Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
HÍREK • ESEMtHYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK • HÍREK • ESEMÉNYEK Tanácskozás a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztéséről A MÉM és az OVH együttes ülése A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és az Országos Vízügyi Hivatal közös vezetői értekezletet tartott március 28-án Budapesten dr. Romány Pál miniszter és dr. Gergely István államtitkár elnökletével, amelyen a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú fejlesztési koncepcióját tárgyalták meg. Váncsa Jenő miniszterhelyettes és dr. Illés György elnökhelyettes előterjesztésében kiemelte, hogy a mezőgazdasági és a vízügyi ágak szoros együttműködése szükséges az öntözés, a vízrendezés, a halászat, a mezőgazdasági üzemek vízellátásának és csatornázásának hosszú távú fejlesztéséhez. Az öntözési feltételek kialakításánál nem hagyható figyelmen kívül, hogy hazánk természetes felszíni vízkészletének mintegy 95%-a a szomszédos országokból érkezik, ezért a vízkészletek tározással történő növelésének meghatározó szerepe van. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban is, hogy az öntöző technika továbbfejlesztésénél elsősorban az anyagtakarékos és a kevés élőmunka ráfordítást igénylő megoldásokat kívánatos előnyben részesíteni és gyorsabb ütemben kell a külföldi tapasztalatokat, eredményeket átvenni. Az öntözés-fejlesztés fő területe továbbra is az Alföld. Az elkövetkezendő időszakban mindent megelőzve a II. tiszai vízlépcső által biztosított vízkészlet gyorsabb ütemű hasznosítására koncentrálják az anyagi eszközöket. A következő középtávú tervidőszakok öntözésfejlesztési célkitűzéseiben — így már a VI. ötéves tervben is — a szálas és a tömegtakarmánytermelés mennyiségi és minőségi javítása lesz a meghatározó. Ezért a gyepöntözéseket gyorsabb ütemben kell fejleszteni — állapították meg az együttes értekezleten. Kiemelt feladat a csapadék-utánpótlást azokra a kultúrákra kiterjeszteni — különböző zöldségfajok, ipari célültetvények, cukorrépa, burgonya, stb. — amelyek alapvetően öntözésigényesek. A vízrendezési helyzetet alapvetően meghatározza, hogy hazánk a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik. A csapadékkal való tudatos gazdálkodást az optimális csapadékhasznosítás bevezetését kell a vízrendezés alapvető célkitűzésévé tenni — hangsúlyozták a tanácskozáson. A népgazdaság teherbíró képességének és a koordinációs elveknek megfelelően a fejlesztési munkákat koncentrálni kell. Kiemelten kezelik a kiskörei öntözőrendszer mezőgazdasági területeit, Békés, Csongrád, Borsod és Szolnok megyék belvízsújtotta, valamint Szabolcs-Szatmár megye egyes területeit. A halászat mint alapvető Az Országos Vízügyi Hivatal, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének vezetői a MEDOSZ-Központban — Dr. Gergely István államtitkár és Dr. Dobi Ferenc főtitkár vezetésével — az V. ötéves terv időarányos teljesítését tekintették át, továbbá a következő időszak közös feladatairól tanácskoztak. Az állami és szakszervezeti vezetők eredményesnek ítélték az együttműködést, különösen az ágazati V. ötéves, valamint az éves tervcélkitűzések előkészítésében, a végrehajtás segíélelmiszertermelést szolgáló ágazat fejlesztését indokolja, hogy évről évre növekszik hazánkban az egy főre eső halfogyasztás. Mai ismereteink szerint 1980-ban 3,4 kg, 1985-ben 4,5 kg, 1990-ben pedig 5,9 kg lesz a halfogyasztás hazai termésből. Közös cél ennek érdekében a halászat és a vízkészlet-gazdálkodás jobb összehangolása. A mezőgazdasági üzemek vízellátása és csatornázása terén az elmúlt évtizedekben jelentős változások történtek. A mezőgazdasági termelés ipari jellegűvé vált és ez elsősorban mennyiségi növekedést hozott. A számítások szerint távlatban a mezőgazdasági üzemek részére évi 300 millió m3 vizet kell biztosítani. A használat következtében 73 millió m3 lesz a keletkezett szennyvíz mennyisége, míg a hígtrágyáé 72 millió m3. Ez utóbbiak kezelése, elhelyezése is csak a mezőgazdasági és vízügyi szervek szoros együttműködésével valósítható meg. A MÉM és az OVH közös vezetői értekezletén megállapodtak abban, hogy a hosszú távú fejlesztési koncepció végrehajtására a két főhatóság intézkedési tervet dolgoz ki. tésében, valamint a hatékonyabb gazdálkodás megvalósításában. Jó úton halad a tervezés demokratizmusának fejlesztése és az üzemi demokrácia új fórumrendszerének kialakítása, a bizalmi hatáskörök joggyakorlata. Eredményesek voltak az erőfeszítések az ágazat életszínvonal-politikai céljainak megvalósításában. A megbeszélésen megállapodtak, hogy a Fárt Központi Bizottságának a mezőgazdasággal foglalkozó legutóbbi ülésén hozott határozatai szellemében közösen munkálkodnak az V. ötéves tervcélkitűzések Az OVH és a MEDOSZ vezetőinek tárgyalása 45
