Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-04-01 / 2. szám

A társadalmi tulajdon védelme az Alsódunavölgyi VÍZIG területén

A szocialista társadalomban, hazánkban és szűkebb értelemben igazgatóságunk munkahelyein sem lehet elfogadni, tudomásul venni a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett vétségek, bűncselekmények, kártevések szükségszerűségét.

A társadalmi tulajdon ellen elkövetett cselekmények lehetnek:

1. szándékos kártevések, amelyek nyereségvágyból, jogtalan haszonszerzésből fakadnak;

2. szabotázsból, bosszúból elkövetett kártevések, rongálások;

3. szándékosság nélkül elkövetett kártevések, mulasztásból, gondatlanságból eredően.

A szocialista társadalomban mindenki számára biztosított a munkához való jog, tehetsége és szándéka szerint, ezért nem lehetnek szükségből elkövetett kártevések.

A fentiek ellenére nem kevés azoknak a száma, akik a társadalmi tulajdon védelmének szolgálatába kell hogy álljanak. A szocialista társadalom biztosította a teljes foglalkoztatottságot, olyan körülményeket teremtett, hogy a dolgozókat nem veszélyezteti a létbizonytalanság, a munkanélküliség réme. Ezek a jobb élet- és munkakörülmények azonban részben feloldották a függőségi helyzetet és a munkafegyelemben bizonyos problémákat váltottak ki.

A tulajdonviszonyok megváltozása nem hozta magával a szemléletbeni átalakulásunk gyors változását. A szocialista társadalom felépítésének kezdeti időszakában áruhiánnyal küszködött országunk és bizonyos értelemben törvényszerűen jelentkezett, hogy a munkahelyeken egyesek hozzányúltak a társadalmi tulajdonhoz.

Ma már, amikor az üzleteink szinte a világ piacának valamennyi termékét kínálják, ma amikor hazánkban minden beruházás, minden állami lakás és családi ház elfogadható időn belül teljesen berendezve felépül és elkészül, akkor semmilyen indokolással nem szabad eltűrni a közvagyon károsítását, az ügyeskedők, a pazarlók mesterkedéseit. Amikor a közvagyon elleni szabálysértések, vétségek, bűncselekmények ellen harcolunk, nem szabad hogy megtévesszen bennünket az a tény, hogy a szervezetlenségből, mulasztásokból, gondatlanságból, hűtlen kezelésből, a munkafegyelem megsértéséből, a közömbösségből fakadóan milyen nagyarányú károk keletkeznek a társadalmi tulajdonban.

Általában népszerűtlenséggel járó feladatnak tekintik a közvagyont herdálókkal szembeni fellépéseket, intézkedéseket. Ezzel szemben a mulasztásokból, hanyagságból eredő károk elleni fellépést nem szabad azonosítani a népszerűtlen feladatokkal. Ha csak ez utóbbiakban tenne észrevételt az illetékes helyeken minden becsületesen dolgozó ember, továbbá a szocialista brigád tagja, illetve kollektívája, nem utolsósorban a párttagok és a vezető beosztást betöltő dolgozók, máris óriási eredményeket érnénk el.

Üzemrendészetünk, több éves tapasztalattal, az alábbiakban felsorolt területekre összpontosítja tevékenységét:

A társadalmi tulajdon rovására történt erkölcsi és anyagi kártevések előfordulási területei és azok okai.

1. Az összkártevések kis hányadát teszik ki azok az esetek, amelyek kívülről történt betörésekből és lopásokból erednek.

Ugyancsak nem volt példa a bűnszövetségben elkövetett kártevésekre sem. Ilyeneket sem a felszínen, sem a felszín alatt nem tapasztalunk. Nagyobb kárt okoznak azok, amelyek az említett mulasztásokból, gondatlanságból, munkafegyelmi vétségekből erednek.

2. A visszaélések lehetőségének leggyakoribb területe a közúti szállítás. A jogtalan fuvarozások közül is nagyobb arányúak a szívességből tett magánfuvarozások, amelyek következménye az, hogy a dolgozó munkatárs akár beosztott, akár felettes, lekötelezetté válik a fuvart végzővel szemben.

3. Ellenőrzést akadályozó tényezők a rosszul és hiányosan kiállított szállító-, raktári- és egyéb bizonylatok, amelyek nagy lehetőséget adnak a visszaélésre.

4. A munkafegyelem megsértésének módszerei:

a) a munkahelyről való jogtalan, indokolatlan távozások szaporítják a személyi forgalmat és nehezítik a porta ellenőrzéseket, ugyanakkor rossz hatással vannak a munkamorálra;

b) a dolgozók gyakran elhagyják az irodahelyiségüket, vagy a munkapadot, felkeresik más dolgozó társukat indokolatlanul és azokat is feltartják munkájukban;

c) előfordul, hogy a dolgozó önhibáján kívül, feladat hiányában, haszontalanul járkál a különböző irodahelyiségek között.

5. Külső munkaterületekre történő munkásszállításokkal járó munkakezdési és befejezési rendellenességek az utazások alkalmával fogyasztott alkohol következményei. Az ezzel járó fegyelemsértések, fegyelmi eljárások következményei például az önkényes kilépések, amelyek pótolhatatlan munkaerő-kiesést okoznak.

6. Helyenként a funkcionális ellenőrzés hiánya, vagy rendszertelensége munkafegyelmi, szervezettségi lazulásokat okoz.

7. Termelőeszközök, építőanyagok korszerű tárolásának hiányosságai, állagmegóvási, karbantartási hiányossága következtében gyakoriak a kármegállapítások.

A fentiekben felsorolt, ismert veszélyességi gócok felszámolásában csak a megelőzési tevékenység és az oktató-nevelő munka hozhat eredményt.

Igazgatóságunknál 1977. elején főhatósági utasítás alapján létrejött az Ellenőrzési Osztály, amelyhez a rendészeti szerv is tartozik. Rendészetünk igazgatósági belső utasítás, intézkedés alapján 1970 óta tevékenykedik. A rendészet által korábban feltárt veszélygócoknál az osztály belső ellenőrzési szervével közös megelőző intézke■> dési terv készült, amelynek végrehajtását az egységeknél következetes, segítő szándékú munkakapcsolattal mozdítottuk elő. Az üzemrendészeti szerv az osztály működése óta hatékonyabb tevékenységet fejt ki és pozitívabb eredményeket tudott elérni a társadalmi tulajdon védelmének, a károkozásnak megelőzése terén.

Konkrét eredményekről győződtünk meg az alábbi helyeken :

a) a munkahely és üzem területén,

b) munkaügyi és anyagnyilvántartási adminisztrációban,

c) műszaki adminisztrációnál,

80