Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-04-01 / 2. szám

Tazawa-tó Még ugyanazon a napon fogadott minket a kormányzó és a polgár­­mester is. Este modern gimnasztikái bemutatón és barátsági találkozón vettünk részt. Május 19-én autóbuszon Omagari­­ba, az egyik járási székhelyre vit­tek minket, ahol a 40 ezer lakosú város szociális és oktatási intézmé­nyeit néztük meg. Korszerű bölcső­dét, óvodát, iskolát és szociális ott­hont láttunk. Könnyűszerkezetes módszerrel épültek és magas színvo­nalú a berendezésük is. Pl. az óvo­dának külön tornaterme is van. Délután Tazawa faluban népitánc­bemutatót láttunk, ahol nyolc jel­legzetesen japán műsorszámban gyönyörködhettünk. Este a Warabi színészkommuna vendégei voltunk. A több órás mű­sorban ízelítőt kaptunk az együttes munkájából. Hagyományos japán színdarabtól a modern énekes (ope­­ra-jellegű) darabig hét részletet mutattak be. [A Warabi színész-kommuna tu­lajdonképpen egy falu, ahol a kb. 600 fős település minden tagja a kommunához tartozik. Saját szín­házépületük és szállodájuk van. övék a falu termőföldje is. Minden­ki olyan munkát végez, amire ép­pen szükség van. Az aki este a szín­padon szamuráj jelmezben táncolt, az a vacsoránál a tálakat hordta ki, másnap reggel a szálloda üzletében emléktárgyakat árult, majd a rizs­földön dolgozott. Kétévenként vá­lasztanak igazgatót és különböző bi­zottságokat. (Gazdasági, művészeti stb. bizottságokat.) Gazdasági önel­látásra törekednek. Kiadásaikat a saját termelésük és építéseik, vala­mint az üzleteik, szállodájuk és színházi előadásaik bevételéből fe­dezik. Állami támogatást nem kap­nak. Egyedül a Japán Kommunista Párt erkölcsi támogatását élvezik. Négy—öt csoportban állandóan jár­ják az országot. Műsoraikat főleg a saját népdal és néptáncgyűjtőik ál­tal megismert számokból állítják össze.] Másnap reggel autóbusszal indul­tunk a Tazawa-tóhoz. A tó és kör­nyéke természetvédelmi terület, csak belépődíj ellenében lehet megtekin­teni. A Velencei-tavunknál nagyobb tó Japán második legtisztább tava. Át­lagos vízszintje 260 m-rel van a ten­gerszint felett. Legmélyebb pontja az átlagos vízszint alatt 425 m, te­hát a tengerszint alatt van. A be­ömlő patakok és folyócskák vulka­nikus hegyek között erednek, ennek következtében a tóba ömlő víz pH- értéke nyáron 4,0. Tavasszal nagy mennyiségű hóolvadék keletkezik és 12 m-t emelkedik a tó vízszintje. Ez felhígítja a tó vizét és így a kiömlő folyó vizét már lehet öntözésre használni. Az Akita tartomány mezőgazdasá­gilag művelt területének 30%-án rizst termelnek, ezt teljes mértékben és ezen felül még 8—10% zöldség­gyümölcs termelő területet öntöznek. A vízszállító és a vízszétosztó műve­ket a tartomány üzemelteti, egészen a kisgazdaságok határáig. Vízdíj nincs. Mindenki ingyen kapja az öntözővizet a termőföldje határán. A Tazawa-tó vízgyűjtőjén és a ki­­ömlő folyókon kilenc duzzasztómű és vízi erőmű van. Ebből négy tározót is képez, a többi csak a meder víz­állását növeli. A kilenc erőmű ösz­­szes teljesítménye 115,3 MW. A kyotói császári palota bejáratának fafaragásai Kyotó-tower éjjel Közülük a Tazawa-ko elnevezésűt alkalmunk volt megismerni. Ez a ví­zi erőmű 20 éve épült, teljesítmé­nye 7,3 MW. Három Kaplan turbina van beépítve. 25 m-es vízszintkü­lönbségnél 35 m:,/sec az összegezett vízfogyasztásuk. 10 ember látja el a berendezések felügyeletét három műszakban. Mikor ott jártunk, akkor volt a távvezérlő-rendszer próbája. 10 km távolságból fogják irányítani az erőmű üzemét. Délután vonattal érkeztünk vissza Akitába, ahol még meglátogattunk egy acélszerkezetet gyártó üzemet és egy szaké-gyárat. (A szaké 16—18 szeszfokos rizspálinka.). Este hálókocsis vonatra szálltunk és elindultunk utunk következő ál­lomására Kyotóba. KYOTÓ Kyotó 794 és 1868 között Japán fővárosa volt. A szellemi és a vallási élet központja. 253 szentély és 1600 buddhista templom található a vá­rosban. Ezenkívül Japán egyik leg­nagyobb ipari központja. Lakosainak száma 1,5 millió. Kyotóban főleg kulturális prog­ramjaink voltak, az ott látottakat ismét az időrend mellőzésével mond­juk el. A Császári Palota (Nijo-jo) 1601— 1603 között épült. Az eredetileg vár­kastélynak épült palotának két vizes­árokkal körülvett védőkörzete van. A palota kertjében öt fő épület van. 1868-ban a restauráció kormánya itt 72

Next

/
Thumbnails
Contents