Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
technológiai rendszerben gondolkozás, az ipari előregyártás, és a szabványosítás terén. Ez a tevékenység képes igazán fokozni a hatékonyságot és a termelékenységet. S kijelöli a haladás útját, biztosítja létesítményeink korszerű színvonalát és megvalósításuk modern módját, megbízható és gazdaságos üzemelését. A területünkön folyó termelési és védekezési munka egyik igen fontos feltétele — mutatott rá a továbbiakban az OVH elnöke — a szükséges munkaerő biztosítása, úgy is lehet fogalmazni, hogy megtartása. Ez utóbbi meghatározás azért helyes, mert a szolgáltatás területétől eltekintve alig számolhatunk és számolunk a létszám jelentős növelésével. Á népgazdaság munkaerő-tartalékai kimerültek. Ezért csak a meglevő létszámmal való hatékonyabb gazdálkodás járulhat hozzá a feladatok megoldásához. Keresni kell a munkaidőalap jobb kihasználásának lehetőségeit és csökkenteni kell a munkaidőn belüli veszteségidőket. Érvényt kell szerezni a vezetési, a munka, és üzemszervezési, a munkafegyelmi és a szociálpolitikai határozatainknak. A munkaverseny-mozgalom szocialista és társadalmi elemeit is fejleszteni kell, lehámozva az itt-ott még fellelhető kozmetikát és formalitásokat. A munkaerő jobb hasznosítását a teljesítménybérben végzett munka arányának növelése útján is el lehet érni. E területen is van tennivaló, hiszen reprezentatív mérés alapján megállapítható volt, hogy a vízgazdálkodás szempontjából legfontosabb 25 szakmában a teljesítménybéres órák aránya 41%. Ez nem engedhető meg. Az 1977. évben alkalmazott bér- és jövedelemgazdálkodási tevékenységet folytatni kell, mert eredményeként a gazdasági szabályozó rendszer keretei között ésszerűen elérhető bér- és jövedelemnövelés olyan bérszínvonalat biztosít az igazgatóságoknál, intézményeinknél és a vállalatoknál, amely illeszkedik a környezethez. Ezzel a korábbi elmaradások nagy részét felszámoltuk. Mindemellett — elhatározásunk szellemében — javítani kell dolgozóink szociális helyzetén, hatásosabban gondoskodni élet- és munkakörülményeik javulásáról és képzésükről. A beszámoló ezt követően a vízgazdálkodási létesítmények kivitelezésével kapcsolatos kérdésekre irányította rá az aktívaértekezlet résztvevőinek figyelmét, hangsúlyozva, hogy az e téren megoldásra váró feladatok csak ütőképes kivitelező szervezettel teljesíthetők. Az intenzív fejlesztés útján el kell érni — hangsúlyozta az OVH elnöke —, hogy tőkeerős, dinamikusan fejlődni képes, a változó feladatokhoz rugalmasan alkalmazkodó kivitelező bázisaink legyenek, majd így folytatta: az ötéves terv indulásakor világos volt, hogy csak a kivitelezői kapacitás jelentős fejlesztésével tudunk kötelezettségeinknek eleget tenni. Akkor határoztuk el, hogy a vízügyi igazgatóságok és a vállalatok kapacitását fejlesztjük és ésszerűbben hasznosítjuk. A tervszerű fejlesztéshez szükséges forrásokat is biztosítottuk. A Vízépítőipari Tröszt pl. 700 millió forint beruházással — öt év alatt — egymilliárd forinttal emeli termelését. Segítséget kapott a Vízgépészeti Vállalat és a Vízkutató és Fúró Vállalat is, mintegy 100 millió forint értékben. Mindkettő a támogatás mértékét meghaladó évenkénti termelési értéknövekedést tervezett. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat az elkövetkező években, szintén jelentős fejlesztést hajt végre: 1 milliárd forint beruházással 1,2 millió m3-rel növeli éves kavicstermelő és szállítókapacitását, feljavítva ezzel folyam- és tószabályozási tevékenységét. A jól bevált támogatási gyakorlatot 1978. évben is folytatjuk. A fejlesztések együttes hatására várható, hogy feladataink és kapacitásunk viszonylagos egyensúlyba kerül majd. E gondolatkörhöz csatlakozva számunkra is nagy jelentőségű, hogy az 1978-as gazdasági évben a vállalatok életét új vállalati törvény szabályozza már. A korábbi szabályozások óta eltelt időben a társadalmi, gazdasági fejlődés újabb igényeket és követelményeket támasztott a gazdasági szervezetek gazdálkodásában és a gazdaságirányításban. Ezért szükséges a vállalatok szerepének további növelése társadalmunk anyagi alapjának gyarapításában, továbbá a vállalatok központi irányításának és önállóságának jobb összehangolása. Az új vállalati törvény meghatározza az állami vállalat fogalmát és kettős — gazdasági és társadalmi — feladatát. Eszerint gazdasági feladata, hogy tervszerű, gazdaságos és jövedelmező tevékenységével vegyen részt a társadalmi szükségletek kielégítésében. A társadalmi jellegű feladata keretében az állami vállalat szervezi és előmozdítja a dolgozók szocialista életformájának, gondolkodásmódjának és tulajdonosi feladatának fejlesztését, szakmaipolitikai ismereteik gyarapítását, jóléti, szociális és kulturális igényeinek kielégítését. Űj vállalati kategóriát is bevezet a törvény. Külön szabályozza a közszolgáltató, közüzemi vállalatok működését. Mivel ezek működése iránt különleges követelmények állanak fenn, ezek irányításában is vannak sajátos elemek. így az alapító szerv szolgáltatási kötelezettséget írhat elő és eszközöket is csoportosíthat át. Ezen új vállalati forma ágazatunkra jellemző, ezért számunkra nagy a jelentősége. A beszámoló ezt követően — áttérve a felügyeleti ellenőrzésre és a területi szervekkel való folyamatos és közvetlen kapcsolat kérdéseire — a következőkre mutatott rá: Az OVH igen fontos tevékenysége a felügyeleti ellenőrzés. Ennek fő területei kiterjednek: az erőforrások gazdaságos és rendeltetésszerű felhasználására, a vállalati tevékenység értékelésére, valamint a vezetők minősítésére. A vállalatok és szervek irányítását elsősorban szabályozók alkalmazásával kell végezni. 4
