Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

dekvédelme szempontjából nem elég hatékony büntetés. Pedig személy szerint büntetni kellene a felelős vezetőket is, mert a vízügyi hatóságok által kiszabott bírság a vezetőket anyagilag alig érinti. A Víz- és Környezetvédelmi Bizottság, illetve a MOHOSZ vezetősége felvette a kapcsolatot a SZOT-tal. Segítséget, támogatást kértünk a víz- és környezetvédelmi munkánkhoz, hiszen ma már majdnem minden dolgozó szakszervezeti tag, és ahogy a szakszervezetek jól foglalkoznak a dol­gozók érdekvédelmével, a víz- és környezetvéde­lem is a dolgozók és a társadalmunk ügye. A SZOT és a MOHOSZ többirányú együttműködési megállapodásából kitűnik, hogy a SZOT igényli a horgászmozgalom támogatását a környezet- és vízvédelmi feladatok megoldásában. Az SZB-k vegyék munkatervükbe a víz- és környezetvé­delmi ügyet és a gazdasági vezetőket számoltas­sák be, hogy — bírság esetén —■ mire fizették ki a dolgozók nyereségrészesedésének egy részét, és erről a dolgozókat széles körben tájékoztassák. Ahol még nincs, helyes volna üzemen belül tűz­és környezetvédelmi felelősöket is szervezni, akik az SZB aktivistái lennének. Biztos vagyok benne, hogy kevesebb lenne a felelőtlen vízszennyezés. A feladatok jobb ellátása érdekében együttműkö­dünk a Hazafias Népfront Környezetvédelmi Munkaközösségével is. Az Októberi Forradalom 60. éves évfordulójá­nak tiszteletére „Tiszta víz, rendezett vízpart” jelmondattal mozgalmat hirdettünk a horgászok közösségének, amelyhez sok egyesület (főleg ame­lyek saját kezelésű vízzel rendelkeznek) csatla­kozott és év végén a legjobb egyesületek halasí­­tás céljára jutalomban részesültek. 1975—76-ben minden horgász igazolványának melléklete volt egy-egy betétlap, amely vízvédel­mi tudnivalókat tartalmazott. Célunk az volt, hogy az egész horgásztábor vegyen részt a vízvé­delemben. Jelenleg nyomdában van egy újabb zsebkönyv, amely az új környezetvédelmi tör­vényt és rendeleteket is ismerteti és szakmai tá­jékoztatást ad a víz- és környezetvédelemről. A MOHOSZ Víz- és Környezetvédelmi Szakbi­zottsága éves költségvetés alapján működik, éves munkatervet készít, melyet a vezetőség hagy jó­vá. A bizottság a MOHOSZ Horgászati-, Halgaz­dálkodási és Vízvédelmi Osztályával vállvetve dolgozik, amelytől sok segítséget kap. Vannak jó törvényeink a víz- és környezetvé­delemre, de az elmúlt időben nem tettünk meg mindent a társadalmi tudatformálás, nevelés és oktatás területén a víz- és környezetvédelem ér­dekében. Sokkal többet kellene foglalkoznia a víz- és környezetvédelem feladatával a rádiónak, a televíziónak, a sajtónak és minden tömegne­­velő-oktató fórumnak, szervnek. Már az általános és középiskolákban is be kellene a tanrendbe ik­tatni a víz- és környezetvédelmet. Akadnak már idevágó kezdeményezések (szak­körök) és az a tapasztalat, hogy ifjúságunk szíve­sen hallgatja az ilyen tárgyú előadásokat. Javasolom, hogy a Rádió és TV „Mindenki isko­lája” is foglalkozzon a víz- és környezetünk vé­delmével, hiszen az ma már komoly társadalmi ügy, feladat. Legalább a jelenlegi állapotokat őrizzük meg a víz- és környezetünk védelméért végzett munkánk során, illetve a népgazdaság teherbíró képessége szerint javítsunk azokon! Kopasz Ferenc a MOHOSZ Víz- és Környezetvédelmi Szakbizottságának elnöke HÍREK «ESEMÉNYEK «HÍREK* ESEMÉNYEK •HÍREK «ESEMÉNYEK Újítási és börzenap Az Országos Vízügyi Hivatal és a MEDOSZ az újító mozga­lom fellendítése érdekében újí­tási és börzenapot rendezett ja­nuár 25-én a VITUKI-ban. A vízügyi szakemberek az eddig bevezetett és hasznosított mint­egy 150 újításról folytattak esz­mecserét. Megvizsgálták mi­ként lehetne ezeket a vízügyi ágazatban minél szélesebb kör­ben elterjeszteni, a sikeres terv­teljesítés szolgálatába állítani. Az újítási napon és börzén, amelyet az ágazat első ízben rendezett meg, 36 újítás cserélt gazdát. * Tolna megyének jelenleg 19 víztározója van és mintegy 1500 hektár nagyságú halastava. A megyei tanács felkérésére nem­régiben a vízügyi igazgatóság szakemberei azt vizsgálták, hogy a meglevő víztározók hogyan illeszkednek bele a megye infra­struktúrájába és hogyan haszno­sítják a tározókat. Javaslat szü­letett új víztárolók létesítésére. Koppányszántó határában Sza­bályban és Szálka körzetében terveznek mesterséges vízgyűj­tőket. * Termálfürdő kezdte meg mű­ködését Dombóváron. A 330 négyzetméter alapterületű für­dőcsarnok és a hozzá csatlakozó kiszolgáló helyiségek megépíté­séhez a városi lakosok jelentős társadalmi munkával, kommu­nista műszakok tartásával járul­tak hozzá. Ülésezett a VIB A Velence-tavi Intéző Bizott­ság Kulturális és Propaganda Szakbizottsága február elején ülést tartott. A tanácskozáson megbeszélték, miként lehetne kulturális célokra hasznosítani a velencei Beck-kastélyt. Szóba került a Gárdony központjában tervezett múzeum előkészíté­sének ügye is, valamint az agár­di Gárdonyi Géza emlékház fel­újítása, valamint a VIB fennál­lásának 20 éves évfordulójával kapcsolatos megemlékezések, események menetrendje. A tanácskozás végén a részt­vevők megnézték a VIZDOK által a Velencei-tóról készített „Sokarcú tó” című filmet és elis­meréssel szóltak Herczum Péter rendező alkotásáról. 40

Next

/
Thumbnails
Contents