Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
mennyiségét több kórház, sporttelep és az Al latkert veszi igénybe. Érdekes egyébként, hogy 101 esztendő alatt a víz hőfoka semmit sem változott, most rs-73,9 C°-os. A LEGNAGYOBB EURÓPÁBAN Az Artézifürdő bővítését és a gyógyfürdő építését 1909-ben kezdték meg Czigler Győző műegyetemi tanár tervei alapján. A Széchenyi gyógyfürdő 1913- ban nyílt meg. Akkoriban a legnagyobb gyógyfürdő volt Európában és ma is az. Egyébként már a bővítési tervek során felvetődött az uszoda építésének gondolata, ezt bizonyítja egy 1902-ben keltezett bizottsági jelentés néhány sora is, miszerint a fürdő „ ... a székesfőváros legsűrűbben lakott és a Dunától távol fekvő részeinek közelében van, a fürdőteleperr egy nyitott uszodának a létesítését nemcsak közegészségügyi, hanem pénzügyi szempontból is fontosnak tartjuk .. Hosszas vita után azonban csak 1926-ban hirdettek pályázatot egy uszoda és két népfürdő tervezésére. A pályázatot Francsek Imre építész nyerte meg, és az ő tervei alapján egy év alatt felépült és 1927-ben megnyílt az uszoda, továbbá egy népfürdő a férfiak, egy a nők részére. Á szolgáltatásaival már akkor is „fürdőkombinátnak" tekinthető Széchenyi egyre több vizet igényelt. A fürdő közelében újabb kutat fúrtak és ez már nagyobb mélységről — 1257,1 méterről — 3570 I 75 C°-os termálvizet hozott fel percenként. Az 1938-tól üzemelő 2. számú kút a budapesti források közül ma is a legmelegebb termálvizet adja. Bőséges vízhozamát a Széchenyi strandja, népfürdői, kádfürdői együttesen sem győzik felhasználni, így aztán innen kap meleg vizet a Kacsóh Pongrác úti lakótelep, a Szőnyi úti Sportuszoda, az Allatkert, a Fővárosi Fürdőigazgatóság saját kertészete, sőt a Szabadság strandfürdő, az Újpesti és a Dandár gyógyfürdő is. A 75 C°-os termálvíz hűtéséhez szükséges vizet — 10 kútból — a Széchenyi saját vízműve szolgáltatja. Nyáron a strandmedencék vizét a Városligeti tó feltöltésére használják. Ml LESZ A SZÉCHENYIVEL? A pestiek népszerű „Szecskáját" — a hazai vendégekkel együtt — sok európai, sőt tengerentúli országból is látogatják a turisták. így azután a külföldiekkel együtt hét végén, de hétköznap is nem ritka a 8—10 ezer vendég. Az igénybevétel egész éven át nagy, hiszen a Széchenyi gyógyfürdőjével, strandjával télen is nyitva van. A patinás fürdőépület „állaga leromlott" — szakmai nyelven így mondják —, a szép és megcsodált díszítőelemek felújításra várnak. A Fővárosi Tanács a múlt év júliusában megtárgyalta a Széchenyi fürdő rekonstrukciójára vonatkozó előterjesztést. A felújítás évekig tart majd, s közben elterjedt a hír, hogy tatarozás miatt a „Szecska" bezár... Erre vonatkozóan tájékoztatást kértünk a legilletékesebbtől, dr. Vitéz Andrástól, a Fővárosi Fürdőigazgatóság igazgatójától. — A felújítást három ütemben tervezzük, de arról szó sincs, hogy a Széchenyi akár csak rövid időre is „bezár”! Az első ütemben az öt kupola által behatárolt rész — mi a tervezőjéről Czigler-szárnynak nevezzük — külső helyreállítására kerül sor. Rendbehozzuk az épületrész homlokzatát, homlokkupoláját, tetőszerkezetét, de hangsúlyoznom kell, hogy a munkálatok során sem a strand, sem a gyógyfürdő nem zárja be a kapuit... Egyébként a felújítás első szakaszát még az idén elkezdjük és a jövő év december végéig befejezzük. A költségelőirányzat mintegy 80,5 millió forint... — Hogyan alakul a második ütem? — Rendbehozzuk a már említett műemlék jellegű Czigler-szárny belsejét — folytatta az igazgató. — A rekonstrukciónak ezt a második szakaszát azonban csak a következő ötéves tervben kezdjük el. A főépülethez tartozó oldalszárnyakra vonatkozóan a Fővárosi Tanáccsal együtt az a véleményünk, hogy mivel műemléki értéket nem képviselnek, lebontjuk majd és új, korszerű oldalszárnyakat építünk. Tervpályázatot hirdettünk ki, hét tervezőirodát, valamint a Műegyetem Középülettervező Tanszékének mérnökeit bíztuk meg a tervezéssel. A Fővárosi Tanács a pályázat eredménye alapján dönt majd a további munkákról. (Alföldi) 17
