Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
Átadták a Csőrréti tározót Hazánk egyik leglátogatottabb üdülési, turisztikai és gyógyközpontja a Mátra. E térség a vadászat és a téli sportok központja is. A terület jellegéből adódóan rendkívül fontos társadalmi és politikai kérdés a közműellátottság — ezen belül is az ivóvízellátás, a szennyvíztisztítás és elvezetés. Az OVH és a Heves megyei Tanács VB idejében felmérte a szükségleteket, amelyek a közműves fejlesztés elengedhetetlen feltételei. A Mátravidéki Regionális Vízmű megvalósításának szükségessége 1960- ban merült fel. Terv készült, amely szerint az I. ütemben a Mátra É-i oldalán elhelyezkedő települések vízellátását biztosító Köszörű-völgyi felszíni víztározó megvalósítása vált szükségessé, amely Párád, Parádfürdő és Recsk vízellátási kérdéseit hosszú távlatra megoldotta és lehetőséget biztosít a környék további településeinek a vízműhöz történő csatlakozásra. A II. ütemben a Nagy patakból nyert felszíni víznek lassú szűrőn való tisztítása és fertőtlenítése után Mátraháza részére történő szolgáltatását irányozták elő. Ezek a művek is megépültek, így Mátraházán a vízellátási nehézségek megszűntek és további üdülőfejlesztést lehetett végrehajtani, vizet lehetett szolgáltatni a Sástói camping felé és meg lehetett oldani Kékestető vízellátási gondját is. A III. ütemben tervezett Csórréti tározó megvalósítása után jelentősebb bővítés nélkül biztosítani tudják a távlati igényeket is. Most, amikor már a Csórréti tározó is megvalósult, a Nagy pataki vízmű lassú szűrője elveszti elsődleges szerepét a vízellátás megoldásában, de jelentősége nem csökken. A Mátravidék vízellátási kérdéseinek megoldását jelentő koncepcióterv — különösen a Közép-Mátravidék esetében — részletesen feltárta a vízellátási lehetőségeket, mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból. Komoly műszaki gondot jelentett a hegyvidéki jellegből adódó magasságkülönbségek leküzdése, ami több helyen a szokásostól eltérő nagy nyomás alkalmazását tette szükségessé. A Csórréti tározó, az egész Közép- Mátravidék vízellátását távlatban biztosítani tudja. A tározó a Nagy patak völgyét lezáró térben összegyűjti az év folyamán ingadozó vízhozamú patak vizét, amely víztisztítás után ivásra alkalmassá tehető. A tározó a Nagy patak csórréti szelvényében létesült. Vízgyűjtő területe 8,38 km2, a Mátra hegység D-i oldalán terül el, nagy részét erdő borítja, altalaja kötött. A tározó hidrológiai méretezése 5 éves folyamatos vízhozammérések idősora és 36 év csapadékadatainak felhasználásával történt. A tározó hasznos térfogata 1 millió m3. Az árapasztó méretezése 200 éves gyakoriságú árvíz 20 m3/s-ra adódott. A tározó legnagyobb részén az alapkőzetet az anderzit csoportba tartozó, több száz méter vastagságú eruptívum jelenti, melyet mállott törmelékes réteg fed. A völgyzáró gát hossza, a koronán mérve: 190 m; maagssága 27 m. A legnagyobb talpszélessége: 208,5 m; korona szélessége 6 m. Az egyesített vasbeton műtárgy a gáttérbe épül be és lebonyolítja a tározó teljes üzemeltetését. A gátépítés alatti vízelvezetést is biztosította. A műtárgy 6,5 m külső átmérőjű kettős falú toronyból áll, melyen bukótölcsér található. A toronyrész aljához csatlakozik az 1,6X2,0 m belméretű, négyszög keresztmetszetű vb. csőalagút, amely csillapítómedencében végződik, ahonnan a víz az alvízcsatornába jut. Az összegyűjtött felszíni vizet a tározó alatt létesített víztisztító műben tisztítják. A telep átlagosan 2800 m3/nap csúcsterhelés esetén maximálisan 3600 m3/nap vízmennyiség tisztítását tudja elvégezni. A többszintes víztisztító épület külső oldalfalai vasbeton keretek között elhelyezett zöld színű kopilit üvegből készültek. A zöld szín a víz algásodásának megakadályozását és a legyek és egyéb rovarok távol tartását szolgálja. A víztisztító épület alatt található a vízmű üzemelése szempontjából feltétlenül szükséges üzemviteli épület, amelyben az irodák, szociális helyiségek, laboratórium, árvédelmi raktár és egyéb helyiségek kerültek elhelyezésre. A víztisztító épület géptermében elhelyezett nagynyomású szivattyúk közül kettő Mátraháza és Kékestető vízellátását szolgálja. A szivattyúk által felemelt A hagyományos szalagátvágás víz Mátraháza átmeneti vízellátását eddig biztosító, korábban megépített 0 150 mm-es acél nyomóvezetéken keresztül a Vörösmarty üdülő érintésével jut a Mátraháza fölött épült ellennyomó medencébe. Innen indulnak a Mátraházát ellátó, korábban megépített elosztóhálózat vezetékei. Innen további átemeléssel biztosítják Kékestető ellátását is. A gépházban elhelyezett másik két szivattyú Galyatető felé szállítja a vizet. A nagy magasságkülönbség miatt a vízműtelep és Galyatető közötti hidraulikus felezőpontban átemelőtelep létesült. Galyatetőn a víz 2X200 m3-es medencébe kerül. Ez a medence biztosítja a Galyatető részére szükséges vizet és a távolabb fekvő települések felé átfolyó medenceként üzemel. A Mátravidéki Regionális Vízmű beruházási programját a VIZITERV a további koncepcionális terveknek megfelelően 1968. szeptemberében szállította le, amelynek jóváhagyása után 1970-ben elkezdődött a kiviteli tervek készítése, amely több ütemben került leszállításra. 1973 végéig a VÍZITERV tervei alapján és tervezői művezetésével megindult a kivitelezés. A Ge-Az avató ünnepség 3
