Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-08-01 / 2. szám
Ai új vízi sport — mely a tengerentúlról érkezett — elismert vitorlás versenykategória Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, a Szovjetunióban. Nemzeti, nemzetközi és világversenyeit több százezer sportoló kiséri figyelemmel. Lényegében egyesiti a hullámlovaglást, a vitorlázást és a vízi síelést. A sporteszköz gyors siklást biztosít, könnyen elérhető vele a 40 kiiométer/órás sebesség. A műanyag siklótest biztonságos, igen tartós, nem igényel karbantartást, kis súlya és terjedelme miatt könnyen szállítható. A Magyar Vitorlás Szövetség hivatalos lapjában megjelent szerkesztőségi vélemény szerint „nincs messze az idő, amikor ez az emberközpontú sport bevonul az olimpiai sportágak közé”. Hazai széllovasaink 1977-ben hat versenyen vettek részt, egyet Lengyelországban, egyet Bulgáriában, hármat a Balatonon, egyet az Orfü-i tavon tartottak. A Vízügyi Sport Club vezetése 1976. december 9-i ülésén határozatot hozott a széllovasok támogatására. A Vitorlás Szakosztály kész a széllovasokat befogadni, számítva arra, hogy segít a vitorlázás tömegsporttá alakításában és az utánpótlás nevelésében. A Club biztosítja a sporteszközök siófoki tárolását és segítséget nyújt a sporteszköz házilagos kivitelezéséhez is. A VITUKI-ban, az ÁBKSZ-nél és az OVH-ban dolgozók közül már többen elkészítették a sporteszközt, talán az idei versenyeken néhányunknak már sikerül elindulni. Simonfai György vízi sport 32
