Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
3. táblázat 1945-ig megépített teljes tározótéríogat 840 millió m3 volt. 1970-ig pedig 2,8 km3 tározótérfogat épült. 1990-ig 4,4 km3-re kívánják a tározóiténfogiatot bővíteni. A Román Szocialista Köztársaságban 1970-ig 113 tározót építettek 5,2 km3^es összes térfogattal. 1990-ig a teljes tározótérfogat eléri a 26,5 km3-t és ezen belül mintegy 19 km3 hasznosítható a lefolyásszabályozás, energiatermelés és a vízfogyasatók vízigényeinek kielégítésére. Csehszlovákiában 1945 után több mint 40 nagy tározó épült és ennek eredményeként a teljes térfogat 255-ről 3260 millió m3-ne, vagyis több mint 12-szeresére növekedett. Az 1971—75 közötti években 23 tározót építettek 885 millió m3 hasznos térfogattal. Az 1976—1980-as időszakban 646 millió m3 tározótérfogat kialakítását tervezik. Szovjetunióban 1975-ben a tározótérfogat összesen 860 milliárd m3 felett volt, amiből 360 milliárd m3 volt a hasznos térfogat. 1990-ig több mint 100 olyan tározó építésével számolnak, amelyek térfogata 10 millió m3 felett lesz és ez 1420 milliárd m3 összes tározótérfogatot képvisel. Valamennyi KGST-tagállam 1990- ig kiterjedt tározóremdszer építését tervezi. Hat európai KGST-taigállam együttes tározótérfogata (Szovjetunió nélkül) 15 tom3-ről, mintegy 44 km3-re, tehát háromszorosára növekszik. Vízigények Számos európai országban a vízgazdálkodás jelenlegi fejlődési szakaszában előtérbe kerül az intenzív vízgazdálkodás-fejlesztés lehetőségeinek kihasználása, a vízigények és elsősorban az ipari fajlagos vízigények csökkentése. Az NSZK-ban például, a vízigényék átlagos növekedése 1965—1970 között közelítően évi 3% volt. Ennek során a lakosság vízigényének a növekedése 2,3%-os, az iparé 4,2%-os, a mezőgazdaságé 3,1%-os volt. Franciaországban 1971—1974 között az ipari vízszükséglet volumene csökkent. Az Egyesült Királyságban és Észak-lrországban is hasonló a helyzet. Egyes országokban a vízigények dinamikus növekedése és a vízfolyások fokozódó szennyeződése miatti vízhiányok már jelenleg is a gazdasági fejlődés korlátozó tényezőjévé válnak. Ez a helyzet például Belgiumban, Olaszországban, az NSZK-ban, az Egyesült Királyságban és más országokban. Egyes KGST-itagországofcban száraz években szintén vízhiány lép fel. A növekvő vízigények kielégítése érdekében ezért tervszerűen növelni kell a hasznosítható vízkészleteket. Mivel a kiegészítő vízkészletek biztosítása egyre költségesebb, a vízgazdálkodás1 tervezése során rendkívül fontos, hogy az indokolt vízA KGST tagországok teljes vízigénye Ország Teljes vízigény, km3/év Index % 1990/1975 1970 1975 1980 1985 1990 BNK 5,59 6,54 12,11 14,56 20,70 370 MNK 5,30 6,60 8,10 10,20 12,70 240 NDK 7,20 8,10 9,60 11,40 13,50 186 LNK 10,90 14,30 19,00 24,00 29,20 268 RSZK 8,90 16,40 25,40 31,50 40,00 450 SZU 225,00 280,00 365,00 420,00 535,00 238 CsSzSzK 4,30 5,26 5,94 6,90 7,67 180 4. táblázat A KGST tagországok vízigényeinek növekedési üteme (1965 = 100%) (%) Ország 1965 1970 1980 1985 1990 BNK 100 139 290 325 361 MNK 100 136 208 262 326 NDK 100 111 148 176 208 LNK 100 140 243 310 375 RSZK 100 190 550 680 870 SZU 100 127 193 243 300 CsSzSzK 100 108 155 178 201 5. táblázat Az összes vízszükséglet és az összes fajlagos vízszükséglet alakulása 1970-ben Összes vízszükséglet Ország Egy lakosra jutó vízszükséglet Az egy lakosra jutó vízszükségletből millió m3/év 1/nap lakossági 1/nap ipari 1/nap mezőg. 1/nap BNK 4 700 1512 227 333 952 MNK 5 280 1403 210 547 646 NDK 7 200 1028 134 781 113 Kuba önt. nélkül 1 387 444 272 129 43 MoNK 150 342 37 31 274 LNK 10 900 921 166 599 156 RSZK 8 900 1150 160 415 575 SZU (európai része) 85 800 1280 139 532 609 CsSzSzK 4 300 814 142 660 12 Belgium 22 895 6401 114 6258 29 Franciaország 27 000 1448 214 698 536 NSZK 28 000 1316 136 1147 33 Nagy-Britannia 15 550 768 160 558 50 Görögország 2 948 928 139 26 763 USA (1972) 462 800 5966 395 3068 2503 igény-szabályozás figyelembevételével történjék a hasznosítható vízkészletek növelésének tervezéséhez alapul szolgáló vízigények megállapítása. A KGST-tagonszágok teljes vízigényének prognosztizált értékeit a 3. táblázat, a vízigények 1965-höz viszonyított növekedési ütemét pedig a 4. táblázat tünteti fel. Az 5. táblázat az összes és az egy lakosra jutó vízszükséglet struktúráját tünteti fel, amely egyfelől az éghajlati, természeti és vízgazdálkodási feltételek függvényében, másfelől a népgazdaság fejlődési fokának megfelelő ipari, mezőgazdasági, ágazatok arányának függvényében eltérő módon alakul. A Földközi-tenger és a Feketetenger menten fekvő országokban, ahol kiterjedt öntözéses területen kell gazdálkodni, a mezőgazdaság vízszükséglete a teljes vízszükséglet 60—80%-át is eléri. Ez a helyzet 12
