Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-09-01 / 3. szám
védelemmel kapcsolatos kutatással. Általánosságban az állapítható meg, hogy a vízellátás és csatornázás technológiáinak, valamint a berendezéseinek fejlesztésére irányuló kutatások terén az elmúlt időszakban néhány szakterületen jelentős előrehaladás volt. Ilyen kutatások irányultak a felszíni és felszín alatti vizek ivóvíz célú termelésének és kezelésének fejlesztésére, amelyek célja a tisztítás technológiai folyamatának gyorsítása és ezzel a műtárgyak méreteinek csökkentése. Hasonlóan kívánatos a felszíni vizek ipari célú kezelésére irányuló kutatás is. A másik fontos súlyponti kutatási csoport a szennyvizek tisztítási technológiájának fejlesztése. A vízkészletek nagysága, valamint a vízpótló és átvezető létesítmények egyre növekvő fajlagos költsége szükségessé teszi, hogy a mérlegegyensúly fenntartását ne csak a készletoldal növelésével, hanem az igényoldal csökkentésével is elősegítsük a gazdaságosság szem előtt tartásával. Ezért foglalt állást a KB Gazdaságpolitikai Bizottsága, hogy az iparban a jelenlegi évi 6—7%-os vízigény-növekedés a következő évtizedekben 3—3,5%-ra csökkenjen és a többszörös vízhasználatok lehetőségének megteremtésével a vízgazdálkodásnak meg kell előznie a szükségleteket, hogy a vízhiány ne váljék társadalmi, gazdasági fejlődés fékezőjévé. E követelmények szükségessé teszik, hogy racionális legyen a vízfelhasználás, ésszerű takarékosság érvényesüljön a lakosság, a közületek, az ipar és a mezőgazdaság területén. A vízügyi ágnak tehát segíteni kell megoldani a már meglevő ipari üzemek belső vízgazdálkodási problémáit. Itt a rekonstrukciók során a víztakarékos technológiákra való áttérést kell segíteni. Másrészt el kell érni, hogy az új ipari üzemek víztakarékos technológiával települjenek. Nem elég csak a nagyberuházásokat figyelemmel kísérni. Más népgazdasági ágazatok fejlődéséről, területi elhelyezkedéséről, vízigényéről, szennyvíz kibocsátásáról információval kell rendelkezni. Ez ugyanis előfeltételét képezi a megalapozott vízgazdálkodási tervezésnek is. Ezért örvendetes az OVH kezdeményezése az ipari tárcák felé a víztakarékos ipari vízgazdálkodás koncepciójának kidolgozására. A korábbi időszakhoz képest környezetvédelmi szempontból kedvezőnek ítélhető az is, hogy az ipar vízgazdálkodási beruházásainak súlya a szennyvízelvezetés és tisztítás irányába tolódott el. A Gazdaságpolitikai Bizottság állásfoglalásának megfelelően elkészült a mezőgazdasági vízgazdálkodás hosszú távú koncepciója. Ez az első ilyen koncepció, amely komplexen tartalmazza a mezőgazdaság egészét érintő vízgazdálkodási kérdéseket: az öntözést, a belvízvédekezést, a mezőgazdasági üzemek vízellátása és csatornázása kérdéseit, valamint a halastavak vízellátását. A koncepció fontosságát mutatja egyrészt, hogy a friss víz felhasználásának egyharmada a mezőgazdaságban történik, ezért a mezőgazdaságvízgazdálkodásának színvonala az egész vízgazdálkodás szempontjából fontos, másrészt pedig a mezőgazdasági termelés növelésében a mesterséges csapadék szerepe növekszik. Ugyanis a természetes csapadékok maximális kihasználása után mindinkább a termesztett növények vízszükségletéhez igazodó mesterséges vízpótlás igénye jelentkezik. A koncepció különösen jelentős a KB 1978. március 15-i határozata tükrében, mely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési feladatait fogalmazta meg. A mezőgazdaság távlati célkitűzéseit csak a fejlett és korszerű vízgazdálkodás mellett tudja teljesíteni. A vízügyi szervek feladata, hogy az öntözésre berendezett területek hatékony kihasználásához a tervezett öntözésfejlesztés vízügyi feltételét, a víz szükséges mennyiségét és minőségét biztosítsák. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vízügyi szervek az öntözés feltételét megteremtették. Az előirányzott öntözésfejlesztés azonban az eddiginél még nagyobb feladatokat, a mezőgazdasággal összehangoltabb munkát tesz szükségessé az ágazatban. Fontos a fejlesztésnél a költségtakarékosság, a víztakarékossági technológiák megvalósítása. Ennek a feltárása és realizálása, valamint a fejlesztés súlyozása. A vízkészletek jobb hasznosítása érdekében célszerű, hogy a vízkészletek indokolatlan lekötésében a jelenleginél nagyobb legyen az üzemek anyagi érdekeltsége. Hazánk természeti és domborzati viszonyaiból adódóan a vízgazdálkodási feladatokban nagy súllyal szerepel a vízrendezés. A vízigények és a vízhasználatok növekedése, valamint a vízkészletek minőségi veszélyeztetettsége szükségessé teszi a csapadékkal való tudatos gazdálkodást. Ezért fontos feladat a hazai vízgyűjtők felkészítése a csapadék fogadására, elhelyezésére, szükség szerinti kezelésére, hasznosítására és levezetésére. A fejlesztések eredményeként nőtt a csatornasűrűség, a szivattyúkapacitás, a levelezési idő pedig 16 napra csökkent. A fejlődés ellenére a belvízkárok csökkenése nem kielégítő. Ezt csak fokozza, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a beruházások erőteljes növekedése miatt a kárérzékenység nőtt. A belvízhelyzetet a fő- és az üzemközi csatornák kiépítettsége mellett befolyásolja az is, hogy az üzemi csatornahálózat kiépítettsége sok helyen elmarad az előbbi kettőtől. A föld, mint a mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze, számottevően befolyásolja a termelési ráfordítások hatékonyságát. Ezért a föld állapotának iavítása, termelőképességének fokozása fontos feladat. Ebben pedig a talaj vízháztartásának, a vízrendezésnek kiemelkedő a szerepe. Az elfogadott koncepció jelentős fejlesztést tűzött ki célul. A fejlesztések során biztosítani kell, hogy a területi vízrendezési tevékenység épüljön be a vízrendezés országos rendszerébe. A mezőgazdaság teherbíró képességének és a koordinációs elveknek megfelelően a fejlesztési munkát koncentrálni kell. A munkák sorrendjét úgy kell meghatározni, hogy elsősorban a vízkárral leginkább sújtott területeken, továbbá a vízkárokra leginkább érzékeny nagy termelési biztonságot igénylő területeken kerüljenek megvalósításra. A belvízelvezető rendszerek fejlesztésével összhangban meg kell valósítani a csapadékvizek jobb hasznosítását, tározók építésével, összehangolt fejlesztés szükséges a főművek, a főcsatornák, az üzemközi- és az üzemi csatornák között. A tapasztalatok alapján összegezve megállapítható, hogy a vízügyi ág vezetése helyesen látja a vízgazdálkodás társadalmi és népgazdasági feladatait. Az ágazat egésze szervezetten és tervszerűen dolgozik azok megvalósításáért. A Központi Bizottság, majd ezt követően a kormány beszámolója az Országgyűlés előtt értékelte V. ötéves tervünk megvalósításának helyzetét. Rámutattak arra, hogy terveink, határozataink jól, helyesen mérik fel külső viszonyaink változását és belső lehetőségeinket. Most azonban fejlődésünk olyan szakaszába értünk, amikor a végrehajtásra kell összpontosítanunk minden erőnket. Ezért is van, hogy mondanivalómban nem foglalkoztam olyan jelentős kérdésekkel, mint a vízi-környezetvédelem politikája, vagy éppen az OVH nemzetközi kapcsolatai, hanem a gazdasági építőmunka legégetőbb napi problémája közül emeltem ki néhányat. Természetszerű azonban az is, hogy a végrehajtás szervezettségének, figyelmének a javítása munkánk minden területét át kell hassa, így az itt nem említetteket is! Dr. Gősy Sándor Erősítik az árvízvédelmi vonalat Csőzsilip Vajastoroknál A háromszázhuszonöt millió forintos beruházás az Alsódunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Baja és Dunapataj közötti területén 1975-ben kezdődött. Az 1981-ig tartó munkák során ötvenegy kilométer hosszúságú töltést erősítenek meg. Ez az eddigi legnagyobb tetőzési szinttel levonuló vizek ellen is megfelelő, biztonságos védelmet nyújt. A földmunkákkal egyidőben árvízvédelmi célokat szolgáló bekötő utakat, gátőrtelepeket, telefonvonalakat, hulló mtörő véderősávokat és a töltést keresztező műtárgyakat is építenek. A beruházás egyik árvízvédelmi szempontból fontos építkezése a Bajától 16 kilométerre északra levő vajastoroki 11 millió forintos csőzsilip. A műtárgy a sárközi vízrendszer belvizeit vezeti le a Dunába. Alacsony vízállásnál gravitációsan — tehát a víz magától lefolyik —, magas vízszint esetében pedig az épülő nyolc szivattyúakna segítségével gépekkel lehet a folyóba emelni a belvizet. A csőzsilip építése 1977 májusában kezdődött. Átadása ez év decemberében várható. Ziegler István 3
