figyelmét: az öntözési idény megkezdéséig még hátralevő időben a felkészülést gyorsítsák meg. Közös feladat, hogy az öntözőfürtökben, rendszerekben a vízszolgáltató és a vízhasználó kapacitás összhangban legyen. A magyar—osztrák vízügyi albizottság Szombathelyen ülésezett. Az öt napig a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon, majd ugyanennyi ideig Eisenstadtban tárgyaló testület tagjai megvitatták a két ország közös érdekeltségű vízügyi munkáit, azok elszámolását, egyeztették a következő évi programokat. Hazánk vízfolyásokban gazdag nyugati felében a folyók, patakok 65 százaléka Ausztriában ered, igen sok a közös vízügyi tennivaló. Ezeket hangolja össze az évente rendszeresen összeülő albizottság. „Örökzöld" téma a közös érdekű létesítmények fenntartása, amelyekből ezúttal 25 tétel szerepelt a napirenden. Egyebek között a rábai védőtöltések, a Lajta-balparti csatorna és a már szabályozott Pinka- és Aranypatak fenntartásáról tárgyaltak. A 450 ezer hektár öntözhető területen a gazdálkodásban rejlő tartalékok hasznosítása döntően azon is múlik, mi ként tudják az átlag alatti gazdaságok termelési színvonalát a jók szintjéhez közelíteni. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözés üzem- és munkaszervezési feltételeinek javítására. A MÉM és az OVH vezetői elhatározták: együttes intézkedéseket tesznek a már megkezdett beruházások gyorsított ütemű befejezésére és a rizstelepek rekonstrukciójának végrehajtására. Az 1980-ban induló közös új munkák listája is hosszú. Új zsilipet építenek a Lajta bal partján, a Fertő tavon együttes vízminőség-vizsgálatot folytatnak, és előkészítő munkát végeznek a vízszint szabályozására, javítják az Ikva—Hanság csatornarendszer lefolyási viszonyait, dolgoznak a Rába és a Lapincs szabályozásán a szentgotthárdi határ térségében. Szó volt az árvízi előrejelzések javításáról, a közös vízminőség-védelmi munkákról is. Az albizottság a szombathelyi és az eisenstadti tanácskozás végeztével informálta a magyar—osztrák vízügyi bizottságot a megtárgyalt kérdésekről. Azokról a júniusban Budapesten huszonharmadik alkalommal összeülő bizottság hoz majd végső döntéseket. A NÉPFORNT A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT A Hazafias Népfront Országos Titkárságának kezdeményezésére tanácskozást tartottak a megyei környezetvédelmi munkabizottságok vezetői. Megvitatták: milyen társadalmi segítséget adhat a mozgalom a környezetvédelmi feladatok jobb ellátásához. Szükséges — állapították meg egyebek között — hogy a településfejlesztési tervek elkészítésekor mindenütt érvényesüljenek a környezetvédelem követelményei, hogy az egyes állami és társadalmi szervezetek jobban összehangolják munkájukat, s hogy több gondot fordítsanak a gyerekek, a fiatalok esztétikai nevelésében a természet értékeinek megismertetésére. Különösen eredményesen kapcsolódott be az ifjúság a környezetvédelembe — mondotta Kántor Sámuel, a környezetvédelmi munkabizottság titkára. Az „Erdők, madarak, fák napja”, illetve a téli madárvédelmi akció széleskörűen terjedt az elmúlt esztendőkben, s egyre több iskolásnak adott konkrét feladatokat közvetlen lakókörzetében, iskolájában. A felsőoktatási intézmények hallgatói az „Egyetemisták és főiskolások a környezet védelméért” akció jegyében többek között felmérik egy-egy városi ipari vagy mezőgazdasági terület környezetvédelmi helyzetét, arról térképeket készítenek, s tapasztalataik alapján javaslatokat dolgoznak ki az illetékes szervek részére, sőt diplomaterveikben, záródolgozatokban is foglalkozhatnak ezzel. Jelentős segítséget nyújtanak a környezetvédelmi munkához a megyékben működő társadalmi őrök. Számuk ma már meghaladja a tízezret. No Magyar — osztrák vízügyi tárgyalások Szombathelyen Az OVH és a Megye/ Tanács vezetőinek tanácskozása Új községi vízmű Szabolcsban Kilenc Szabolcs-Szatmár megyei településen adnak át az idén új vizmüvet. Mindez része, eredménye annak a két és fél milliárd forintos vízügyi beruházási programnak, amelyet az V. ötéves terv időszakában valósítanak meg a megyében. Mint az Országos Vízügyi Hivatal és Szabolcs-Szatmár megye vezetőinek Nyíregyházán megtartott tervegyeztető megbeszélésén elmondták, az idén új vízmüvet helyeznek üzembe többek között Tiszanagyfaluban, Cégénydányádon, Nyírmadán, Tiszaszalkán és Tímáron. Tovább folytatják a Nyíregyházi Regionális Vízmű kivitelezését. A közeli esztendőkben a Tisza vize is eljut Nyíregyházára. E nagyszabású terv kivitelezői jelenleg Tiszaberceltől Nyíregyháza irányába haladva szerelik át az e célt szolgáló vezetéket. Az idén és jövőre több mint 200 millió forintot költenek a jelentős beruházásra. A tervezett ütem szerint halad a Hajdúhadház-Újfehértói Vízellátó Főmű építése is. Elkészültével a két nagyközség vezetékes ivóvizellátását oldják majd meg. Az ötödik tervidőszak esztendeiben a Felsötiszavidéki Vízügyi Igazgatóság több mint félmilliárd forintot használ fel a folyókban gazdag s éppen ezért az ár- és belvíztől gyakorta veszélyeztetett megyében vízkárelhárításra. Ebből az összegből mintegy 50—50 millió forint jut a belvízrendezésre és a folyamszabályozási tennivalókra. Napjainkban is dolgoznak a Szamos védelmi vonalainak építésén, illetve a folyó medrének rendezésén. Még az idén megkezdik a felső-szabolcsi belvízi öblözet, valamint a Tisza Tokaj és Komoró közötti mederszakaszának rendezését. DR. SZALAI GYÖRGY MTESZ-DÍJAS A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége MTESZ-díjat adományozott dr. Szalai György egyetemi docensnek, a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkárának. Az ismert szakember, a Magyar Hidrológiai Társaságban és az MTESZ különböző bizottságaiban végzett kiemelkedő munkájáért érdemelte ki a díjat. Gratulálunk és további sikeres munkásságot kívánunk. BALNEOLÓGUSOK BUDAPESTEN. Két évtized alatt csak a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházban több mint 70 ezer, zömmel mozgásszervi beteget kezeltek, az ambulanciát pedig évente mintegy 100—200 ezer gyógyulni vágyó keresi fel. Világhírű termálvízkincsünk változatlanul fontos szerepet tölt be az ízületi, a gerinc-, az izom-, az ideg-, s más betegségben szenvedők gyógyításában, állapították meg a szakemberek, a budapesti nemzetközi balneológiái tanácskozáson, amelyen 17 ország és hazánk 130 szakembere vett részt. 33
