Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-09-01 / 3. szám
erő-felhasználással valósíthatnánk meg (például vízkezelő telepek, nagyobb vízellátó- és csatornarendszerek). E területen a gépesítés automatizálás és munkaerő kapcsolatának még egy szociálpolitikai vonzatát szeretném kiemelni. A szennyvízelvezetés és tisztítás üzemelési szintje emelésének ma egyik legnagyobb fékezője a munkaerő szakmai összetétele, ami viszont elsősorban higiéniai, társadalomelőítéleti problémákra vezethető vissza. Sajnos ennek meg is vannak a reális tényezői! A szennyvízelvezetés és tisztítás minden folyamatában nagyon gyors ütemben olyan szintű gépesítést és automatizálást kell elérnünk, hogy az ott dolgozók magával a szennyvízzel csak a legkisebb mértékben kerüljenek közvetlen kapcsolatba. Balatonfüredi víztisztító mü szűrő-szabályozása Automatizált esőztetö szivattyútelep, Mezőhék Székesfehérvári vízmű üzemirányító központja A vízgazdálkodás technológiai folyamatai mai automatizálásának egzakt megítéléséhez sajnos nem áll rendelkezésre megfelelő statisztikai adat. Megközelítő képet adnak erre azok a becslések, melyeket a meglevő mintegy 125 milliárd forint vízgazdálkodási állóeszköz-állomány szakmai összetételének vizsgálatára végeztünk. Eszerint a szorosan vett irányítástechnikai berendezések állóeszköz értéke az összes állománynak csak mintegy 0,4—0,5 százalékát teszik ki. Legmagasabb az irányítástechnikai berendezések aránya a közüzemi és ipari vízellátás terén, ahol ez megközelíti az állóeszközérték 1 százalékát. Legalacsonyabb természetesen a vízrendezés, árvízvédelem, folyam- és tószabályozás terén. Az állóeszközeink összetételének ilyen módon történő értékelése ugyancsak nem ad önmagában világos képet az automatizálási szintünk megítéléséhez. Külföldi vízgazdálkodási tapasztalatok és a hazai más, technológiai bonyolultságában hasonló folyamatok automatizálásánál korszerűnek ítélik a létesítményeket, ha az irányítástechnikai berendezések értéke az összállomány 3—5 százalékát eléri. Ebben a megvilágításban azt kell látnunk, hogy technológiáink automatizálásában csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Egyes folyamatok irányítástechnikai megoldásainál még a folyamatos mérésregisztrálás is hiányzik (például vízkezelés), sőt több technológiai részfolyamat gépesítését se valósítottuk általánosan meg (például gerebek tisztítása, vegyszeradagolás, tolózár-működtetés stb.). Az is igaz viszont, hogy az elmúlt 5— 10 évben az automatizálás technikai megoldásai zömmel megszülettek és ezek az új létesítményeknél mindig beruházásra kerülnek. A folyamatos üzemük viszont csak részben valósul meg az üzemelő szakszemélyzet, a szerviz és javítószolgálat hiánya miatt. Szerencsére azonban vannak elfogadhatóan működő kisebb-nagyobb rend-16
