Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-09-01 / 3. szám
Példás együttműködés a vízgazdálkodás területén Kéki patak rendezése Balatonfii reden A tanácsi szervek vízgazdálkodási célokra fordítható anyagi forrásai jelentősek. Ezeket zömében a vízellátás és a szennyvízkezelés emészti fel, s olyan feladatokra, mint a vízfolyásrendezés igen csekély hányad marad. A fejlődő települések rendezése a vízelvezetés nélkül nem oldható meg, ezért a hiányzó anyagi eszközök előteremtése végett a tanácsi szervek a vízgazdálkodási és egyéb ágazatok segítségét igénylik. Ennek a járható és egyelőre szinte kizárólagosan ajánlható útnak bemutatására kiváló példa a balatonfüredi Kéki patak rendezésének története. ELŐZMÉNYEK Balatonfüred város általános rendezési tervében a Kéki patak mentén elterülő részben beépített, részben beépítetlen sávon új, korszerű városnegyed felépítése szerepel. A város vezetősége az új városnegyed kialakítását a közeli jövőben kívánta volna kezdeni, a munkának azonban előfeltétele a patakrendezés. A város tanulmánytervet készített a patakrendezésről, amelyből kiderült, hogy a munkálat igen költséges, a város a fedezetet előteremteni nem tudta. A MEGOLDÁS KERESÉSE Kiderült a város anyagi lehetőségeinek mérlegelése alapján, hogy a patakszabályozás céljára szükséges területek megszerzésére és a szanálások kártalanítására a fedezet valószínűleg előteremthető. Ezek után a város vezetősége megkereste a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, s kérte: nyújtson a tanácsi kezelésű vízfolyás rendezéséhez segítséget. Bár a vízfolyás vízgyűjtő területének és vízhozamának nagysága nem éri el azt a mértéket, amely az állami kezelésű vízfolyások hasonló jellemzőire alsó hatásként érvényes, az érvek alapján javasolhatták az Országos Vízügyi Hivatalnak a patak alsó, nagyobb vízhozamú szakaszának állami kezelésbe vételét. DÖNTŐ ÉRVEK — A rendezetlen vízfolyás a Balaton medrét, partját és vízminőségét kedvezőtlenül befolyásolja és ez messze túlnő a városi érdekeltségen. — A város idegenforgalmi és gyógyhelyi jelentősége országos, látogatottsága rendkívül nagy, s ez a fejlesztési eszközöket ilyen irányban elvonja. Az előterjesztés nyomán az Országos Vízügyi Hivatal a szóban forgó patakszakaszt állami kezelésbe vette. Még mindig nem volt fedezet a felső patakszakasz rendezésére. Időközben azonban be lehetett vonni a Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottság Titkárságát az előkészítő tárgyalásokba. A közgyűlés a programbavételt és az anyagi támogatást elfogadta. Három önálló szervezet összefogása és együttműködése révén előteremtették a közérdekű munka fedezetét. A MŰSZAKI TERV A város által készített tanulmányterv átdolgozásával és kiegészítésével a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság elkészítette a Kéki patak rendezésének beruházási programját, majd ennek jóváhagyása után kiviteli tervét. A program és a kiviteli terv át- és egybefoglalja az állami és a tanácsi patakszakaszt, ugyanis a Balatonfejlesztési Tárcaközi Bizottság Titkársága az anyagi támogatás egyik feltételeként megszabta az egységes tervezés és lebonyolítás biztosítását. így a Vízügyi Igazgatóság a tanácsi beruházásnak is lebonyolítója lett. A Kéki patak a balatonfüredi Lászlóhegy felől érkezik, s a belterület határát átszelve a közismert „Marina" szálloda és nemzetközi kemping között elhaladva torkollik a Balatonba. A vízfolyás medre elhanyagolt: fel - iszapolódott és rossz vonalvezetésű. A 71-es számú fő közlekedési út és a benzinkút környékén gyakoriak a kiöntések, mert még a kisebb árvizek hozama sem fér el a mederben. Városképi szempontból rossz hatást kelt a kialakítatlan, szabálytalan patak és környezetében a kiépítendő városközpont nem telepíthető alapos vízrendezési beruházás nélkül. A tervezett munkálat célkitűzései: — mederbővítés az árvízi vízhozamok kiöntés nélküli levezetésére, — medermélyítés a magas talajvízszint leszállítására, — mederburkolás a meder állandósításé ra, — ahol helyszűke miatt a megnövelt nyílt meder nem fér el, ott föld alatti zárt vezeték létesítése, — hordalékfogó építése, — torkolati mű építése a balatoni vízminőség óvása végett, — vonalvezetés javítása, átmetszés létesítésének mértékéig, értékes objektumok érdekében, például most épülő SZOT oktatási központ, 71-es számú fő közlekedési út stb. A patakszabályozás munkája a balatoni torkolattól a belterületi beépítettség felső végéig terjed s így 2460 méter hosszon készül. Jellemző munkamennyiségek: Földmunka 17 269 köbméter. Helyszíni beton 313 köbméter. KDT jelű vasbeton mederburkolat 6180 négyzetméter. Homokos-kavics ágyazat 618 köbmé-Szabályozatlan, elhanyagolt, növényzettel benőtt eredeti meder 21
