Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
A Kiskörei Víztározó új és régi gátjainak mintakeresztszelvényei. A gátak építése, illetve erősítése során 2,1 millió m3 föld került beépítésre 6. ábra A Nagykunsági Főcsatorna mintakeresztszelvénye m Orsz. Ouzzosztás megkezd, előtt Duzzasztás megkezd utáni Jelmagyarázat talajvízszint о Tisza vizáll. töltéitöl 2897sz lakban 300m 2898sz. hátban 700m Tiszafürednél пинг 1975 j 5. ábra Az árvizek hatása a Kiskörei Víztározó mentén levő területek talajvizszintjére A Főcsatorna — a vízátvezetésen, valamint saját rendszerében az öntözőtelepek és a halastavak számának és területének nagyarányú növelésén, valamint a belvízmentesítés fejlesztésén kívül, a csatorna nagy szélessége miatti nagy vízfelület eredményeként — horgásztelepek és helyi üdülési központok kialakítását is lehetővé teszi. Ilyenek a Tiszalöki Keleti-főcsatorna és a Kiskunsági öntöző Főcsatorna mentén is már szép számmal vannak. Megállapíthatjuk: A Kiskörei víztározó és a Nagykunsági Főcsatorna főága valóban a mai vízgazdálkodásunk két legnagyobb jelentőségű létesítménye lett. Vízkészletnövelő hatásuk nemcsak a Nagykunsági öntözőrendszert érinti, hanem — a Maros kivételével — az egész Tisza völgyet is. Az eredmény: mintegy 200 000 hektárral növelhető az öntözőterület, továbbá jelentős mértékben növekedett az ipar részére rendelkezésre álló vízkészlet is. A Nagykunsági Főcsatorna térségében az öntözőtelepek és a halastavak jelentős növelési lehetőségén kívül javult a belvízmentesítés is. Megkezdődhet a vízi sportok és az üdülés fejlesztése is. Az árvízvédelmi gátak erősítése nagy térségekben tette biztosabbá az árvízvédelmet. A tározó gátja mentén a szivárgó csatornák hatásterületén nagymértékben csökkennek a fakadó vizekből keletkező károk, sőt a belvízkárok is. A víztározó növeli a vízienergia-termelést. Bővíthető a Leninvárosi Hőerőmű, továbbá megélénkülhet a strandolás és üdülés, lendületet kaphat a vízi sport, továbbá a vadászat. Budavári Kurt 20