Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
TAPASZTALATCSERE Korszerű fürdőmedence-tető Harkányban A harkányi fürdő IV. sz. termálvizű medencéjének lefedése hosszú idő óta komoly fejtörést okozott a Fürdő Vállalatnak. A termálvíz ugyanis sok olyan ásványi anyagot, elsősorban kénes sókat tartalmaz oldott állapotban, amelyek párolgása mind a beton-, mind az acélszerkezeteket igen rövid idő alatt korrodálja. Olyan lefedési eljárást kellett keresni, amely az ilyen célra hagyományosan alkalmazott héjazatoknál sokkal jobban ellenáll e hatásnak, s ezzel a szerkezet élettartamát jelentősen meghosszabbítja. Az utóbbi évtizedben, elsősorban külföldön ismét előtérbe kerültek a fából készült építőelemek és szerkezetek. Legelterjedtebben Franciaországban, a skandináv államokban és a tengerentúli országokban (pl. Brazíliában) alkalmazzák, de kifejlesztésére szinte minden országban így hazánkban is törekednek. A faszerkezetek jövőjét az az egyszerű tény biztosítja, hogy a fa — szemben az egyéb építőanyagokkal — újratermelhető. Gazdaságos alkalmazásának lehetőségét és reneszánszát a nagyhatású, időálló ragasztó anyagok kifejlesztésének köszönheti. Az új ragasztási technológiákkal olyan nagy fesztávolságú szerkezetek állíthatók elő, amelyek vasbeton- és acélszerkezetekkel nem oldhatók meg gazdaságosan. Rétegelt, ragasztott fatartók alkalmazásával 80—120 m-es áthidalások is elérhetők. A ragasztott fatartók alkalmazásának elterjedésében nagy szerepe van annak, hogy a faszerkezetek a vegyi hatásoknak jobban ellenállnak, nedves közegben kedvezően viselkednek, tűzállóvá tehetők, előállításuk nagy tömegben gyorsan és gazdaságosan megoldható és nem utolsósorban könnyű szerkezetek. A rétegelt, ragasztott fatartókat általában 30—50 évi időtartamra tervezik. A hőmérséklet- és a nedvességtartalom-változás következtében előálló méretváltozás ellentétes értelmű, ezért a ragasztott fatartók, illetőleg szerkezetek gyakorlatilag nem igényelnek dilatációt. A nedvességtartalom változásának hatására létrejövő alakváltozásoktól a szerkezetet meg is lehet óvni. A faszerkezet ezen tulajdonsága lényeges szempont a vízügyi ágazat területén való felhasználások esetén. A külföldi és hazai kísérletek bebizonyították, hogy a ragasztott faszerkezetek alkalmazása: — gazdaságos, gyártásuk egyszerű és üzemben előre gyárthatók, — műszakilag és esztétikailag egyaránt igényes létesítmények építését biztosítja. A ragasztott, rétegelt fatartók előnyei: — a lamellák hossztoldásával, rétegelésével tetszés szerinti méretű szerkezeti elemek alakíthatók ki, úgyszólván hulladékveszteség nélkül, —• szilárdságukhoz viszonyítva kis önsűlyúak. Azonos teherbírású vasbeton tartónál a fatartó 5—8-szor kisebb súlyú, — az agresszív hatásokkal szemben (vegyi anyagok, stb.) viszonylag nagy ellenálló-képességgel rendelkeznek, — tartósabbak mint a tömör faanyag, —■ a ragasztott elemek gyorsított szerelő jellegű építési módot tesznek lehetővé, mivel előre gyártási fokuk oly mértékű lehet, hogy a felületkezelés is elvégezhető a gyártó üzemben, — az elemek kapcsolása gyorsan illeszthető és rögzíthető kapcsolóelemekkel lehetséges. Vízi létesítmények építésénél a rétegelt, ragasztott faelemek alkalmazása elsősorban medencék lefedésénél jöhet szóba. A harkányi medence faszerkezetének fesztávolsága 37,16 m. Ilyen nagyméretű tartók kialakítására hagyományos szerkezetek nem gazdaságosak, mivel költségük többszörösen túlhaladja a faf 37
