Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

A munkaerő és állóeszköz hatékonysága természetesen nem kizárólag a műszaki fejlődés eredménye. Többek között hatékonyságként jelenik meg az extenzív kapacitáskihasználás, a munkaidő tartamának változása is.

Vizsgálni szükséges, hogy a munkaerő hatékonyságának, a munkaidő hosszának, a munkáslétszám arányának változása, milyen arányban szolgálta a termelés emelkedését és ez mennyiben függ össze a munkahelyek extenzív kihasználásával, a munkahelyek bővítésével, a létszámstruktúra változásával.

Az ésszerű gépgazdálkodás alapjai

Előző fejtegetéseinkből kitűnt, hogy a különböző munkafolyamatokban egyre több és egyre nagyobb értékű gépi berendezés, felszerelés kerül felhasználásra, vagyis rendkívül jelentős a tárgyiasult munka aránya. Ez indokolttá teszi, hogy rövid áttekintést adjunk a gépgazdálkodás rendszeréről és azokról a szervezési követelményekről, amelyek nélkül ezt a nagy értékű technikai bázist nem lehet sem célszerűen fejleszteni, sem hatékonyan és gazdaságosan működtetni, üzemeltetni. Korszerű szemléletre és jól átgondolt módszerek kialakítására, valamint alkalmazására van szükség annak érdekében, hogy ezen a téren kívánt célt elérjük.

A gépgazdálkodással összefüggő szerteágazó feladatoknál abból kell kiindulnunk, hogy ezt a tevékenységet elsődlegesen az adott vízügyi vállalatra érvényes komplex gazdasági terv keretében kialakított termelési terv szabja meg.

A gépgazdálkodás szervezését az adott vállalat szervezésfejlesztésének részeként kell kezelni, annál is inkább, mivel a kapcsolódó működési rendszertől nem is függetleníthető.

A gépgazdálkodás szervezetének fejlesztését számos tényező determinálja és ezért az egyértelmű kiindulás megteremtéséhez szükséges a következő alapvető kérdések tisztázása:

— Megfelel-e a vállalat gazdasági tervezési rendje a gépgazdálkodás előfeltételeit biztosító szervezéshez szükséges információk szolgáltatására?

— Kielégítő-e a gépgazdálkodáshoz a vállalat, illetve szervei közötti kapcsolati rendszer az üzemelés műszaki és gazdasági feltételeinek biztosításához?

— Kielégítő-e a vállalat működési és ügyviteli rendje a gépgazdálkodással szemben támasztott termelési és gazdasági igények teljesítésére?

— Szükséges-e a gépgazdálkodás rendszerének komplex fejlesztése?

Az eredményes szervezéshez a meglevő állapot teljes feltárása és alapos megismerése ad kiinduló támpontot. Ennek során — a különböző tényezők mellett — figyelemmel kell lenni a gépgazdálkodást befolyásoló veszteségforrásokra, melyek közül a következőkben a legjellemzőbbeket említjük meg:

— a meglevő géppark avult, magas a meghibásodás százaléka és ebből származóan ugyancsak tekintélyes a kieső teljesítmény;

— az elvégzendő munkák (a termelés) folyamatai nem állítják teljes mértékben szolgálatukba a gépi berendezéseket és nem követik tervszerűen a gépek által meghatározott (programozott) ütemet;

— a gépszállításból eredően a programtól eltérő korai vagy késői időpontban történő üzembe helyezés, nem programozott gép alkalmazása;

— a gépi berendezések megfelelő, szakszerű kezelésének hiánya és az ebből származó meghibásodások, nem rendeltetésszerű használat;

— a gépgazdálkodási szervezet fejletlensége;

— a gépek kielégítő kihasználását biztosító információrendszer hiánya;

— a gép (gépek) kezelőszemélyzetének érdektelensége;

— a szakszerű ellenőrzés hiánya;

— az eszközgazdálkodás nem kielégítő volta, amelyből származóan hiányos a korszerűsítés, a karbantartás munkáinak elvégzése;

— a gépgazdálkodási nyilvántartási rendszer alkalmatlansága a gazdaságossági értékelésekhez szükséges információk adására;

— hiányzik az a gazdasági értékelési módszer, amely megbízhatóan alkalmas a gépberuházási döntések várható hatásainak elbírálására, továbbá a gépköltség-tényezők alakulásának okait és egyéb összefüggéseit komplexen feltáró értékelésekre.

A gépek használata a termelésben

A tényleges üzembe helyezésre a gépi berendezés termeléshelyi üzembe helyezését biztosító szerelés végrehajtása, a gép megfelelő próbaüzeme, balesetelhárítási berendezéseinek felülvizsgálata, a kezelőszemélyzet megfelelő kioktatása után kerül sor.

Az egyes gépek üzembe helyezési előírásait e helyen nem részletezzük, azonban megemlítjük, hogy különösen nagy teljesítményű gépek esetén ennek jelentősége fokozott és ezért az egyes szabályozások pontos betartása elengedhetetlen (pl. emelőberendezések teheremelő próbái, végálláskapcsolók működésének ellenőrzése stb.).

Az üzembe helyezés okmányának nem szabad formálissá válnia, ebben rögzíteni kell a végrehajtás tényét, de a funkció tartalmi része ezen messze túlnő és jelentősége mind termelésszervezésileg, mind balesetelhárítási szempontból jelentős.

Az üzembe helyezés utáni használati időszak előkészítése és feltételeinek biztosítása a megfelelő üzembentartás szabályainak oktatása, az üzembentartás szabályzatainak megfelelő, széles körű tudatosítása elengedhetetlen követelmény.

A jól ismert ember—gép—-ember kapcsolat különösen a használat során jelentős. Kíméletlen, nem rendeltetésszerű használat esetén a gép már nem a termelést szolgálja, hanem sok esetben az ütemesség korlátjává válik (várakozási idő növe-31