Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

tett települések vízellátási kérdéseiről. Előterjesz­téseinket a felettes politikai és állami testületek megvitatták és jóváhagyták. Előterjesztésünk nyomán került aláírásra a Nagymaros—Gabci­­kovo Vízlépcsőrendszer megvalósítására kötött magyar—csehszlovák államközi szerződés is. Összefoglalóan azt mondhatjuk: munkában és eseményekben bővelkedő évet zárunk, de abban a tudatban, hogy tennivaló jócskán maradt hátra, amiből az új esztendőre, 1978-ra sem kevés jut. Az 1978. évi feladatok Az 1978. évi feladatokra és ezek sikeres végre­hajtásával kapcsolatos teendők felvázolására át­térve, az OVH elnöke elöljáróban hangsúlyozta, hogy a vízgazdálkodás 1978. évi feladatait is a népgazdaság fejlődésére meghatározott gazdaság­­politikai irányelvek és társadalompolitikai célki­tűzések határozzák meg. A népgazdasági terv fő feladatként az V. ötéves terv 1978-ra eső részé­nek pontos megvalósítását jelöli meg. Ennek ér­dekében a hatékonyság növelésével, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával erősíte­ni kell a népgazdaság tervszerű fejlődését tartó­san elősegítő folyamatokat. Ezt követően a beszámoló a vízgazdálkodás 1978. évi tervének főbb céljait az alábbiakban foglalta össze: A víztermelő kapacitások és az elosztóhálózat, továbbá a csatornázás fejlesztését olyan ütem­ben kell tovább építeni, hogy a közművesítés a helységfejlesztés, közte a lakásépítési programok végrehajtását segítse. A víztermelő kapacitáso­kat napi 100 ezer m3-rel kell növelni, a hálózato­kat pedig oly mértékben kell bővíteni, hogy le­hetővé váljék 90 ezer új lakásnak a vízhálózatba és mintegy 30 ezer lakásnak a csatornahálózatba történő bekötése. E feladat keretében súlypontosan kell kezelni a regionális vízellátó rendszerek fejlesztését, va­lamint a munkáslakta nagy városok, a kiemelt üdülőövezetek és a közegészségügyileg veszélyez­tetett kisebb települések vízellátásának program szerinti megoldását. Az ipari vízhasználatokban a víztakarékos és a vízminőséget óvó technológiák fokozatos beve­zetésének meggyorsítását kell biztosítani. Ugyan­akkor munkába kell venni Budapest, a borsodi iparvidék és a Közép-Dunántúl ipari vízellátásá­nak regionális kialakítását. A mezőgazdasági termelés bővítését és bizto­sításának növelését szolgálja az öntözésre beren­dezett terület 30 ezer ha-nyi növelése és az eh­hez szükséges állami főművek kiépítése. Fokozott figyelmet kell fordítani ugyanakkor az öntöző­­berendezések jó kihasználására, a vízfelhasználás hatékonyságának fokozására. Tervszerűen és engedmények nélkül kell foly­tatni a vizek káros hatásainak elhárítására az ár­­vízvédelmi művek és rendszerek kiépítését és erősítését. A belvízvédelmi rendszerek gyorsabb ütemű kiépítését a súlyponti területekre — Bé­kés, Csongrád, Szolnok megyék, illetve Borsod és Szabolcs megyék érintett térségeire — koncent­ráltan és koordináltan kell végrehajtani. Nagy hozzáértéssel és elszántsággal kell ér­vényt szerezni környezetvédelmi törvényünk­nek: minden lehető eszközzel védeni vízkincsünk minőségét itthon és országhatárainkon kívül egyaránt. Feladatunk a Kiskörei Vízlépcső II. üteme terv­időszakra eső részének megvalósítása a tervezett duzzasztás biztosításával, a térségben felmerült problémák érdemi és gyors megoldásával. Fel­adat továbbá a Nagymaros—Gabcikovo Víz­lépcsőrendszer előkészítésének meggyorsítása és a Csongrádi Vízlépcső beruházási javaslatainak előterjesztése. E célkitűzések megvalósítására alkalmas szel­lemi, emberi és szervezeti feltételeink vannak. Állóeszköz-fejlesztésre is 10,2 milliárd forint áll rendelkezésünkre, melynek 70%-át vízi közmű­vek építésére, 2%-át mezőgazdasági vízszolgálta­tásra, 13%-át vízkárelhárításra, míg 15%-át nagyberuházásokra és egyéb célokra fordítjuk. Feladataink között 1978. évben jelentős helye van a következő középtávú tervre való felkészü­lésnek. Ismeretes a VI. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának általános munkaprogramja és benne a mi feladatunk is. Ennek keretében ez évben az V. ötéves terv várható eredményeinek sematikus elemzését kell elvégezni, valamint mű­szaki-közgazdasági koncepciók rendszerét kell kialakítanunk: érvényre juttatva a hosszú távú vízgazdálkodási tervünk céljait és elveit. Igen fontos, hogy a funkcionális főosztályok készüljenek fel az ágazat olyan gazdálkodási (pénzügyi, munkaügyi, beruházási nemzetközi stb.) koncepcióinak elkészítésére, amelyek bizto­sítják — a tervező munkán keresztül is — a nép­gazdaság egészébe való beleilleszkedést, a fejlő­déssel való lépéstartást, a kívánatos szabályozott­ságot, előrelátást és kifejezik az ágazat sajátossá­gait is. A szakágazati főosztályok ugyanakkor ér­vényesítsék már kész, vagy most születő koncep­cióikat; súlypontos területnek kijelölve a vízkész­letek gyarapítását és védelmét; a vízkárelhárítás fejlesztését; a lakossági és gazdasági vízi közmű­vek kiépítését: a vízi környezet védelmét: és így tovább. E munkát előrelátásnak, tudományos­műszaki és közgazdasági alaposságnak, realitás­­érzéknek és politikai tisztánlátásnak kell jelle­meznie. Előtérbe kell kerülnie az értelemnek, igényességnek és a jó „csapatszellemnek”. Terveink valóra váltásának módja és feltételei Az 1978. évi feladatok felvázolását követően az államtitkári beszámoló megvilágította azokat a kérdéseket, melyek elengedhetetlenek a célkitű­zések sikeres végrehajtásához. Ennek kapcsán az OVH elnöke rámutatott a következőkre: Az 1978. évi népgazdasági terv, ezen belül a vízügyi feladatok valóra váltásának feltétele, hogy az irányítás és a végrehajtás minden szint­jén növeljük a tervszerűséget, a hatékonyabb munkára irányuló erőfeszítéseket. E minőségileg magasabb követelmények teljesítése cselekvő 2

Next

/
Thumbnails
Contents