Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
AZ ÉSZT SZOVJET SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ■ vízgazdálkodásáról = в A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60 éves évfordulóját a Szovjetunió minden köztársaságában méltó módon megünnepelték. 1917-ben a forradalom másnapján Észtországban is kikiáltották a szovjet hatalmat, de még ugyanabban az évben a német megszálló csapatok visszaállították a burzsoázia uralmát. Az észt nép csak 1940- ben tudta magáról ezt az igát lerázni és csatlakozni a Szovjetunióhoz. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság és Szolnok megye, Tallinn és Szolnok városok között 1961 óta testvéri kapcsolat alakult ki. Vaino Väljasz, az Észt SZSZK Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára egy delegáció élén megtekintette a Kiskörei Vízlépcsőt. Azóta e testvéri baráti kapcsolatok kiterjednek az Észt Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztérium és a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóira is. A kapcsolatok egyre erősödnek. Évente észt és magyar „vizesek” látogatnak tapasztalatcserére egymáshoz, hogy a vízgazdálkodásban elért eredményeket és gondokat egymással megismertessék. Küzdelem a termőföldért Az Észt SZSZK-ban 1 millió 304 ezer lakos él, 45 ezer négyzetkilométernyi területen. Másfél ezernél több tavat, 800 kis szigetet és rengeteg követ talál a látogató. Ki hinné a gyönyörű, ligetes észtországi tájakat látva, hogy itt hihetetlen küzdelmet kell folytatni minden négyzetméternyi termőföldért? Pedig e küzdelemre utalnak a néhol látható hatalmas kő- és gyökérkupacok, s a máglyákba rakott dréncsövek. Ez utóbbi tény érzékeltetésére két adat: Észtország területének 32 százalékán 2 és 7 köbméOszkár Valing államtitkár az Észt Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztérium vezetője 1976-ban járt a KÖTIVIZIG-nél ternyi kő van egy hektáron: területének 27 százalékán viszont már 30 és 70 köbméter közötti mennyiség. Az észt tájakra gleccserek hozták a köveket, s itt elolvadva lerakták. Területük tehát a jégkorszakból viszszamaradt kőtörmeléken fekszik, ezért talál a látogató sok ősgyepet, ligetes erdőt és mezőgazdasági művelésre kevés alkalmas földet. Az észt vízgazdálkodás egyik legfontosabb tevékenysége a melioráció: évente 50 millió rubelt fordítanak talajjavításra. A munkákat az észt Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztérium fogja össze. A szakembereket két technikumban és a tartui Mezőgazdasági Akadémián képzik. A vízgazdálkodásban 13 és fél ezren dolgoznak. Eddig 340 ezer hektárnyi területen végeztek meliorációs munkákat, s még 300 ezer hektárt akarnak megjavítani. Észtországban évente < lm/ha 4r Orsiig területinek 13 % ' 31 У. 13 % • 17 У. " tS V. Észtország területének nagy részét kőtörmelék borítja 6
