Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
Az építők munkához láttak Nagymarosi és gabcikovói helyzetkép lyokat) megkerüli. A nagyobb tehetet-í lenségű (sugarú) részecskék pályája f azonban eltér a légpályáktól, ami a J cseppekbe való ütközésüket eredményezi. A felhőképződés pillanatában azonnal megindul a nyomgázok ad- és abszorpciója is. A gázok kimosódása természetesen a felhő alatti légtérben is folytatódik, azaz a csapadék a nyomgázok koncentrációját ezekben a rétegekben is jelentősen lecsökkenti. A vázolt folyamatok hatására a csapadékvíz számos oldott és oldhatatlan anyagot tartalmaz. Ezek koncentrációja általában 0,1—10 mg/l közé esik. Ily módon a felszíni vizek felületére hulló csapadék a folyókba és tavakba különböző anyagokat juttat. A hidrológiával foglalkozó szakembereket természetesen főleg az érdekli, hogy a leírt folyamatok milyen szerepet játszanak a felszíni vizek anyagmérlegében. A száraz ülepedéstől eltekintve kémiai komponensek a tavakba a csapadékvízzel, a talajvízzel, valamint a vízgyűjtőről érkező vizekkel kerülhetnek. Szennyezett területeken természetesen a városi és szennyvizek hatása is jelentős, illetve módosul a lefolyások szerepe is. A csapadékvízzel közvetlenül érkező komponensek jelentőségét sok tényező együttesen szabja meg. így zavartalan (szennyezetlen) környezetben a csapadék hatása függ a vízgyűjtő és a tó nagyságától, valamint a vízgyűjtő területén levő talajok (növények) fizikai és kémiai állapotától. A légszennyeződés jelentőségét többek között az adja meg, hogy a légkörben a szennyező anyagok olyan területek (vízgyűjtők) fölé is eljuthatnak, amelyeken a vizeket közvetlenül szennyeződés egyébként nem éri, illetve a közvetlen szennyeződés nem túlságosan jelentős. Másrészt az antropogén légköri nyomanyagok hatásának megismerése azért is egyre fontosabbá válik, mivel légköri koncentrációjuk számos komponens esetén emelkedik, így ezek az anyagok egyre inkább szerepet játszhatnék a tavak természetes anyagmérlegének megzavarásában. Hazánkban a probléma elsősorban a Balaton eutrofizációja szempontjából vetődik fel. A VITUKI Vízminőségvédelmi Intézetének és az OMSZ Központi Légkörfizikai Intézetének előzetes vizsgálatai szerint (Dobolyi és Horváth, 1978) a nitrogénnek 400%-a, foszfornak 20%-a a csapadékvízzel érkezik a tó felszínére. Dobolyi és Horváth adatait vizsgálva kitűnik, hogy a Balaton mintegy átmenetet képez a szennyezett és szennyezetlen vízgyűjtővel rendelkező tavak között. A Balatonra vonatkozó eredmények azonban viszonylag rövid időszakra vonatkoznak, illetve a száraz ülepedés szempontjából módosításra szorulnak. Ismernünk kellene azt is, hogy a levegőből a tóba jutó komponensek mennyiségének mekkora hányada származik természetes, illetve antropogén nyomanyagokból. Mindez azt jelenti, hogy ezen a területen további intenzív kutatások végzése szükséges. Mészáros Ernő Megkezdődtek a magyar—csehszlovák közös beruházásban megvalósuló Gabcikovó—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéselőkészítő munkálatai az 1977. szeptember 16-án aláírt államközi szerződés értelmében. Az OVIBER irányításával a VIZITERV készíti az építéselőkészítő munkák terveit, a VITUKI pedig a szükséges kutatási, modell-vizsgáiati feladatokat végzi. Dunakiliti térségében megkezdődött a felvonulási terület kialakítása. Ennek keretében folyik a szükséges erdőirtás, Dunakilitinél épül a felvonulási út a felvonulási út építése a község és a Dunakiliti Duzzasztómű között, a mellékágak ideiglenes áttöltése, a végleges műtárgyak kitűzése, a vízmércék telepítése. Elkészültek az első felvonulási létesítmények is az OVIBER, a VIZITERV, a Vízügyi Építő Vállalat, az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság, valamint a Hídépítő Vállalat részére. A Dunakiliti térségében folyó munkák mellett megkezdődtek a terület igénybevételével kapcsolatos kisajátítási eljárások Nagymaros—Visegrád vonalában. Ezek az előkészítő munkák elsősorban a 11. és 12. sz. utak ütemterv szerinti áthelyezését szolgálják. A magyar oldalon folyó előkészítő munkálatok értéke 1978-ban 150 millió Ft. Ez a gondosan egyeztetett építkezés alapozza meg a további munkát, amelynek keretében 1980-ig befejeződik Dunakilitinél a felvonulási telep építése, a munkaterületet körülzáró körtöltés kialakítása. A Nagymarosi Vízlépcsőnél 1979-ben megkezdődik a Visegrád—Dömös közötti útszakasz áthelyezése, valamint a 12. út Nagymaros községen belüli szakaszának átépítése és az itteni felvonulási telep létesítése, munkásszállásul szolgáló lakóépületekkel. 1980 végéig — a mintegy 1 milliárd Ft értékű előkészítő munka révén — mind Dunakiliti, mind Nagymaros térségében kialakul az 1981-ben induló építéshez szükséges terület, befejeződik a kisajátítás és szanálás. Kutatásokat végez a csehszlovák Vízügyi Kutató Intézet (VUVH) is. Központi laboratóriumában többek között a gabcikovói turbinatérben kialakuló nyomásviszonyokat tanulmányozzák. Vizsgálják a gabcikovói hajózsilip töltő-ürítő rendszerét, valamint a hajózsilip szegmens tábla hidraulikai kérdéseit. A Poszony melletti Vájnoryban levő külső laboratóriumban építették fel a Duna Dévény—Dunakiliti szakaszának 1:200 vízszintes és 1:75 magassági léptékű modelljét. Ezen tanulmányozzák a különböző duzzasztási szintekhez tartozó áramlási viszonyokat; a gabcikovói erőtelep csúcsüzemének hatását; a hajó-11
