Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

TAPASZTALATCSERE Korszerű fürdőmedence-tető Harkányban A harkányi fürdő IV. sz. ter­málvizű medencéjének lefedése hosszú idő óta komoly fejtörést okozott a Fürdő Vállalatnak. A termálvíz ugyanis sok olyan ás­ványi anyagot, elsősorban kénes sókat tartalmaz oldott állapot­ban, amelyek párolgása mind a beton-, mind az acélszerkezete­ket igen rövid idő alatt korro­dálja. Olyan lefedési eljárást kellett keresni, amely az ilyen célra hagyományosan alkalma­zott héjazatoknál sokkal jobban ellenáll e hatásnak, s ezzel a szerkezet élettartamát jelentő­sen meghosszabbítja. Az utóbbi évtizedben, elsősor­ban külföldön ismét előtérbe kerültek a fából készült építő­elemek és szerkezetek. Legelter­jedtebben Franciaországban, a skandináv államokban és a ten­gerentúli országokban (pl. Bra­zíliában) alkalmazzák, de kifej­lesztésére szinte minden ország­ban így hazánkban is töreked­nek. A faszerkezetek jövőjét az az egyszerű tény biztosítja, hogy a fa — szemben az egyéb építő­anyagokkal — újratermelhető. Gazdaságos alkalmazásának le­hetőségét és reneszánszát a nagyhatású, időálló ragasztó anyagok kifejlesztésének kö­szönheti. Az új ragasztási tech­nológiákkal olyan nagy fesztá­volságú szerkezetek állíthatók elő, amelyek vasbeton- és acél­­szerkezetekkel nem oldhatók meg gazdaságosan. Rétegelt, ra­gasztott fatartók alkalmazásával 80—120 m-es áthidalások is el­érhetők. A ragasztott fatartók alkal­mazásának elterjedésében nagy szerepe van annak, hogy a fa­szerkezetek a vegyi hatásoknak jobban ellenállnak, nedves kö­zegben kedvezően viselkednek, tűzállóvá tehetők, előállításuk nagy tömegben gyorsan és gaz­daságosan megoldható és nem utolsósorban könnyű szerkeze­tek. A rétegelt, ragasztott fatar­tókat általában 30—50 évi idő­tartamra tervezik. A hőmérséklet- és a nedves­ségtartalom-változás következ­tében előálló méretváltozás el­lentétes értelmű, ezért a ragasz­tott fatartók, illetőleg szerkeze­tek gyakorlatilag nem igényel­nek dilatációt. A nedvességtar­talom változásának hatására lét­rejövő alakváltozásoktól a szer­kezetet meg is lehet óvni. A fa­szerkezet ezen tulajdonsága lé­nyeges szempont a vízügyi ága­zat területén való felhasználások esetén. A külföldi és hazai kísérletek bebizonyították, hogy a ragasz­tott faszerkezetek alkalmazása: — gazdaságos, gyártásuk egy­szerű és üzemben előre gyárt­hatók, — műszakilag és esztétikailag egyaránt igényes létesítmények építését biztosítja. A ragasztott, rétegelt fatartók előnyei: — a lamellák hossztoldásával, rétegelésével tetszés szerinti méretű szerkezeti elemek ala­kíthatók ki, úgyszólván hulla­dékveszteség nélkül, —• szilárdságukhoz viszonyít­va kis önsűlyúak. Azonos teher­bírású vasbeton tartónál a fa­tartó 5—8-szor kisebb súlyú, — az agresszív hatásokkal szemben (vegyi anyagok, stb.) viszonylag nagy ellenálló-képes­séggel rendelkeznek, — tartósabbak mint a tömör faanyag, —■ a ragasztott elemek gyor­sított szerelő jellegű építési mó­dot tesznek lehetővé, mivel elő­re gyártási fokuk oly mértékű lehet, hogy a felületkezelés is elvégezhető a gyártó üzemben, — az elemek kapcsolása gyor­san illeszthető és rögzíthető kap­csolóelemekkel lehetséges. Vízi létesítmények építésénél a rétegelt, ragasztott faelemek alkalmazása elsősorban meden­cék lefedésénél jöhet szóba. A harkányi medence faszerkezeté­nek fesztávolsága 37,16 m. Ilyen nagyméretű tartók kialakítására hagyományos szerkezetek nem gazdaságosak, mivel költségük többszörösen túlhaladja a fa­f 37

Next

/
Thumbnails
Contents