Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
1975-ben a Legfőbb Ügyészség az Országos Vízügyi Hivatal hatósági felügyeleti, ellenőrzési és irányító tevékenységiének törvényességét is megvizsgálta. A Vizsgálat alapvető célja a törvényességért való felelősség erősítése volt. A vizsgálat állapján tett intézkedések nyomán javult a főhatóság által az első fokú vízügyi hatóságoknál gyakorolt felügyeleti, ellenőrzési tevékenység és e vizsgálat is kihatott a hatósági munka javítása érdekében megvalósított szervezeti változásokra. Az ügyészi szervek figyelemmel kísérik az Országos Vízügyi Hivatal jogszabályalkotó tevékenységét is, valamint a vízügyi jogszabályok érvényesülését. Abban az esetben, ha jogszabálysértést tapasztalnák e téren, megteszik a szükséges intézkedéseket. A vízügyi szervek és az ügyészségek közötti megfelelő együttműködésnek is köszönhető, hogy az ügyészi vizsgálatok, intézkedések általánosságban eredményesek voltak. A vízügyi hatósági tevékenység törvényességémak, a vízügyi hatósági és az ügyészi szervek munkakapcsolatainak, együttműködésének további erősítéséhez az ügyészség a maga eszközeivel a jövőben is hozzá kíván járulni. E törekvés eredményességének egyik feltétele a kölcsönösség, tehát az, hogy a vízügyi hatóságok is igényeljék az ügyészi közreműködést, munkájuk 'törvényességének biztosításában. Dr. Sátori János főoszítályügyész Legfőbb Ügyészség Jogszabályok a vízgazdálkodási társulásokról Az ország mezőgazdaságilag is művelhető területének több mint 90 százalékára terjed ki a vízi társulatok érdekeltsége. Működési területükön közcélú, állami vízgazdálkodási feladatokat oldanak meg, tehát népgazdasági igényt teljesítenek, s ezzel párhuzamosan érdekeltjeik, főként a mezőgazdasági nagyüzemek földterületén helyi vízrendezési, vízhasznosítási és egyéb vízügyi munkákat végeznek. Az 1958 óta létrejött vízi társulatok — jelenleg 83 — eddig 51 ezer kilométer hosszú csatorna építésével és (kisebb patakök, egyéb vízfolyások medrének szabályozásával vettek részt a vízrendezésben, s 111 millió köbméter földet mozgattak meg. A talaj termőerejének növelését segítették meliorációs munkálatokkal, s a mezőgazdasági vízhasznosításban 1975-ben mintegy 100 ezer hektár öntözésével vettek részt. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó társulati mozgalom másik ágában működnek a vízmű- és csatornamű társulatok. A közműberuházások lebonyolítására fogják össze az érdekeltek erőit, amelyhez hasonló arányú támogatást nyújt az állam is. Eddig 11 ezer (kilométer hosszú vezeték megépítésével 2 millió falusi és (kisvárosi lakos ellátására hoztak létre korszerű vezetékes vízmüvet. Így már több mint ezer (község rendelkezik vízművel, s a jelenleg működő 505 társulat beruházásának megvalósításával további több százezer lakos jut vezetékes ivóvízhez, és csatornaműhöz. Ezek a társulatok eddig 8 milliárd forint értékű beruházást bonyolítottak le. A vízgazdálkodási társulatok — tehát a vízi társulatok, valamint a vízmű- és csatornatársulatok együttvéve a vízgazdálkodási ágazat beruházásainak 24 százalékát bonyolították le az előző ötéves tervidőszakban. Több mint 10 évvel ezelőtt jelentek meg a társulatok működését meghatározó jogszabályok, amelyek jelentősen hozzájárultak a társulati mozgalom (kibontakoztatásához, de az időközben megváltozott gazdasági körülmények között már sok tekintetben fékezik a gyorsabb előrehaladást. Ezért volt szükség az új törvényerejű rendeletre, amely hatékonyabban hozzájárul a társulati mozgalom fejlesztéséhez, demokratizmusának kiszélesítéséhez, és a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbb hasznosításához. A társulati önkormányzat demokratizmusának kiteljesülését segíti az új jogszabály a társulati tagok és a választott testületek jogkörének kibővítésével, a döntések demokratizmusának erősítésével, a társulati önállóságot ind'oköiaitlanul szűkítő központi előírások feloldásával. A vízgazdálkodási ágazatban foglalkoztatottak 16 százaléka, több mint tízezer dolgozó áll a társulatok alkalmazásában, s termelési szolgáltatási tevékenységük értéke évente mintegy másfél milliárd forint. A vízi társulatok tetemes gépparkkal és más állóeszközökkel is rendelkeznek, s így közérdek, hogy erőiket minél hatékonyabban hasznosítsák. Ezt az érdeket hangsúlyozza a mezőgazdasági nagyüzemeknek az az igénye, hogy a vízi társulatok közcélú feladataik ellátása mellett — azonos kedvezmény alapján — elvégezzék a mezőgazdasági nagyüzemre tartozó, úgynevezett üzemi vízgazdálkodási munkáikat is. Az új jogszabályok most már lehetővé teszik e feladatok törvényes elvégzését, mert a társulat alapfeladatává nyilvánították az érdekeltek megrendelésére, térítés ellenében végezhető üzemi vízi munkákat is. Ugyanakkor lehetőséget nyújtottak, hogy a szabad kapacitások kihasználására más vízgazdálkodási munkákban is részt vegyenek. A települések közműves vízellátását és csatornázását segítő vízmű- és csatornámű-társulatok lényegében beruházóként működnék, az elkészült létesítményeket pedig átadják üzemeltetésire a területi közművállalatnak. Az eddigi jogszabályok szerint azonban ügyviteli szervezetük továbbra is fennmaradt, hogy behajtsa a részletekben fizetendő érdekeltségi hozzájárulást és törlessze a bankhiteleket. Az új törvényerejű rendelet lehetőséget ad arra, hogy az építés befejezése után a vízmű-, illetve csatornamű-társulat felszámolható legyen. A törvényerejű rendelet 1978. január 1-én lépett életbe. 27
