Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
tudományos együttműködést is a tagországok vízügyi szervezetei között. Az elmúlt időszakban sikeresen elvégzett egyeztetett kutatási témák közül megemlíthetők a vízkémiai vizsgálatok egységesítése, a természetes vízfolyások vízminőségi osztályozásának kialakítása, a hidrológiai adatgyűjtés és feldolgozás egységesítése, a hidrológiai mérőműszerek katalógusának összeállítása, különböző ipari szennyvizek gazdaságos tisztítási módszereinek, a tisztítóberendezések célszerű kialakításának tanulmányozása. A tudományos kutatási témák sokrétűségét a jelenleg tanulmányozott 22 kérdéscsoport címjegyzékét tartalmazó 2. táblázat szemlélteti. A gazdasági munkamegosztás példájaként kiemelhetjük a KGST-ben Intervodoocsiszta néven létrehozott társulást, amelynek célja az, hogy az egy-egy országban csak kisebb számban szükséges szennyvíztisztító berendezések gyártását szakosítja, a különböző típusok előállítását szétosztva a résztvevő országok között. Ezzel nemcsak a nagyobb darabszámú gyártás gazdasági előnyeit biztosítja, hanem a kutatási feladatok megosztását is, minden ország az általa gyártott berendezés műszaki fejlesztésére koncentrálhatja szellemi kapacitását. A KGST-ben a VVÉ munkáján kívül a vízgazdálkodás határterületein jelentős együttműködés jött létre a csatlakozó ágazatok témáival foglalkozó Állandó Bizottságok (villamosenergia, mezőgazdaság, gépipar, szabványosítás, stb.) keretében is. A VVÉ-ben és a más Állandó Bizottságban folyó kutatómunka összehangolása szempontjából külön ki kell emelni a Tudományos Kutatásokat Koordináló Állandó Bizottság tevékenységét. A határterületi kérdésekkel foglalkozó kutatások példájaként a szivárgó vízmozgás jellemzését, a szivárgásgátló szerkezetek tervezésének elméleti alapjait, vagy a talajnedvesség mérési módszereit vizsgáló témákat említhetjük, amelyek a VÁB, illetőleg a MÄB munkatervében kerültek kidolgozásra. A KAPG albizottságait a tágabb értelemben vett planetáris geofizika egy-egy témakörének megfelelően szervezték. Ezek sorában a nyolcadik a Hidrológiai Albizottság, amely a következő témákban szervez tudományos információcserét: — radiometrikus műszerek és módszerek alkalmazása a felszín alatti vízkutatásban; — a párolgás és a transpiráció, valamint a telítetlen zóna vízmozgásának elméleti és gyakorlati tanulmányozása; — légifotók interpretációja a hidrológiai folyamatok tanulmányozása során; — tavak és tározók hidrológiája. A Duna-Bizottság célja lényegében gazdasági — elsősorban hajózási — együttműködés. Alakult azonban a keretében egy tudományos munkacsoport is, amelyben Magyarország jelentős feladatot vállal (elnöke a megalakulás óta magyar és titkársági teendőit a VITUKI látja el). A munkacsoport leglényegesebb tevékenysége a minden második évben más-más tagországban megren-KGST VVÉ KERETÉBEN VIZSGÁLT MŰSZAKI-TUDOMÁNYOS KUTATÁSI TÉMÁK I. A műszaki-tudományos együttműködés kérdései 1. A komplex vízgazdálkodási rendszerek működése optimalizálásának módszerei 2. A vízgazdálkodási mérlegek készítésének és a kataszter vezetésének tökéletesítése 3. Vízfelhasználási és vízelvezetési normák kidolgozása a népgazdaság különböző ágazatai számára 4. Módszertani alapelvek kidolgozása a vízkészletek területi újraelosztására és ennek hatása a termelőerők fejlődésére II. A vízminőségvédelcm kérdései 5. A szennyvíztisztítás és uitótisztítás hatásfokának növelésére, és intenzívebbé tételére irányuló módszerek kutatása 6. Űj javaslatok kidolgozása a visszaforgatásos vízfelhasználás maximális alkalmazására és olyan rendszerek létesítésére, amelyeknél minimális szennyvíz kerül a befogadóba 7. Űj vízminőség-vizsgálati módszerek és ezek egységesítése 8. Kutatási módszerek és eszközök vizsgálata a felszíni és felszín alatti vizek szennyeződés elleni védelmére 9. Ajánlások kidolgozása a jelzés módjára és a védekezés módszerére a vizek havária szennyeződése esetére 10. Az automatikus vízminőség-ellenőrzés módszereinek fejlesztése 11. A befogadók vízminőségének előrejelzése szennyvízbevezetések figyelembevételével 12. Az egységes vízminőségi kritériumok pontosítása III. A vízgazdálkodás gazdaságtanának kérdései 13. Közgazdasági és adminisztratív östzönzők alkalmazási módszerének tökéletesítése a vízgazdálkodás hatékony fejlesztése érdekében 14. Műszaki-gazdasági mutatók alkalmazása a vízgazdálkodási döntések gazdasági és műszaki tervezése, illetve értékelése során IV. A hidraulika a vízépítés és a vízgazdálkodás építési kérdései 15. A vízgazdálkodás szükségleteit szolgáló berendezések és készülékek tipizálása 16. Hidrológiai műszerek távmérő készülékek és automatikus mérőeszközök kidolgozása V. A műszaki-gazdasági együttműködés kérdései 17. A vízgazdálkodás fejlődésének előrejelzése a KGST országokban 18. Az Intervodoocsisztka kérdései 19. Együttműködés a Tisza problémáiban 20. Együttműködés a Duna problémáiban 21. Javaslatok a vízgazdálkodás céljaira szolgáló berendezések és anyagok kooperációban történő gyártására 22. Szabványosítás a vízgazdálkodásban. 2. táblázat 51
