Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-08-01 / 2. szám
névsorát, akik 1860-ban Trencsén-Teplicen gyógykezeltették magukat. Ebből megtudjuk, hogy abban az esztendőben több mint kétezer látogatója volt a fürdőknek, főleg Ausztriából, Magyarországról, Poroszországból és Oroszországból. MÉRFÖLDKŐNEK SZÁMÍT 1948, amikor is a fürdők állami tulajdonba kerültek. 1957-ben az állami egészségügyi kormányzat vette át. Megkezdődtek Trencsén-Teplic fejlesztésének intenzív előkészületei, mert az akkori állapotuk, a háborús évek pangása miatt, nem felelt meg a követelményeknek. A fürdők hosszú távú építési és korszerűsítési tervét 1960-ban kezdték valóra váltani, amikor is megépült о Pax nevű modern gyógyfürdőház, s ezzel ismét lehetővé vált a külföldi betegek gyógykezelése. 1974 áprilisában a jugoszláv Neimar cég látott hozzá egy újabb modern gyógyfürdőház, a Krim építéséhez, amelyben balneoterápia működik. Már 1975 szeptemberében fogadta az első látogatókat. Nagy figyelmet fordítottak a régebbi objektumok korszerűsítésére is. TRENCSÉN-TEPLIC FEJLESZTÉSÉBEN több vállalat és szervezet is részt vesz. A korszerű üdülők felhúzása mellett régi épületeket alakítanak át erre a célra. A legújabb és legkorszerűbb létesítmények közé tartozik a Druzsba (Barátság) és a Polnohospodár (Mezőgazda) nevű gyógyüdülő. Ez utóbbi a Trencsén, Tapolcsány és Nagyszombat környéki mezőgazdasági dolgozók tulajdona. 1977 szeptemberében átadták rendeltetésének a 166 ágyas Halta nevű, B* kategóriájú szállodát. A KULTURÁLIS HAGYOMÁNYOK is híresek. 1937-ben itt rendezték meg az I. európai kamarazene fesztivált, a ma már külföldön is ismert Zenei Nyár elődjét. A Zöld béka nevű erdei termálfürdő parkjában mini golfpálya, teniszpálya található, a Hattyúk taván csónakázni lehet. Trencsén-Teplic hosszú távú fejlesztési terve szerint az összes ágyak száma eléri a 2500-at, amelyekhez megfelelő balneoterápiái és gazdasági felszerelés tartozik. A fürdőközpont magvát képezik majd azok a gyógyintézmények, amelyeknek a többségét fedett fürdősétányok kötik össze a gyógyászati objektumokkal. A terv szerint Trencsén-Teplic nemzetközi jelentőségű fürdővárossá fejlődik. A fürdőközpontban felépül a kereskedelmi gócpont, a művelődési ház, amelyben színház és moziterem lesz. A végrehajtás megkezdődött. Az épületek alapjait már lerakták. Edita Sedlárová ЭСвш/лш polo—l)(iti(jísz(le TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI HALADÁS A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN Kossuth Könyvkiadó, 1978. Fordította: Zalai Ervin 208 oldal, kötve A szerző tömör, sok új ismeretet adó áttekintést nyújt a tudományos-technikai forradalom megvalósulásáról a fejlett szocializmus viszonyai között. A technikai kérdések részletei mellett a tudományos-technikai haladás legfontosabb társadalmi feltételeit és következményeit állítja vizsgálódásának középpontjába. Az alapkérdés: hogyan egyesíthetők a tudományos-technikai forradalom eredményei a szocialista gazdasági rendszer fölényével. Vizsgálja, miképpen válik a tudomány közvetlenül termelőerővé. Bemutatja a tudományos munka szerkezetét a Szovjetunióban, valamint azokat a formákat, amelyeken keresztül a szocializmusban a tudomány a termeléssel összekapcsolódik. Feltárja a tudományos-technikai haladás legfőbb irányzatait a fejlett szocialista társadalomban. Ilyen a termelés automatizációja és a kibernetika fejlődése; a gazdaság kemizálása; az atomenergia fejlődése. Elemzi a tudományos-technikai haladás hatását a dolgozók szakképzettségére, a munka intellektualizálódásának kibontakozását és azokat a követelményeket, amelyeket ez a folyamat a munkaerő kiképzésével, felkészítésével szemben támaszt. Végül foglalkozik azzal, hogy milyen a kölcsönhatás a tudományos-technikai haladás és a dolgozók alkotóképességének kifejlődése között. A könyv jól válogatott, meggyőző erejű statisztikai táblákkal, mutatókkal bizonyít, amelyek között sok adat először jelenik meg a hazai irodalomban. SZOCIALISTA KÖZMŰVELŐDÉS Szerkesztette: Ács Ferencné 664 oldal, kötve Kossuth Könyvkiadó, 1978. Ez a tankönyv a szocialista könyvkiadásban egyedülálló vállalkozás. A Marxista—Leninista Esti Egyetem közművelődési szakosító tanfolyama számára készült. Ám haszonnal forgathatja mindenki, aki behatóbban érdeklődik a közművelődés egyes elméleti és gyakorlati kérdései iránt. Tárgyalja a művelődés elméleti alapkérdéseit, a munka és a művelődés összefüggését, a kultúra fogalmát, a polgári és szocialista kultúrafelfogás különbségeit, a lenini kulturális forradalom kérdéseit, a szabad idő és a művelődés, a technika és a művelődés, a művészet és a társadalom, a közösség és a társadalom szerteágazó, bonyolult összefüggéseit. A szocialista művelődés szerkezetének vizsgálata során olyan témákat ragad meg, mint a tudományok és a művelődés, a politika és a műveltség, az általános és a szakműveltség, az életmód, a magatartás és a műveltség. Külön részben foglalta össze a művelődéspolitika fogalmát, korunk művelődéspolitikai törekvéseit, pártunk művelődéspolitikájának elveit és gyakorlatát, a tudomány-, a művészet-, az oktatás- és közművelődés-politika legfontosabb kérdéseit, valamint a művelődés párt és állami irányítását, tervezését és közgazdasági összefüggéseit. Végül elemzi a kötet a közművelődés kapcsolatrendszerét, s ezen belül behatóan tárgyalja a közművelődéssel mint társadalmi mozgalommal és mint intézményes tevékenységgel, a közművelődés és a tömegtájékoztatás egymásrautaltságával, valamint az esztétikai-művészeti nevelés fontosságával összefüqqö gondolatokat. A KÖTET SZERZŐI: Biró Vera, Cravero Róbert, Fényes Imre, Fukász György, Herczeg Ferenc, Hermann István, Huszár Tibor, Kardos József, Knopp András, Komidesz Mihály, Kovács Ferenc, Kovács Géza, Köpeczi Béla, Molnár János, Poszler György, Sándor György, Szabolcsi Miklós, Tóth Dezső, Vitányi Iván, Zoltai Dénes. 27
