Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

technológiai rendszerben gondolkozás, az ipari előregyártás, és a szabványosítás terén. Ez a te­vékenység képes igazán fokozni a hatékonyságot és a termelékenységet. S kijelöli a haladás útját, biztosítja létesítményeink korszerű színvonalát és megvalósításuk modern módját, megbízható és gazdaságos üzemelését. A területünkön folyó termelési és védekezési munka egyik igen fontos feltétele — mutatott rá a továbbiakban az OVH elnöke — a szükséges munkaerő biztosítása, úgy is lehet fogalmazni, hogy megtartása. Ez utóbbi meghatározás azért helyes, mert a szolgáltatás területétől eltekintve alig számolhatunk és számolunk a létszám jelen­tős növelésével. Á népgazdaság munkaerő-tartalékai kimerül­tek. Ezért csak a meglevő létszámmal való haté­konyabb gazdálkodás járulhat hozzá a feladatok megoldásához. Keresni kell a munkaidőalap jobb kihasználásának lehetőségeit és csökkenteni kell a munkaidőn belüli veszteségidőket. Érvényt kell szerezni a vezetési, a munka, és üzemszervezési, a munkafegyelmi és a szociálpolitikai határoza­tainknak. A munkaverseny-mozgalom szocialista és társadalmi elemeit is fejleszteni kell, lehámoz­va az itt-ott még fellelhető kozmetikát és forma­litásokat. A munkaerő jobb hasznosítását a teljesítmény­bérben végzett munka arányának növelése útján is el lehet érni. E területen is van tennivaló, hi­szen reprezentatív mérés alapján megállapítható volt, hogy a vízgazdálkodás szempontjából leg­fontosabb 25 szakmában a teljesítménybéres órák aránya 41%. Ez nem engedhető meg. Az 1977. évben alkalmazott bér- és jövedelem­gazdálkodási tevékenységet folytatni kell, mert eredményeként a gazdasági szabályozó rendszer keretei között ésszerűen elérhető bér- és jövede­lemnövelés olyan bérszínvonalat biztosít az igaz­gatóságoknál, intézményeinknél és a vállalatok­nál, amely illeszkedik a környezethez. Ezzel a ko­rábbi elmaradások nagy részét felszámoltuk. Mindemellett — elhatározásunk szellemében — javítani kell dolgozóink szociális helyzetén, ha­tásosabban gondoskodni élet- és munkakörülmé­nyeik javulásáról és képzésükről. A beszámoló ezt követően a vízgazdálkodási lé­tesítmények kivitelezésével kapcsolatos kérdések­re irányította rá az aktívaértekezlet résztvevői­nek figyelmét, hangsúlyozva, hogy az e téren megoldásra váró feladatok csak ütőképes kivite­lező szervezettel teljesíthetők. Az intenzív fejlesztés útján el kell érni — hangsúlyozta az OVH elnöke —, hogy tőkeerős, dinamikusan fejlődni képes, a változó feladatok­hoz rugalmasan alkalmazkodó kivitelező bázi­saink legyenek, majd így folytatta: az ötéves terv indulásakor világos volt, hogy csak a kivite­lezői kapacitás jelentős fejlesztésével tudunk kö­telezettségeinknek eleget tenni. Akkor határoztuk el, hogy a vízügyi igazgatóságok és a vállalatok kapacitását fejlesztjük és ésszerűbben hasznosít­juk. A tervszerű fejlesztéshez szükséges forrásokat is biztosítottuk. A Vízépítőipari Tröszt pl. 700 millió forint beruházással — öt év alatt — egy­­milliárd forinttal emeli termelését. Segítséget kapott a Vízgépészeti Vállalat és a Vízkutató és Fúró Vállalat is, mintegy 100 millió forint értékben. Mindkettő a támogatás mértékét meghaladó évenkénti termelési értéknövekedést tervezett. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat az elkövetkező években, szintén jelentős fejlesztést hajt végre: 1 milliárd forint beruházással 1,2 millió m3-rel növeli éves kavicstermelő és szál­lítókapacitását, feljavítva ezzel folyam- és tósza­bályozási tevékenységét. A jól bevált támogatási gyakorlatot 1978. évben is folytatjuk. A fejlesztések együttes hatására várható, hogy feladataink és kapacitásunk vi­szonylagos egyensúlyba kerül majd. E gondolatkörhöz csatlakozva számunkra is nagy jelentőségű, hogy az 1978-as gazdasági év­ben a vállalatok életét új vállalati törvény sza­bályozza már. A korábbi szabályozások óta eltelt időben a társadalmi, gazdasági fejlődés újabb igényeket és követelményeket támasztott a gazdasági szer­vezetek gazdálkodásában és a gazdaságirányí­tásban. Ezért szükséges a vállalatok szerepének további növelése társadalmunk anyagi alapjának gyarapításában, továbbá a vállalatok központi irányításának és önállóságának jobb összehan­golása. Az új vállalati törvény meghatározza az álla­mi vállalat fogalmát és kettős — gazdasági és tár­sadalmi — feladatát. Eszerint gazdasági feladata, hogy tervszerű, gazdaságos és jövedelmező tevé­kenységével vegyen részt a társadalmi szükség­letek kielégítésében. A társadalmi jellegű feladata keretében az ál­lami vállalat szervezi és előmozdítja a dolgozók szocialista életformájának, gondolkodásmódjának és tulajdonosi feladatának fejlesztését, szakmai­politikai ismereteik gyarapítását, jóléti, szociális és kulturális igényeinek kielégítését. Űj vállalati kategóriát is bevezet a törvény. Külön szabályozza a közszolgáltató, közüzemi vállalatok működését. Mivel ezek működése iránt különleges követelmények állanak fenn, ezek irá­nyításában is vannak sajátos elemek. így az ala­pító szerv szolgáltatási kötelezettséget írhat elő és eszközöket is csoportosíthat át. Ezen új válla­lati forma ágazatunkra jellemző, ezért számunk­ra nagy a jelentősége. A beszámoló ezt követően — áttérve a felügye­leti ellenőrzésre és a területi szervekkel való fo­lyamatos és közvetlen kapcsolat kérdéseire — a következőkre mutatott rá: Az OVH igen fontos tevékenysége a felügyeleti ellenőrzés. Ennek fő területei kiterjednek: az erő­források gazdaságos és rendeltetésszerű felhasz­nálására, a vállalati tevékenység értékelésére, va­lamint a vezetők minősítésére. A vállalatok és szervek irányítását elsősorban szabályozók alkal­mazásával kell végezni. 4

Next

/
Thumbnails
Contents