Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

8. ábra. Az újkigyósi vízműtelep tápterületének vízháztartás-vizsgálata (1973) TCS = a tápterületre lehullott csapadék (m:,/nap) Qf = a vízműtelep átlagos termelése (m3/nap) ITá = a tárolt viztérfogat változása (m:1nap) mélységű kútsora dinamikus vízkészle­tet termel. A rendszer nyílt tükrű, után­pótlása közel azonos mértékben a csa­padék beszivárgásából és oldalirányú táplálásából ered. A nyári hidrológiai télév nem egyértelműen a készletcsök­kenés periódusa, a május, június, szep­tember havi nagy esők tápláló hatása is kimutatható, de a beszivárgás maximu­ma a tavaszi—őszi hónapokra jut. A vízminőségi paraméterek idősora nem cáfolja a vázolt hidrodinamikai modell helyességét, de — hiányosságai miatt — nem is támasztja alá egyértel­műen. A jövőben feltétlenül növelni kell a vizsgálatok számát, a vizsgált kom­ponensek körét ki kell egészíteni olya­nokkal, amelyek jelentős vízföldtani in­formációt hordoznak. Ugyancsak meg kell oldani a hőmérsékleti viszonyok re­gisztráló sát. A beszivárgás, mint utánpótlási forma, jelentős arányú. Lehetősége a vegetá­ciós idő alatt és azon kívül egyaránt fennáll. Erre tekintettel rendszeresen el­lenőrizni kell a termelt víz minőségét a felhasznált mezőgazdasági vegyszerek szerint is, mivel a vízmű teljes tápterüle­tén szántóföldi művelés folyik. Bizton­sággal kell megállapítani a kútsor vé­dőterületét, s az övezetben folytatható tevékenységet úgy korlátozni, hogy a megyeszékhely és a térség számára nél­külözhetetlen vízkészlet szennyeződése ne történhessen meg. Jeney Arpádné Távcsatorna Szombathely és Kőszeg között Távcsatorna épül a VI. ötéves tervben Szombathely és Kőszeg között — kö­zölték az OVH és Vas megye vezetői­nek szombathelyi tervegyeztető tárgya­lásán. Ezen jut majd Kőszeg és a táv­csatorna menti falvak szennyvize Szom­bathely tavaly elkészült korszerű szenny­víztisztító művébe, amely az ország leg­korszerűbb kommunális létesítménye: szűrés és szárítás után elégeti a szeny­­nyező anyagokat. E regionális rendszer kiépítése olcsóbb, mintha Kőszegen új tisztítóművet építenének. A beruházással jelentősen előrehalad a megyében a csatornázottság, amely az aprófalvas településszerkezet miatt az átlagosnál jobban elmaradt (35 szá­zalék) a vezetékes ivóvizeiéItási szinttől (70 százalék). Elmondották a tanácskozáson, hogy az apró falvak vízellátása — 178 vasi „mini" községben a lakosság lélekszá­­ma ezren aluli — szintén nagy gondo­kat okoz. Lehetetlenség valamennyit akár egyedi, akár regionális vízrend­szerbe kötni. Ráadásul 128 községben a víz minősége nem felel meg a köz­egészségügyi előírásoknak. A tervek szerint palackozott ivóvízzel látják el e falvak lakóit. A büki gyógyvíz palacko­zására tervezett töltőüzemből kívánják szállítani az egészséges vizet e he­lyekre. Az ivóvíz-minőségi problémák újabban mennyiségiekkel tetéződnek. Az utóbbi három évben 350 milliméter­rel kevesebb csapadék hullt Vasban az átlagosnál. Emiatt csökkent a talajvíz­szint és az ásott kutak egy része ki­apadt. Közölték, hogy az 1965-ös árvíz ta­pasztalatai nyomán védtöltést kaptak a veszélyeztetett települések. Rövidesen elkészül a Körmend védelmét szolgáló országos védvonalba tartozó rábai ár­vízi rendszer. Áprilisban magyar—osztrák közös munkával hozzáláttak a határ­széli Lapincs és Rába folyó megzabolá­­zá sóhoz. HULLADÉKOK ÉS MELLÉKTERMÉKEK HASZNOSÍTÁSA A közelmúltban lezajlott építésügyi műszaki tájékoztatási napok keretében Miskolcon, a Technika Házában A. N. Ljuszov, a Szovjet Építőanyag Informá­ciós Központ igazgatója tartott elő­adást, hulladékok és melléktermékek hasznosítása a Szovjetunió építőanyag iparában címmel. A hulladékok és melléktermékek hasz­nosításának népgazdasági jelentősége mellett környezetvédelmi szerepéről sem szabad megfeledkezni, s különösen ak­tuális ez Borsod megyében, az ország egyik iparilag legfejlettebb területén. 28

Next

/
Thumbnails
Contents