Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-11-01 / 5. szám

KÉPALÁÍRÁSOK

1. Vibrációs résfalépités bentonitcement-kőpor szuszpenzióval

2. A felvízbe épített Wallseei iker hajózsilip

3. A Wallseei vizlépcső az alviz felől

4. Az Altenwörthi hajózsilip alvízi várakozója

5. Épül az Abwinden—asteni vízlépcső. Előtérben az alvízi várakozó partfala

Az egyes vízlépcsők jól szemléltetik a technikai fejlődést is. Például a főbb szerkezeti elemek egységesítése, az olajhidraulikus mozgató berendezések alkalmazása, kettős kampós táblás gátak helyett billenő szegmens gátak használata, szegecselt szerkezetek helyett hegesztett táblák készítése nagymértékben hozzájárult a hasznosítási program a korábbinál gyorsabb ütemű megvalósításához. A műtárgyak átvágásban történő elhelyezése révén — Jochenstein, Ybbs és Aschach még mederben épült — a hajózsilipek felvízi elrendezésével,

Illetékes osztrák szervek 1978. június 20-án döntést hoztak a következő vízlépcsőről. Ezek szerint még 1978 őszén megkezdik a 2037 folyamkilométer szelvényben a 185 MW teljesítményű MELKi vízlépcső építését.

A továbbiak során a 2012 folyamkilométerben a RüHRSDORFi vízlépcső építésével számolnak, várhatóan 1982— 1985 között, amelyet a GREIFENSTEINi 280 MW kapacitású vízerőmű követ. A WIEN vízlépcső után kerül sor — az újabbán módosított koncepció szerint — az utolsó, a HAINBURGi vízlépcső építésére. Az 1830 folyamkilométer közelébe helyezendő vízlépcsővel elhagyhatóvá válik a korábbi tervekben még szerepeltetett REGELSBRUNNi vízlépcső, valamint a WOLFSTHAL—BRATISLAVA vízlépcső. Az így kialakított program lehetővé teszi, hogy az osztrák Duna-szakasz teljes hasznosítását 1993—1994-re befejezzék.

Dr. Nagy László

15